szerző:
Tálas Andrea

A gazdagok megadóztatása, elődje, Nicolas Sarkozy intézkedéseinek visszafordítása, a megszorítások elvetése ellenére sokat romlott Francois Hollande francia államfő megítélése a hatalomra kerülése óta eltelt száz napban.

Választási ígéreteit teljesíti, de nem a tettek embere, aligha képes megfelelően kezelni az európai adósságválságot, és hathatós megoldással szolgálni a gazdaság súlyos bajaira, köztük a legégetőbb problémára, a rekordmértékű munkanélküliségre. A franciák többsége ezt gondolja az államfője, a szocialista Francois Hollande száznapos teljesítményéről készült felmérések szerint. A többség csalódott, kudarcként éli meg a változás ígéretével az ötödik köztársaság történetében – Francois Mitterrand után – a második szocialista politikusként az Élysée-palotába költözött, majd a júniusi választásokon pártjával a nemzetgyűlésben is többségbe került Hollande eddigi regnálását. Még a szocialisták híveinek nagyobb része is pesszimista, az új elnök népszerűsége a júliusi 56 százalékról augusztusra 46 százalékra zuhant. Pedig Hollande jó három hónapja még 52 százalékos többséggel győzte le jobboldali kihívóját, Nicolas Sarkozyt, aki – bár ötéves ciklusát folyamatosan zuhanó népszerűséggel vitte végig – államfőségének ebben a korai szakaszában, hasonlóan a többi elődhöz, 65 százalékos támogatottságot élvezett.

Francois Hollande célra tart
©

 A népszerűségvesztéshez nagyban hozzájárulhatott, hogy a magát a hiperaktív Sarkozyvel szemben „normális elnöknek” kikiáltó Hollande szinte észrevétlen, sem belpolitikai, sem külpolitikai kérdésben nem szólalt meg hangsúlyosan. Pedig lehetett volna mondandója. Francia vállalatok sora jelentett be elbocsátásokat, s az EU-s fiskális paktumnak a növekedés serkentését célzó újratárgyalása – amit kampányában sürgetett – felemásra sikeredett. A választási veresége óta először megszólaló Sarkozy hiába követelt határozott fellépést a Franciaország egykori érdekszférájának számító Szíriában az Asszad-rezsim vérengzése ügyében, felemlegetve az elnöksége idején alkalmazott katonai beavatkozást Líbiában, Hollande megelégedett azzal, hogy felszólította Oroszországot és Kínát a közel-keleti országgal szembeni szankciók támogatására. Az egykori francia gyarmaton, Maliban a lázadó szélsőséges iszlamisták megfékezését célzó katonai beavatkozást pedig ugyan támogatta, ám csapatok küldésétől tartózkodott.

Hollande megítélésén az sem javított, hogy – elődjével ellentétben – az életmódjában is megpróbált visszafogottnak mutatkozni. Augusztus elején kéthetes szabadságát a Riviérán, a bréganconi katonai erődből kialakított nyári elnöki rezidencián töltötte élettársával, Valérie Trierweilerrel, s nem magánrepülőn, hanem vonaton utazott. Sétált a strandon, piacra ment, kezet rázott, szót váltott a nyaralókkal, de nem kapcsolt ki teljesen, és kormánya tagjaitól is azt kérte, maradjanak elérhető közelségben. Szabadságát megszakítva Grenoble-ban részt vett egy Afganisztánban életét vesztett katona temetésén. A gesztus aligha véletlen, első intézkedéseként ugyanis Hollande az Afganisztánban állomásozó francia csapatoknak a tervezettnél egy évvel korábbi, 2012. végi kivonását jelentette be.

