szerző:
Nagy Gábor

Lélektani fordulópontot jelenthet a kisiskolások connecticuti lemészárlása a fegyvertartásról szóló amerikai vitában, ahol a szigorítók kerülhetnek fölénybe.

„Kitölti ezt a nyomtatványt, megmutatja az arcképes jogosítványát, aminek adatait pár perc alatt telefonon egyeztetjük az FBI-jal, és ha ők nem emelnek kifogást, bármelyik fegyvert megveheti” – magyarázták nemrég a HVG tudósítójának az USA Ohio államában, Danville-ben a fegyverboltban. Arra az akadékoskodásra is megvolt a válasz, hogy, például újságírói vagy diákvízummal, külföldiként is lehet valakinek az USA-ban általános személyi azonosítóként is használt autóvezetői engedélye: az amerikai állampolgárság meglétéről a vevőnek kell nyilatkoznia, azt ők nem ellenőrzik. Ha pedig valakinek még ehhez a procedúrához sem fűlik a foga – mert esetleg elbukna rajta –, akkor a hétvégente tartott, bolhapiachoz hasonló fegyvervásárokon kedvére vehet magának pisztolyt, klasszikus forgótáras coltot, vadászpuskát vagy gépkarabélyt, mert ott az eladóknak sem magukat nem kell regisztrálniuk, sem a vevőiket leinformálniuk.

A danville-i üzletben pisztolyt 180 és 900 dollár, félautomata gépfegyvert pedig 250 és 2000 dollár közötti áron lehet vásárolni – az olcsóbbak a kínai gyártmányúak. Köztük olyan, drágább vételnek számító Glock és Sig Sauer pisztolyt, illetve Bushmaster gépkarabélyt is, amilyenekkel a múlt pénteken a Connecticut állambeli Newtownban a 20 éves Adam Lanza húsz gyereket és hat tanárt lemészárolt, mielőtt magával is végzett volna. A halálos eszközökhöz fegyverkedvelő tanárnő anyja – akit az állítólag személyiségzavarral küzdő Lanza elsőként gyilkolt meg – szabályosan jutott. Nem ez az USA történetének legtöbb áldozattal járó iskolai lövöldözése, és az idén már hat hasonló vérengzést jegyeztek fel. Júliusban például a Colorado állambeli Aurora egyik mozijában 12 embert megölt egy férfi, aki Batman ellenfele, Joker mintájára vörösre festette a haját, mégis sokak szerint a mostani lehet a lélektani fordulópont az amerikai fegyvertartás túl lazának tartott szabályairól folyó vitában. A felvételeket látók agyába visszavonhatatlanul beleégett ugyanis, ahogy a tanárok a vészesetekre betanított láncban menekítik ki az általános iskolából az agyonlőtt 6-7 évesekkel egyidős fiúkat és lányokat.

A 315 milliós Egyesült Államokban 270 millió lőfegyver van magánkézben, harmadával több, mint a sorban következő kilenc országban összesen. Ehhez a jogot az alkotmány második kiegészítése garantálja, amit a legnagyobb becsben tartanak a szólásszabadságról rendelkező első mellett. A szigorításpártiak szerint az országban szinte a vadnyugati időszakban sem lehetett olyan könnyedén pisztolyokhoz, puskákhoz jutni, mint manapság ilyen komoly tűzerejű fegyverekhez. A connecticuti tragédia ugyanis mit sem változtat azon, hogy a fegyverüzletek akciós szórólapokon hirdetik termékeiket, mintha azok színes tévék vagy okostelefonok lennének, és sokan vesznek házastársuknak, barátjuknak feketén csillogó pisztolyt karácsonyi ajándékként.

Nem mindig volt ez így. A közvélemény támogatását élvezte az az 1934-es törvény, amely szigorúan korlátozta a hozzáférést az alkoholtilalom alatt felnőtt gengszterek által használt automata fegyverekhez. Azt sem kísérte felháborodás, amikor 1968-ban az erősödő utcai erőszak miatt a kézifegyverek eladását nehezítették. A lőfegyver birtoklása azonban mind kevésbé kötődött a vadászathoz, egyre inkább társult az önvédelemhez, és az 1970-es évektől egymást követték a lazító intézkedések. Az 1981-ben Ronald Reagan elnök ellen elkövetett merénylet, majd az újfent súlyosbodó nagyvárosi bűnözés ismét a szigor növekedését hozta magával. A washingtoni kongresszus 1994-ben elfogadta, Bill Clinton elnök pedig aláírta a félautomata fegyverek polgári célú értékesítését és lakossági birtoklását tiltó törvényt. Nem vonatkozott ez a jogszabály életbelépése előtt vásárolt fegyverekre – azokat nem kellett beszolgáltatni –, ráadásul a törvény tíz év után hatályát vesztette.

