szerző:
Poór Csaba

Elrettentési stratégiájukban továbbra is fontos szerepet szánnak az atomhatalmak a nukleáris meghajtású tengeralattjáróknak.

A Nagy Péter rakétacirkáló fedélzetéről, közvetlen videokapcsolat segítségével követte nyomon a minap Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy védelmi minisztere, Szergej Sojgu miként avatja fel a Fehér-tenger egyik öblében fekvő Szeverodvinszk kikötőjében a hadiflotta új büszkeségét, a Moszkvát alapító fejedelemről, Jurij Dolgorukijról elnevezett atommeghajtású tengeralattjárót. A hatalmas, 170 méter hosszú és 24 ezer tonna vízkiszorítású jármű a negyedik generációs, úgynevezett Borej (Északi szél) osztályú hadászati tengeralattjárók első, hadrendbe állított példánya, az első olyan modell, amelyet a független Oroszországban a Szovjetunió szétesése után alkottak meg.

Az építését még 1996-ban kezdték el, de finanszírozási nehézségek miatt egy időre elakadt a munka. Hátráltató tényező volt az is, hogy a hajó fegyverzetének szánt új interkontinentális ballisztikus rakétával, a 8000 kilométeres hatótávolságú Bulavával (Buzogány) végzett kísérletek sorozatos kudarccal jártak. Az egyenként 8-10, önállóan célra vezethető robbanófej hordozására képes Bulavából tizenhatnak – a korszerűsített, kipróbálás alatt álló típuson pedig húsznak – van hely a 170 fős legénységgel, az elődeinél sokkal csendesebben működő és akár 450 méteres mélységbe is lemerülni képes tengeralattjárón. A hírek szerint 2020-ig nyolc vagy tíz váltja le az orosz atomarzenál egyik alapját adó, de már elavult elődöket, a Delfin osztály példányait.

A nukleáris meghajtású tengeralattjárók legnagyobb előnye, hogy rendkívül hosszú ideig – a Borej például három hónapig – képesek folyamatos víz alatti működésre, korlátot gyakorlatilag csak a felhalmozható élelmiszer mennyisége és a legénység lélektani tűrőképessége jelent. A legmodernebbek az ellenség számára viszonylag nehezen felderíthető célpontok, 20-30 évig – akár a teljes üzemidejük alatt – nincs szükségük fűtőanyagcserére, miközben az energiaellátást adó reaktor a hagyományos dízelhajtóműveknél jóval gyorsabb haladást tesz lehetővé, és ahhoz képest, hogy mennyi feladatot látnak el, biztonságosnak is tartják őket.

Még akkor is, ha több katasztrófa köthető hozzájuk. A legnagyobb visszhangot a Kurszk elsüllyedése váltotta ki: 2000-ben 118 tengerész vesztette életét a Barents-tengeren, amikor – a hivatalos magyarázat szerint – egy hibás torpedó robbanása által okozott sérülések miatt nem tudott a felszínre emelkedni. A fegyverfajta immár csaknem hatvanéves története során öt másik szovjet, illetve orosz, valamint – 1963-ban és 1968-ban – két amerikai atom-tengeralattjáró veszett oda, és időről időre hallani más balesetekről, üzemzavarokról is. A Szovjetunióban, Vlagyivosztok közelében fekvő, csendes-óceáni Csazsma-öbölben például sugárzó anyag szabadult ki, amikor 1985-ben emberéleteket is követelő robbanás történt egy reaktor fűtőanyagának cseréjekor. A minap olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy 2010-ben valójában egy amerikai atom-tengeralattjáróról kerülhetett a légkörbe az a dél-koreai, japán és orosz mérőállomásokon észlelt radioaktív szennyeződés, amelyről korábban azt gyanították, hogy titkos észak-koreai atomkísérlet volt a forrása.

