szerző:
Keresztes Imre

A szíriai polgárháború, a törökországi kurd gerillaharc és az iraki kurd autonómia léte újra fölveti egy saját kurd állam kérdését.

Levertnek és megviseltnek látszott, mikor egy török kommandó 13 évvel ezelőtt Nairobiban elfogta Abdullah Öcalant, a Kurd Munkapárt (PKK) alapító-vezetőjét. A kurdok által rajongva szeretett és Apónak hívott, a törökök szerint viszont több tízezer ember haláláért felelős, terrorizmussal vádolt Öcalant halálra ítélték. Csak az mentette meg a bitófától, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások miatt Ankara eltörölte a halálbüntetést. Öcalant a márvány-tengeri Imrali börtönszigetre száműzték, és szinte a feledés homályába merült, egészen mostanáig. A 64 éves kurd vezért – akit még az ügyvédje sem látott 15 hónapja – felkereshette a testvére, Mehmet, aki szerint bátyja lelkileg jól van. Ám voltak nála érdekesebb látogatói is: a török titkosszolgálat (MIT) emberei, akik az utóbbi pár hónapban többször is tárgyaltak vele.

Lapértesülések szerint rávették a kurd vezért, hogy szólítsa fel a több száz éhségsztrájkoló kurd rabot, fejezze be akcióját. A végkimerülés szélére jutott éhezők erre abba is hagyták tiltakozásukat, ami mutatta, hogy a török sajtó által még mindig „hentesnek” vagy „gyerekgyilkosnak” nevezett Öcalan tekintélye változatlan a hívei körében. Apó állítólag nem először tett szívességet Ankarának, de ezúttal a második visszatéréséről beszélnek. Befolyása fontos lehet, hiszen a hírek szerint Oslóban titkos tárgyalások folytak az idén a MIT és a PKK közötti esetleges megállapodásról. Ráadásul az idén az 1990-es évek óta nem látott módon lángolt fel a törökországi kurd gerillaharc, tavaly június óta közel 900 áldozatot szedve.

Az Öcalan által 1978-ban alapított PKK hat évvel később ragadott fegyvert, hogy kivívja a Törökországban, Iránban, Irakban és Szíriában élő, 30 milliós lélekszámú kurd nép független államát. Időközben a 72 milliós törökországi népesség ötödét számláló kurdok követelése autonómiára szűkült. A törökországi gerillaharc 2012-es felerősödése azért is különös, mert a 2002-ben hatalomra jutott, iszlamista gyökerű Tayyip Erdogan kormányfő jóval többet tett a kurdok jogi egyenlőségéért, mint bármelyik elődje. Kiszélesítette kulturális és nyelvi jogaikat is, de ez, úgy tűnik, kevésnek bizonyult. Igaz, Erdogan sokszor kettős játékot űz: a közvéleménynek kemény nacionalistaként mutatkozik, amit az is mutat, hogy az ankarai parlamentben több kurd képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére készül. A vád a PKK-val való kapcsolattartás.

A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Válságcsoport friss jelentése szerint Ankarának el kell ismernie a kurd identitást, egyenlő politikai, kormányzati, nyelvi és oktatási jogokat kell biztosítania, ami például anyanyelven lehetővé tett oktatást és igazságszolgáltatást jelent. A bíróságokon és a kormányhivatalokban még mindig tiltott a kurd nyelv, és a törvények megengedik a kurdok tömeges letartóztatását és a hosszú előzetes őrizetbe vételt „terrorista tevékenység” gyanújával. A kurd gerillák és a török hadsereg közti harcok tönkretették a délkeleti régiók gazdaságát is. Míg régebben a kurdok lakta területek központja, Diyarbakir fejlődött, ma a város és környéke az elmaradott török térségek szintjére csúszott le.

A kurdok újabb erőszakos törökországi fellépése azért is aggasztó Ankara számára, mert Szíriában a 22 hónapja tartó polgárháború során a PKK-hoz közeli Demokratikus Szövetség Pártja (PYD) jelentős, kurdok lakta északkelet-szíriai területeket vont ellenőrzése alá. Miután Basar Asszad szír elnök hadserege az idén nyáron stratégiai megfontolásokból kivonult a kurdok régiójából, a felfegyverzett PYD elfoglalta Afrín, Korbani, Amúd és Dejrik városokat, az önkormányzati épületekre pedig kitűzte a független Kurdisztán zászlaját.

