szerző:
Weyer Béla

Bajorország megunta, hogy az adóbevételek újraelosztása tőle viszi el a legtöbb pénzt.

A német nyelv, különösen az államigazgatásé, bővelkedik a többszörösen összetett szószörnyetegekben. Ilyen a Länderfinanzausgleichsystem, vagyis szó szerinti fordításban a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítés rendszere, ami nyelvi szigorúsága ellenére tartalmát tekintve nagyon is jó szándékú intézményt takar. A gazdagok segítsék a szegényeket – ez a gondolat vezérelte a szövetségi köztársaság alapító atyáit, amikor az 1949-es alkotmányban rögzítették, hogy az egyes tartományok eltérő pénzügyi teljesítőképességét méltányos módon közelíteni kell egymáshoz. Vagyis a fejlettebb, nagyobb adóbevételekkel gazdálkodó országrészek juttassanak az elmaradottabbaknak. Ez ellen indított most frontális támadást a keresztényszociális (CSU) többségű bajor kormány, élén Horst Seehofer pártelnök-miniszterelnökkel, amikor úgy döntött: a karlsruhei alkotmánybíróságon támadja meg a rendszert.

Seehofer és párttársai, elsősorban Markus Söder tartományi pénzügyminiszter szerint az nem megy, hogy „egyvalaki fizesse az összes számlát”, és különben is, „meg kell védeni a bajor adófizetőket”. Magyarán Bajorország megelégelte, hogy a pénzügyi transzfer keretében ő támogassa például Berlin vagy Alsó-Szászország meg az összes egykori NDK-s tartomány költségvetését. Tavaly például 3 milliárd 663 millió eurót kellett befizetnie a közös kasszába, de 2010-ben is több mint három és fél milliárdot vettek el tőle. És ez nem mehet így tovább – mondják Münchenben.

A pénzügyi transzfer részleteit szabályozó törvények szerint – ezeket kellene megváltoztatni, ha a bajoroknak adna igazat az alkotmánybíróság – ma két mutató határozza meg, ki fizet, kinek és mennyit. Az egyik az úgynevezett kiegyenlítési mérőszám, amit annak alapján kalkulálnak, hogy mennyi lenne az adott tartomány adóbevétele, ha pontosan megfelelne a szövetségi köztársaság egészére mért átlagnak. A népesség számának és az egy főre jutó átlagos adóbevételnek a szorzatát még finomítják egy kicsit különböző együtthatókkal – a tartományi jogú városállamok (Berlin, Hamburg, Bréma) nagyobb pénzigényét például 1,35-ös szorzóval ismerik el. Aztán kiszámolják a pénzügyi teljesítőképesség mutatóját is, ami a saját erőből gyűjtött bevételek mérőszáma. Amelyik tartománynál ez a magasabb, az befizet a közösbe, ahol az előbbi, vagyis a „mennyi lenne, ha” mutató a nagyobb, az pedig kaphat belőle.

A tehetősek többletét az adózásban is ismert progresszív skála alapján vonják el, vagyis minél több van, annál többet kell fizetni – akár az átlag fölötti összeg 75 százalékát is elkérheti a szövetségi pénzügyminiszter, hogy aztán odaadja a rászoruló országrészeknek. E nélkül a rendszer nélkül sem a háború utáni újjáépítés, az ötvenes évek nyugatnémet gazdasági csodája, sem az újraegyesítés feladatainak megoldása nem lett volna lehetséges, állítják szakértők. Pontosabban: csak a társadalmi-földrajzi különbségek erőteljes növekedése, a szociális béke veszélyeztetése árán tudták volna megvalósítani.

A legnagyobb haszonélvező Berlin, amely tavaly valamivel több mint hárommilliárd eurót kapott. A nagyságrend érzékeltetéséhez: az összeg nélkül a 13 milliárdos bevétellel kalkuláló berlini tartományi költségvetés összeomlana, a német főváros egyszerűen működésképtelenné válna. A legnagyobb befizetők pedig Bajorország mellett Hessen és Baden-Württemberg, mindketten durván 1,8 milliárd eurót tesznek be a kasszába. A pénzügyi transzferek 62 éves történetére visszatekintve viszont már csak két olyan tartomány van, amelyik mindig adott (Baden-Württemberg és Hessen), van, amelyik mindig csak kapott (a nagy területen fekvő, részben mezőgazdasági jellegű Alsó-Szászország), s van, amelyik előbb adott, aztán kapott (a nehézipar dominálta Észak-Rajna–Vesztfália).

A Ruhr-vidék prosperálása idején Észak-Rajna–Vesztfália éppen azokban az években fizetett sokat a közös kasszába, amikor egy bizonyos délnémet tartomány elmaradott, alapvetően mezőgazdasági struktúrája következtében évről évre sorban állt a pénzosztásnál. Ez pedig Bajorország volt, ahová 1950-től egészen 1986-ig, tehát még Franz-Josef Strauss „uralkodása” idején is áramlottak a más tartományokban megtermelt adómárkák. Amelyeket a jelek szerint kétségkívül oly ügyesen használtak föl, hogy most már a bajoroknak kell fizetniük – csak éppen nem akaródzik.

Hogy mennyi esélye van az alkotmányossági panasznak, arról megoszlanak a vélemények. A rendszer teljes eltörléséről nyilván szó sem lehet, de elképzelhető, hogy néhány év elteltével esetleg módosítanak egy kicsit a számítási módon, a százalékokon, a szorzókon. Németországban minden ilyen jellegű változást nagy előrelátással, fokozatosan vezetnek be, miután százszor meggondolták.

Mindenesetre sokat elárul, hogy a zöld–szociáldemokrata vezetésű Baden-Württemberg, de még a kereszténydemokrata–liberális Hessen sem csatlakozott a bajorok alkotmánybírósági panaszához. Bár az utóbbi országrész miniszterelnöke, Volker Bouffier hétfőn kijelentette, ha nem sikerül a jövő év elejéig megegyezni a hozzájárulásuk csökkentéséről, ők is az alkotmánybírósági utat választják. Amit a populizmusra igencsak hajlamos Seehofer nyilvánvalóan azért talált ennyire sürgősnek, mert a jövő évi tartományi választáskor ezzel akarja a CSU táborában tartani a szocdemek, a zöldek meg az ott is feltörekvő kalózpártiak csábítása által fenyegetett derék bajor választókat.

WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A jubiláló Dzsudzsák: "Épp erről álmodtam"

A jubiláló Dzsudzsák: "Épp erről álmodtam"

Emlékszik még a gémkapocsra az Office-ból? Valami furcsát művelt vele a Microsoft, és senki sem érti

Emlékszik még a gémkapocsra az Office-ból? Valami furcsát művelt vele a Microsoft, és senki sem érti

Meztelenül akart gépre szállni, hogy áramvonalasabb legyen

Meztelenül akart gépre szállni, hogy áramvonalasabb legyen

Az autópálya rossz oldalán menekült valaki egy lopott Bentley-vel – videó

Az autópálya rossz oldalán menekült valaki egy lopott Bentley-vel – videó

Egyelőre mégsem költözik Jeruzsálembe Románia izraeli nagykövetsége

Egyelőre mégsem költözik Jeruzsálembe Románia izraeli nagykövetsége

Tom Hanks belefutott egy születésnapi buliba és énekelt egyet az ünnepeltnek

Tom Hanks belefutott egy születésnapi buliba és énekelt egyet az ünnepeltnek