Noha nagyon sokba kerülnek – a Jurij Dolgorukijra 23 milliárd rubelt (több mint 160 milliárd forintot) költöttek –, egyre több ország tart igényt nukleáris meghajtású tengeralattjáróra. India – miután néhány éve vásárolt egyet Oroszországtól – már tesztel egy saját modellt, az Arihantot, amelyhez hasonlóból még ötöt tervez építeni. Nemrég Irán, korábban pedig Argentína és Brazília is bejelentette, hogy ilyen programba fogott.

Komoly vita folyik viszont arról, hogy a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok mellett mekkora szükség van a hidegháború idején a Szovjetunió és az USA által a kölcsönös elrettentés eszközeként használt, interkontinentális ballisztikus rakétákkal felszerelt hadászati atom-tengeralattjárókra. Michael Portillo volt brit védelmi miniszter szerint ezek nem hatékonyak olyan ellenséggel szemben, mint az afganisztáni tálibok vagy az al-Káida terrorhálózata. A politikus ahhoz a brit kormányzati körökben zajló vitához szólt hozzá, amelynek tétje, hogy modernebbekkel váltsák-e fel a brit hadászati nukleáris erőket adó Trident rakétákat és a nekik bázisul szolgáló, Vanguard osztályú atom-tengeralattjárókat. David Cameron konzervatív miniszterelnök a 25 milliárd fontos költséggel járó csere mellett van. A koalíciós partner liberális demokraták szerint viszont inkább a bevezetés alatt álló, kisebb, Astute osztályú vadász-tengeralattjárókat kellene atomtöltetű robotrepülőgépekkel felszerelni, vagy az USA és a NATO nukleáris védőernyőjére kellene támaszkodni. A döntést 2016-ig kell meghozni, a Vanguardok leváltását 2028-ban kezdenék.

Korszerűsítené az amerikai flotta is az interkontinentális ballisztikus rakétákat hordozó, Ohio osztályú atommeghajtású tengeralattjáróit. Az elképzelések szerint 2031-től olyan új hajókat állítanának hadrendbe, amelyekben a reaktor ötven évig nem igényelne fűtőanyagcserét, az ellenség előli rejtőzködést pedig megkönnyítené, hogy a propellereket működtető zajkeltő mechanikát szinte hangtalan elektromos meghajtással váltanák ki. Az időszakos karbantartás rövidülésének köszönhetően a jelenlegi 14 helyett 12 hajó is elég lenne a feladatok ellátásához, és a gyártási költségeket is egyenként 6-7 milliárdról 4,9 milliárd dollárra szorítaná le a washingtoni kormány.

Franciaország 2010-ben állította hadrendbe a negyedik, hadászati atomfegyvereket hordozó tengeralattjáróját, a Le Terrible-t, míg Kína a jelek szerint most bővíti ilyenekkel a flottáját. Bár a programjáról kevés információ szivárog ki, úgy tudni, Kína már az 1980-as években vízre tett egy ballisztikus rakéták felbocsátására alkalmas tengeralattjárót. Ez azonban a hírek szerint sohasem hagyta el az ország felségvizeit, így a stratégiai elemzők nem igazán számoltak vele. Biztosan kalkulálniuk kell viszont az utódjával, a JL–2 típusú, 7400 kilométeres hatósugarú rakétákkal felszerelt, Jin osztályú víz alatti úszó erődökkel. Belőlük ugyanis Peking egy amerikai kormányzati elemzés szerint ötöt tervez építeni, és kettő vagy négy már el is készült.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elektromos autókkal kaphat igazán önálló arculatot a Cupra

Elektromos autókkal kaphat igazán önálló arculatot a Cupra

Bőséges a választék: új processzorokat dob piacra az Intel, itt a Comet Lake

Bőséges a választék: új processzorokat dob piacra az Intel, itt a Comet Lake

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Kozák: Most sem tudjuk, hogy mi okozhatta a problémát

Kozák: Most sem tudjuk, hogy mi okozhatta a problémát

10 év után itt a vége az androidos édességneveknek

10 év után itt a vége az androidos édességneveknek

A tátrai hegyimentők szerint "nagyon valószínű", hogy a másik barlangász sem él már

A tátrai hegyimentők szerint "nagyon valószínű", hogy a másik barlangász sem él már