A párt milíciái a szír ellenzékkel is harcban állnak, mert az Asszad bukása után is szeretné megőrizni az ország területi integritását. A PYD hirtelen támadt erejét sokan a PKK segítségének tulajdonítják, és a 31 milliós szír lakosságon belüli 15–20 százaléknyi kurd nemzetiségűek már nem érik be kevesebbel, mint az alkotmányosan garantált autonómiával. Márpedig egy esetleges szíriai kurd önállósodás a törökországi kurdokat sem hagyná hidegen, ráadásul Ankara számára baljós, hogy a PKK megint hátországot talált magának Szíriában, amely 1998-ig Öcalannak oltalmat és villát adott, így onnan irányíthatta törökországi gerillaharcát.

Nemcsak a PKK, hanem Maszúd Barzáni, az észak-iraki kurd régió elnöke is osztott magának lapokat Szíriában. Tavaly Erbílben, az iraki kurd fővárosban az ő bábáskodásával tucatnyi szíriai kurd szervezetből megalakult a Kurd Nemzeti Tanács (KNC). Ám, mint a kurd történelem során annyiszor, Szíriában sem jött létre a teljes kurd egység, mert a PYD nem csatlakozott. Az iraki kurd média szerint naponta 250 kurd érkezik Szíriából Észak-Irakba, hogy ott – Barzáni támogatásával – fegyveres kiképzést kapjon.

Barzáni még nagyobb játszmába fogott saját hazájában, Irakban. A tét nem kevesebb, mint az északi kurd régió további függetlenedése, miután az elnök nemrég kijelentette: a kurd kormány és a Núri al-Maliki vezette bagdadi központi koalíció közti együttműködés gyakorlatilag értelmetlenné vált, és nem létezik. Még a fegyveres szembenállás sem kizárt, hiszen november végén az iraki kurdok megerősítették állásaikat az iraki hadsereggel szemben egy vitatott hovatartozású, olajban gazdag területen. Nem először néztek már farkasszemet, augusztusban az USA közbelépésére sikerült csökkenteni a feszültséget.

A kurdok szerint a Barzánival a 2011-es amerikai kivonulás után jóval agresszívebben bánó Maliki ellenséges lépése volt, amikor katonai parancsnokságot hozott létre a kurd régió és Irak többi része közötti területre. A határt még nem jelölték ki, és a kurdok ragaszkodnak Kirkuk olajközponthoz, amit viszont Bagdad aligha adna oda. A vitát csak élezi a kurd olajtermelés – Bagdad vehemensen ellenzi, hogy a kurdok saját hatáskörben kötik meg a jelentős iraki olajkincsük kutatására és kiaknázására szóló üzleteiket a nemzetközi társaságokkal –, ami megadhatja a végső lökést az elszakadáshoz.

Az önálló kurd állam megszületése számos tényezőtől függ. Először is a kurd nép identitása országonként eltérő, és a földrajzi széttagozódás miatt más-más nyelvi dialektust használ. A nomád törzsek saját hagyományokat honosítottak meg, belső viták, háborúk akadályozták a kurd egység létrejöttét. Bár manapság a távközlés segítségével és az írástudatlanság visszaszorulása révén erősödik a kurd szolidaritás, kérdés, hogy közös országban gondolkodnak-e egyáltalán a török, iráni, iraki és szír kurdok. Ha igen, akkor függetlenedésük az érintett országokon is múlik, hiszen egyikük sem látná szívesen az önálló Kurdisztánt. És sok függ a nagyhatalmak, például az USA hozzáállásától, Washington pedig egyelőre barátságos. Fontos szerepet játszott az iraki kurd autonómia 2005-ös létrejöttében, és – saját érdekeit is szem előtt tartva – az is belefér az elképzeléseibe, hogy a kurdoké legyen az ellenőrzés a területükön lévő, legalább 45 milliárd hordósra becsült olajkincs fölött is.

KERESZTES IMRE

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Kerítésen átemelve lopták el Lordot, a szelíd labradorkölyköt Romániában

Kerítésen átemelve lopták el Lordot, a szelíd labradorkölyköt Romániában

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Budapestre jöhet a Trónok harca sztárja is

Budapestre jöhet a Trónok harca sztárja is

Leesett a hídról a BMW, a sofőr megúszta

Leesett a hídról a BMW, a sofőr megúszta

A Fidesz leszavazta Bálint gazda díszpolgárságát

A Fidesz leszavazta Bálint gazda díszpolgárságát

Leszólta Orbán családpolitikáját a svéd miniszter: Bűzlik a ’30-as évektől

Leszólta Orbán családpolitikáját a svéd miniszter: Bűzlik a ’30-as évektől