szerző:
Nagy Gábor

Történelmi sérelmek és területi viták nehezítik Japán és Dél-Korea viszonyát, noha Washington szorosabb együttműködést szeretne szövetségesei között.

Észak-Korea ifjú vezére, Kim Dzsong Un az országa elleni szankciók szigorítására válaszul újabb nukleáris és rakétakísérlettel fenyegetőzik. Kína a gazdasági növekedésénél is nagyobb tempóban növeli katonai költségvetését, és külön erőfeszítéssel fejleszti a haditengerészetét, hogy kiszorítsa egyre távolabbra rajzolt érdekszférájából az USA-t. Az amerikai külpolitikát Ázsia irányába átpozicionálni igyekvő Barack Obama elnöknek így más sem hiányzik, mint hogy két legfontosabb szövetségese a térségben, Japán és Dél-Korea hajba kapjon, ezért január közepén magas rangú külügyi és katonapolitikai delegációt menesztett Szöulba és Tokióba, melyek viszonya az utóbbi fél évben feszültebbé vált.

A jelenlegi viszály magvát a japánok szerint a februárban távozó jobboldali dél-koreai elnök, Li Mjun Bak vetette el, amikor tavaly augusztusban ellátogatott a Szöul által ellenőrzött Dokdo szigetcsoportra, amit Takesima néven Tokió magának követel. A dél-koreai partoktól 217, a japántól 211 kilométerre található, összesen kevesebb mint 0,2 négyzetkilométer területű földdarabot Japán 1905-ben annektálta a Honsú szigetén lévő Simane kormányzóságba, Dél-Korea pedig 1952 óta vallja a magáénak. Dokdo/Takesima – amelyen félszáz odavezényelt dél-koreai rendőr jelképezi a szuverenitást – környéke halban gazdag, alatta pedig szénhidrogénkincset sejtenek.

Li precedenst teremtő látogatására – előtte nem tette a lábát a szigetekre dél-korai államfő – reagálva Tokió azt javasolta, hogy az ügyet vigyék a hágai Nemzetközi Bíróság elé, és fogadják el a döntését. Az álláspont annyiban sajátos, hogy Japán a dél-koreaival csaknem megegyező érveléssel utasítja el Kína igényét az általa birtokolt, japánul Szenkakunak, kínai nyelven Tiaojünek hívott kelet-kínai-tengeri szigetcsoportra. Az augusztusi perpatvar bohózatba csapott át, amikor a hágai döntőbíráskodásról szóló hivatalos japán javaslatot Dél-Korea nem vette át, hanem egy diplomatája útján megpróbálta felbontatlanul visszajuttatni, majd amikor a tokiói külügyminisztérium ebből nem kért, tértivevényes küldeményben adták postára.

Tokióban azt is provokációnak tekintették, hogy Li a Dél-Koreában a felszabadulás napjának tekintett augusztus 15-ére időzítve – 1945-ben Japánban ezen a napon jelentette be a szövetségesek előtti kapitulációt rádióbeszédében Hirohito császár – bocsánatkérésre szólította fel Akihito japán uralkodót. A két ország viszonyát máig mérgezi ugyanis, hogy Szöul úgy érzi, nem kapott elégtételt azért, mert a Koreai-félszigetet 1910–1945 között megszálló japán császári hadsereg legalább 200 ezer, főleg dél-koreai nőt arra kényszerített, hogy örömlányként szolgálják ki a katonái szexuális igényeit. A japánok viszont inzultusnak tekintik, hogy a két ország kapcsolatának javításáért sokat fáradozó Akihitónak mindezért bocsánatot kellene kérnie, s hangsúlyozzák, hogy ezt Tokió nevében 1993-ban megtette Kono Johei akkori kormányszóvivő, és kárpótlást is fizettek – igaz, nem kormányzati szinten, mert ezzel elismerték volna az állam felelősségét. Dél-Korea azonban nem felejt, a szöuli japán nagykövetség elé egy fiatal nőt ábrázoló szobrot állított, amelynél minden szerdán demonstrálnak a ma még élő egykori kényszerprostituáltak.

