szerző:
Németh András

Aligha lesznek komoly ellenzéki tüntetések Belaruszban, ahol csak az Alekszandr Lukasenko feltétlen híveinek számító jelöltek jutottak be a parlamentbe.

Világcsúcsot döntöttek a Belarusz északi részén lévő Vicebszkben: egyetlen mozgóurnával két óra alatt 226 szavazatot gyűjtöttek össze az egyik választási körzetben, ami azt jelenti, hogy egy-egy idős, illetve beteg voksolóra közlekedéssel és adminisztrációval együtt fél perc jutott. A minszki parlamentben viszont csak a világrekord beállítására futotta: a vasárnapi választás eredményei alapján egyetlen ellenzéki képviselő sem jutott be a 110 fős törvényhozásba. Ez ugyanis már nem újdonság, Alekszandr Lukasenko államfő ellenfelei 2004 óta nincsenek ott az igencsak megnyirbált jogkörű parlamentben.

„Nem képviselik a népet az ellenzékiek, csak az őket pénzelő Nyugat érdekeit szolgálják” – magyarázta az eredményt Nyikolaj Lozovik, a központi választási bizottság titkára, aki szerint az EBESZ megfigyelői alaptalanul állították, hogy a szavazás nem volt sem demokratikus, sem szabad. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenkót nem érdeklik a kritikák. „Nem a Nyugatnak rendezünk választásokat. Az országot a belorusz nép építi” – dörögte a tsz-elnökből lett államfő. Az ellenzéket gyávának és tehetetlennek nevező Lukasenko mellett álltak ki a Független Államok Közösségét (FÁK) képviselő megfigyelők is, akik szabályosnak nevezték a vasárnapi megméretést. A szavazáson megfigyelőként jelen volt Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke is, aki azt mondta egy helyi hírügynökségnek, hogy több EU-s tagország is példát vehetne arról, ahogyan Belaruszban kezelik az emberi jogokat.

A hivatalos adatok szerint a részvétel 74,2 százalékos volt, míg a helyi civil szervezetek szakértői inkább 40 százalék körülire tették a voksolók arányát. A két legnagyobb ellenzéki tömörülés, az Egyesült Polgári Párt (AGP) és a Belorusz Népfront a távolmaradásra szólította fel az embereket, mivel szerintük már a választás előtt megvoltak az eredmények, és aki megjelent a fülkékben, csak legitimálta a csalást. A bojkott hatékonyságát mindenesetre csökkentette, hogy a hatalom az utóbbi hetekben leszavaztatta az otthonuktól távol élő diákokat, valamint a katonákat és a rendőröket, és csupán ezzel 26 százalékos részvételi arányt mutatott ki.

A 9,5 millió lakosú, egykori szovjet tagköztársaság ellenzéke manapság jóval gyengébb, mint a 2010. decemberi elnökválasztás idején. Akkor Minszk belvárosában a rendőrség verte szét az állítólagos választási csalások miatt tiltakozó tömeget, és őrizetbe vett több ellenzéki vezetőt is. Fél évvel később, 2011 nyarán már csak pár százan tüntettek, amikor többéves börtönbüntetésre ítélték Lukasenko 2010-es fő kihívóját, Andrej Szannyikovot és kampányfőnökét, Dmitrij Bondarenkót. Most egyáltalán nem érkeztek hírek még jelentős ellenzéki tüntetési tervekről sem.

A passzivitás egyik fő oka, hogy Lukasenko – leginkább az orosz hitelek és az állami vagyon egy részének eladása révén – stabilizálta a gazdaságot, és egyelőre nem fenyeget annak veszélye, hogy a tavalyihoz hasonlóan ismét az összeomlás szélére kerül a belorusz rubel, s komoly áruhiány alakul ki. A Beltranszgaz energiacég eladásából – a vevő az orosz állami gázipari monopólium, a Gazprom volt – 2,5 milliárd dollár folyt be, s az ügyletnek köszönhetően Minszk ezer köbméter gázért a korábbi 265 dollár helyett az idén csak 165-öt fizet az oroszoknak. Az állami kassza megtöltése után Lukasenko ismét ígérgetni kezdett, s közölte, hamarosan 500 dollárnak megfelelő szintre emelik az átlagfizetéseket. Közben az infláció magas, 40 százalék körüli maradt ugyan, de a gazdaság várhatóan 4-5 százalékkal nő az idén.

A hatalom, biztos, ami biztos, elnyom minden ellenzéki hangot: adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta a nem kormánypárti jelöltek választási regisztrációját, folyamatos perekkel zaklatja az internetre szorított független újságírókat, s a titkosszolgálatok figyelik a külfölddel kapcsolatot tartó civil szervezeteket. Legutóbb Svédország is tapasztalhatta a Lukasenko-rezsim szigorát. Miután júliusban egy stockholmi magáncég által bérelt kisrepülőgépből plüssmacikat, valamint az emberi jogok betartását követelő szórólapokat dobtak ki Belarusz fölött, Minszk nem engedte visszatérni állomáshelyére a svéd nagykövetet, majd kikényszerítette a diplomáciai képviselet bezárását. A bosszú a választás idején is tartott: a svéd újságírók kaptak ugyan akkreditációt, ám végül nem engedték be őket Belaruszba. Az EU hangsúlyozta, hogy kiáll Svédország mellett, de sokat nem tehet: Lukasenko és környezete ellen már bevezetett utazási szankciókat, ám ezek egyelőre semmiféle eredményt nem hoztak.

A jelek szerint Lukasenko – bár 2004-ben elfogadtatta azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében annyiszor indulhat elnökválasztáson, ahányszor csak akar – megkezdte az utódlás előkészítését. Az 58 éves politikus többször is megpendítette, hogy legkisebb, harmadik fiából, Nyikolajból akár elnök is lehet. A nyolcéves fiú rendre elkíséri apját csúcstalálkozókra, és szeptember első napjaiban beszédet mondott az országos iskolai évnyitón. A környezete szerint már most hatalma tudatában lévő Nyikolaj – aki meg nem erősített hírek szerint a nyáron egy őt megfegyelmező légikísérővel közölte, ha elnök lesz, lelöveti – házasságon kívül született, az anyja valószínűleg Irina Abelszkaja, Lukasenko egykori személyi orvosa.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bíróság dönthet Kijevben Zelenszkij jelöltségének érvénytelenítéséről

Bíróság dönthet Kijevben Zelenszkij jelöltségének érvénytelenítéséről

Halálos verekedés Veszprémben

Halálos verekedés Veszprémben

Négy kiránduló diák talált egy 1600 éves aranyérmét

Négy kiránduló diák talált egy 1600 éves aranyérmét

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP listáját

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP listáját

Boldog magyar szumósok

Boldog magyar szumósok

„Egyetlen bolygónk van. Fontos lenne, hogy gondját viseljük”

„Egyetlen bolygónk van. Fontos lenne, hogy gondját viseljük”