A szabályozást mostanáig a laza feltételek tudomásulvétele jellemezte, komoly kísérlet nem történt az 1994–2004 közti törvény újraélesztésére, sem más szigorításra. Éppen a pénteki vérengzés előtt közölte büszkén Florida, hogy közel jár az egymilliomodik engedély kiadásához lőfegyver álcázott viselésére, amit az államban mindenki megkaphat, aki kéri, büntetlen előéletű, és betöltötte a 21. életévét. Hasonló automatizmus van érvényben 34 másik szövetségi államban, Alaszkában, Arizonában, Vermontban és Wyomingban pedig sem erre, sem a lőfegyver nyílt viselésére nem kell engedély, és másutt is rendkívül megengedőek a szabályok. A liberalizációt támogatók szerint ezzel megfontolásra lehet késztetni a potenciális rablót, mert az nem tudja, mert nem látja, kiszemelt áldozatánál nincs-e pisztoly. Az elképzelés olyannyira elfogadott, hogy az álcázott lőfegyverviselést a fővároson, Washingtonon kívül csak Illinois államban nem engedélyezik, bár több megyéjében hallgatólagosan eltűrik.

Bármilyen borzalmas vérengzés történt is, a felháborodás nem öltött jogszabályi formát. Sem akkor, amikor 1999 áprilisában a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 13 diáktársával és tanárral végzett, majd öngyilkos lett Eric Harris és Dylan Klebold. Nem maradt muníció törvénykezésre az után sem, hogy 2007 áprilisában a Virginia állambeli Blacksburg műszaki egyetemén a dél-koreai születésű Cho Seung Hui 32 diákot, illetve tanárt agyonlőtt, majd maga ellen fordította a fegyverét. Csak fogadkozások követték azt is, hogy tavaly januárban, az arizonai Tucsonban, bár fejbe lőtték, a csodával határos módon életben maradt Gabrielle Giffords, a képviselőház tagja, miközben hat emberrel végzett Jared Lee Loughner.

Nemcsak a washingtoni kongresszus, a demokrata és a republikánus törvényhozók jó része, de Barack Obama elnök is nemtörődömnek mutatkozott. Jellemző, hogy a Reagan elleni 1981-es merényletnél életveszélyesen megsérült fehér házi szóvivő, James Brady által alapított, a fegyverviselés korlátozásáért harciasan küzdő alapítvány 2010-ben az elnöknek passzivitásáért az iskolában a bukást jelentő F érdemjegyet adta. Obama a mostani tragédia után nyilatkozva, majd szombati rádióbeszédében is megpendítette, hogy határozott lépésekre lenne szükség, és a szigorításpártiak úgy gondolják, ezt meg is teheti, hiszen nincs mit mérlegelnie, mert az alkotmány értelmében harmadszorra már nem indulhat elnökválasztáson, ellenben definiálhatja második hivatali idejét, s egyben politikai örökségét.

Obamának és a tilalomfákat állítani kívánóknak az USA legbefolyásosabb és legrégibb – 1871-ben két polgárháborús veterán alapította – lobbiszervezetével, az amerikai fegyverbarátok szövetségével (NRA) kell szembeszállnia. Az 1934-es és 1968-as törvényi szigorításokat még támogató, de az 1970-es évektől a második kiegészítést egyre radikálisabban védő NRA 4,3 millió tagot számlál, az éves költségvetése bő 300 millió dollár, és nem bánik kesztyűs kézzel politikai ellenfeleivel. Kitartó lobbimunkájának – na és persze az amerikaiak fegyverkultúrájának – tulajdonítják, hogy a lőfegyverek birtoklásának hatásosságát megkérdőjelező minden statisztika, illetve a rendszeresen ismétlődő mészárlások ellenére a közvélemény-kutatások eddig meggyőző többséget mutattak a fegyvertartás jelenlegi kereteinek megőrzése mellett. A szigorításpártiak nem ringatják magukat abba a hitbe, hogy a lőfegyvereket be lehetne tiltani Amerikában. Kezdetnek abba is belemennének, ha komolyan vennék és erősítenék a vásárlók szűrését – és általánossá tennék, hogy egyvalaki havonta csak egy pisztolyt vagy puskát vehessen.

NAGY GÁBOR

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Az osztrák kancellár szerint elfogadhatatlan a Junckert támadó magyar plakátkampány

Az osztrák kancellár szerint elfogadhatatlan a Junckert támadó magyar plakátkampány

Ha megmutatjuk, mivel jobb a Wi-Fi 6, otthonra is akar majd belőle

Ha megmutatjuk, mivel jobb a Wi-Fi 6, otthonra is akar majd belőle

Kövér: Az ellenfél mindenhova beépült

Kövér: Az ellenfél mindenhova beépült

Hadházy szerint kamu sportnapokra vertek el több száz millió uniós pénzt

Hadházy szerint kamu sportnapokra vertek el több száz millió uniós pénzt

"Aki csak szórakoztatni akar, az lenézi a nézőket"

"Aki csak szórakoztatni akar, az lenézi a nézőket"

Ingyen van: innen már le is töltheti a vadonatúj Galaxy S10-ek háttérképeit

Ingyen van: innen már le is töltheti a vadonatúj Galaxy S10-ek háttérképeit