 Nem feledkezett meg populista kampányígéreteiről: az állami takarékosság jegyében 30 százalékkal csökkentették a miniszterek bérét, és 450 ezer euróban maximálták az állami tulajdonú vállalatvezetők fizetését. A minimálbért viszont felemelték, a szakszervezetek azonban nem elégedettek a 2 százalékkal, ami az inflációt is figyelembe véve reálbércsökkenéssel ér fel. A Sarkozy-éra egyik legfontosabb vívmányának tartott nyugdíjkorhatár-emelést is korrigálták. Miközben a társadalombiztosítás 162 milliárd eurós adóssággal küszködik, és a tavalyi deficit 6 milliárdra rúgott, a parlament által elfogadott módosítás értelmében novembertől 110 ezer, 41,5 évet ledolgozott alkalmazott két évvel korábban, 60 évesen kezdeményezheti nyugdíjazását. Az idén 1,1 milliárd eurós, 2017-ig viszont 3 milliárdos pluszkiadással járó intézkedést a francia vállalkozók szövetsége ellenzi, finanszírozására ugyanis felemelik a nyugdíjjárulékot. A Sarkozy által bevezetett „aki többet dolgozik, többet keres” programot is átírta a szocialista vezetés. Augusztustól a heti 35 órán felüli munkabér adómentessége megszűnik, ami tavaly 9 millió embert érintett, és 4,5 milliárd bevételkiesést jelentett az államkasszának. A szocialisták szerint az adókedvezmény miatt a vállalatok inkább túlórában foglalkoztatták az alkalmazottakat, és évente 25 milliárd euróba került az államnak, hogy emiatt legalább 40 ezer állás szűnt meg.

Hollande száznapos ténykedését Jean-Francois Copé, a jobbközép UMP főtitkára Sarkozy-ellenes gyűlöletkeltésnek és a konzervatív értékekkel szembeni támadásnak nevezte. A „fizessenek a gazdagok” érveléssel a parlament júliusban már megszavazta a 7,2 milliárd eurós adóemelést tartalmazó idei pótköltségvetést. Magasabb lesz a vagyonadó, az örökösödési adó, a még Sarkozy idején bevezetett tranzakciós adó is emelkedik, és ezentúl a kifizetett osztalék után a vállalatoknak is le kell róniuk 3 százalék adót. A szocialisták ily módon akarják beruházásra, béremelésre ösztönözni a cégeket, és háttérbe szorítani a részvényesi érdekeket. Visszacsinálták az áfa normál kulcsának 1,6 százalékpontos emelését is, amelyből Sarkozy a munkaadók által fizetett járulékok mérséklését finanszírozta volna, ami így elmarad. Szeptemberben pedig a parlament elé kerül az éves jövedelem egymillió euró fölötti része utáni 75 százalékos adó bevezetése.

Az adóemelésekkel sem úszhatja meg Hollande a megszorításokat, amelyeket választási kampányában elvetett – ami nagyban hozzájárult a hatalomra kerüléséhez. A francia számvevőszék júliusi jelentésében az ez évre tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak a maastrichti kritériumok szerinti 3 százalékos szintre való leszorításához 33 milliárd eurós kiadáscsökkentést vagy adóemelést tart elkerülhetetlennek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy ezek a számítások is a GDP egyszázalékos növekedésén alapulnak, ami azonban aligha teljesül. A gazdaság az egymást követő harmadik negyedévben stagnált, a kormány a minap lefelé, 0,3 százalékra módosította az idei növekedési előrejelzést. Az amerikai hitelminősítők árgus szemmel figyelik a fejleményeket, a Standard & Poor's már januárban megfosztotta a legmegbízhatóbb, tripla A minősítéstől a GDP 86 százalékára rúgó francia államadósságot. A szakszervezetek is mozgolódnak, a 13 éve a legmagasabb, 10 százalékos munkanélküliség közepette az utóbbi hetekben a Peugeot, az Alcatel, az Air France által bejelentett közel 20 ezres elbocsátás elleni tiltakozásul országos akciókra készülnek.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nekimegy az Instagram a kamu posztoknak, a felhasználók segítségét kérik hozzá

Nekimegy az Instagram a kamu posztoknak, a felhasználók segítségét kérik hozzá

Hosszan elbeszélget Merkel és Orbán

Hosszan elbeszélget Merkel és Orbán

Kigyulladt az egyik leghíresebb Nascar-pilóta magángépe landolás után

Kigyulladt az egyik leghíresebb Nascar-pilóta magángépe landolás után

Egy kis kínai mobilgyártó állítja: jobb ujjlenyomat-olvasója van, mint a Samsungé

Egy kis kínai mobilgyártó állítja: jobb ujjlenyomat-olvasója van, mint a Samsungé

Előkerültek Saint-Exupéry vázlatai A kis hercegről

Előkerültek Saint-Exupéry vázlatai A kis hercegről

Itt van, mire panaszkodnak a legtöbbet a magyar netezők

Itt van, mire panaszkodnak a legtöbbet a magyar netezők