szerző:
HVG

Másfél évtizedig tartó növekedés után mérséklődik a fejlődő országoknak nyújtott állami segélyek összege.

Két évtized alatt 88 ezrelékről 57 ezrelékre csökkent a halandóság a fejlődő államokban született, ötévesnél fiatalabb gyerekek körében, ezért azt tervezik, hogy a közegészségügyi helyzet javításával az elmaradott országokban 2015-ig 16 millió emberéletet mentenek meg. Az ENSZ által 2010-ben kezdeményezett és 40 milliárd dollárral elindított Minden anya, minden gyermek nevű program részeként 33 millió nem kívánt terhességet is megelőznének, 88 millió gyermek életkörülményein javítanának, és 120 millió embert óvnának meg a tüdőgyulladástól.

Csakhogy nem halad minden a tervek szerint. A világ országai tavaly – 1997 óta először – kevesebb segélyt folyósítottak az elmaradott országoknak, mint egy évvel korábban. A 3 százalékos csökkenés, valamint a következő években várható stagnálás, illetve az esetleges további visszaesés miatt nehézségek támadtak a legtöbb fejlesztési program finanszírozásában. A legnagyobb mértékben Görögország és Spanyolország vágta meg – 39, illetve 33 százalékkal – a segélyeit, de a válságra hivatkozva Ausztria és Belgium is 13-14 százalékkal kevesebbet utalt át.

Bár az EU-tagok jó része visszavett a támogatásból, a Huszonhetek tavaly 53 milliárd euróval, a világ kormányai által adott összes segély több mint felével segítették a szegény régiókat. A legnagyobb adományozó, az USA 30,7 milliárd dollárt vállalt magára, ugyanannyit, mint egy évvel korábban, ami az inflációt beszámítva reálértéken egyszázalékos csökkenés. A nemzetközi ügyekben korábban aktív Kanada 6 százalékkal adott kevesebbet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) tömörült fejlett ipari országok közül csak néhányan – köztük a támogatásait 114 millióról 144 millióra növelő Magyarország – váltak adakozóbbá. A keveseket Törökország vezeti, amely a 2010-es 970 millió dollár után tavaly 1,3 milliárddal segítette a rászoruló államokat.

A pénzcsapok szűkítését a hivatalos nyilatkozatokban a válság súlyosbodásával indokolják, ám ezt üres magyarázkodásnak tartják az Európai Bizottság és a segélyszervezetek illetékesei. „Az EU-s támogatások több millió embert mentettek meg az utóbbi években, és a fejlesztési segélyek nem csak a szolidaritás jeleként értelmezhetők, biztonságosabbá is teszik az egész világot. Ezért még egyszer felszólítom a tagállamokat, hogy teljesítsék vállalásukat, amely szerint 2015-re a nemzeti összjövedelem (GNI) 0,7 százalékára emelik fel a segélyek arányát” – sürgette a minap az EU fejlesztési ügyekért felelős biztosa, a lett Andris Piebalgs. Ezen a területen egyébként Dánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és Svédország éltanuló, a 0,1 százalékot teljesítő Magyarország a sereghajtók közé tartozik, Lengyelország, Észtország és Szlovákia társaságában.

Ángel Gurría, az OECD főtitkára szerint a segélyek összege csak a harmadik világba érkező pénzek töredéke, ám különösen fontos, amikor a gazdasági nehézségek miatt visszaesnek a külföldi befektetések, és megcsappan az export is. Max Lawson, a világ 92 országában jelen lévő brit Oxfam segélyszervezet egyik vezetője botrányosnak nevezte a segélyezés visszafogását, szerinte a gazdag országok akkor fordítanak hátat a fejlődőknek, amikor azoknak a legnagyobb szükségük lenne a támogatásra. „A nyugati kormányok megmutatták, hogy milliárdokat tudnak összegyűjteni a bankok megmentésére, miközben néhány kivételtől eltekintve képtelenek ennél jóval kevesebb pénzt áldozni a világ legszegényebb nemzeteire” – magyarázta Lawson. A segélyek reálértéke 2000 és 2010 között 63 százalékkal nőtt, de a következő években aligha gyarapszik. Délkelet-Ázsiában, elsősorban Nepálban és Bangladesben, valamint az éhínség sújtotta afrikai régiókban alig érezhető növekedés várható, míg Dél-Amerika országaiban további csökkenést jósolnak.

Az államok mellett kisebb mértékben a nemzetközi vállalatok is részt vesznek az ENSZ segélyprogramjaiban. Az amerikai Merck gyógyszergyár például öt év alatt 840 millió dollárt költ az AIDS visszaszorítását, valamint a gyermekek oltását célzó programokra. Az ugyancsak amerikai Johnson & Johnson 2015-ig 200 millióval járul hozzá a terhes nők és az újszülöttek egészségének gondozásához. Az ENSZ anya- és gyermekvédelmi programjára az amerikai General Electric ajánlotta fel a legtöbbet, hatmilliárd dollárt. A Heineken holland sörgyár Afrikában támogat több millió dollárral járványellenes projekteket, míg a olasz Bulgari divatcég évente 19 millió dollárt költ afrikai oktatási programokra.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Világ

A fonákja

A nemzetközi segélyek hatékonyságát jelentősen csökkenti, hogy a pénzek jó része nem jut el a leginkább rászorulókhoz.

Mbappé elmondta, hol tervezi a folytatást

Mbappé elmondta, hol tervezi a folytatást

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület elítéli az "aljas" Srí Lanka-i terrortámadást

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület elítéli az "aljas" Srí Lanka-i terrortámadást

Saras eső érkezik Magyarországra

Saras eső érkezik Magyarországra

Milyen egy 90 millió forintos új Bentleyvel kabriózni? Kipróbáltuk

Milyen egy 90 millió forintos új Bentleyvel kabriózni? Kipróbáltuk

Meghalt Egyed László grafikus, filmrendező

Meghalt Egyed László grafikus, filmrendező

Profikat megszégyenítően szelfiztek a gorillák a vadőrökkel

Profikat megszégyenítően szelfiztek a gorillák a vadőrökkel