A Dél-Koreában az elnöki poszt átvételére készülő Pak Gjun Hje – a lánya Pak Csong Hi néhai diktátornak, aki egy évtizedig tartó washingtoni unszolásra 1965-ben felvette a diplomáciai kapcsolatot Japánnal – a térség nyugalma, majd az erre építkező gazdasági együttműködés egyik legfontosabb alapkövének nevezte, hogy Tokió nézzen szembe a múltjával, és azzal a szenvedéssel, amit Koreában és Kínában okozott. Japánban viszont a decemberi választásokat a Liberális Demokrata Párt (LDP) élén nagy fölénnyel Abe Sinzo nyerte, aki jobbra viszi a külpolitikát. Módosítaná az amerikai megszállók által diktált békealkotmányt, hogy a hivatalosan önvédelmi erőnek hívott hadseregnek határozottabb szerepet szánhasson, és kampányában megpendítette, újragondolná az 1993-as bocsánatkérést. És nemcsak a nacionalista pártot vezető Hasimoto Toru oszakai polgármester, illetve Isihara Sintaro volt tokiói kormányzó tartja úgy, hogy a koreai örömlányok szisztematikus kényszerítésére nincs bizonyíték – szerintük az indok nem fizikai, hanem egzisztenciális félelem volt –, hanem ezt a szerkesztőségi véleményt közölte a legnagyobb példányszámú japán napilap, a Jomiuri is.

A kedélyeket tovább borzolhatja – Szöulban éppúgy, mint Pekingben –, ha Abe ellátogat a tokiói Jaszukuni sintoista szentélybe, ahol a 14 kivégzett japán főbűnösnek is emléket állítanak, s ahol Koizumi Junicsiro 2006-os vizitje óta nem járt hivatalban lévő kormányfő. A Japán háborúiban elhunyt 2,6 millió katona mellett Todzsó Hideki egykori tábornok-miniszterelnöknek és társainak 1978 óta adózhatnak tisztelettel a szentélyben, ahová Hirohito csöndes tiltakozásként attól kezdve 1989-es haláláig nem ment el. Abe – akinek anyai nagyapját, Kisi Nobuszukét, bár Todzsó ipari és kereskedelmi minisztere volt, nem vonták felelősségre háborús bűnösség vádjával – a kampány során kijelentette, sajnálja, hogy 2006–2007-es előző miniszterelnöksége idején elmulasztotta a látogatást.

Ázsia második és negyedik legnagyobb gazdasági hatalma nem csak Washington szövetségeseként lehetne egymás nyilvánvaló partnere. A dél-koreai gazdaságpolitikusok a japán fejlődést modellezték, és a keirecuk mintájára, központi akarattal és segítséggel összekovácsolt vállalatbirodalmaik, a chaebolok – mint a Samsung vagy az LG – már sikeresebbek, mint sok japán riválisuk. A két partner között élénk a kereskedelem – a mérleg 2011-ben 28,6 milliárd dolláros japán többletet mutatott –, és milliószám utaznak a másik országába a turisták. Szorossá váltak a kulturális szálak is. Amikor Szöul 1998-ban oldott a korlátozásokon, attól tartott, a dél-koreai szórakoztatóipart elöntik a japán alkotások. Éppen az ellenkezője történt: Japánban lelkesedik a közönség a dél-koreai szappanoperák és popzene, a K-pop iránt. Ezért okozott csalódást a hűvös fogadtatás mögött a fellángolt területi vitát gyanító Szöulban, hogy tavaly talán Japán volt a földgolyó egyetlen olyan helye, ahol nem aratott sikert a Pak február 25-ei beiktatási ünnepségén is fellépő Psy művésznevű dél-koreai rapper Gangnam Style című K-pop dala.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kubatov Gábor elmondta, kik nem értik a foci lényegét

Kubatov Gábor elmondta, kik nem értik a foci lényegét

Több tízezren tiltakoztak az idegengyűlölet és az intolerancia ellen Drezdában

Több tízezren tiltakoztak az idegengyűlölet és az intolerancia ellen Drezdában

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Kim Dzsong Un rakétákat lövöldözött a Japán-tengerbe

Kim Dzsong Un rakétákat lövöldözött a Japán-tengerbe

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására