Németh György
Németh György

Járványos mértéket kezdenek ölteni a Vajdaságban a magyarellenes atrocitások, legutóbb Temerinben, majd Szabadkán támadtak meg magyarul beszélő fiatalokat.

„Úgy tűnik, a magyarverések mögött néha az áll, hogy hajnali kettőkor bezárnak a kocsmák, és néhányan, akik még nem akarnak hazamenni, szórakozásból elkezdenek magyarokra vadászni. Viszont attól tartok, valakinek egyszer ki fog nyílni a bicska a zsebében, s fogalmam sincs, akkor mi történik” – mondta a HVG-nek Gusztony András, a temerini önkormányzat képviselő-testületi elnöke. A vajdasági székvároshoz, Újvidékhez közeli Temerinben az utóbbi hónapokban heti rendszerességgel törnek ki szóváltások és verekedések szerbek és magyarok között, legutóbb a múlt héten kergettek meg szerbek magyar fiatalokat. „Nem csak itt vannak ilyen támadások, valószínűleg azért hallani a legtöbbet Temerinről, mert mi vagyunk a legnehezebb helyzetben, és az egyetlen fegyverünk a nyilvánosság” – magyarázta Gusztony.

Az 1990-es évek elején kirobbant délszláv válság következtében a Horvátországból, majd Koszovóból elmenekült szerbek egy része Temerinben telepedett le. A mintegy tízezer érkezőből hatezren véglegesen beköltöztek, s ennek nyomán gyökeresen megváltozott az etnikai összetétel: az 1970-es évek végén 50 százalék körül volt a magyarok aránya, ma 25 százalék. Az újonnan érkezett szerbek – részben az eredeti lakóhelyükön tapasztalt gyűlölködés miatt – a Vajdaságban hosszabb ideje élő nemzettársaiknál jóval kevésbé toleránsak, és emiatt még a szerbek között is ellentétek alakultak ki.

A feszültségek következtében Temerin fokozatosan a nemzeti ellentétek frontvonalává vált: megerősödtek a szélsőséges szerb pártok – a nacionalista Dveri, az Obraz, illetve az 1389 Mozgalom –, és megnőtt a magyarországi radikális jobboldallal szimpatizáló helyi magyarok száma is, akadtak olyanok is közöttük, akik hitlerista karlendítéssel léptek be az egyik szórakozóhelyre. A megosztottságot mutatja, hogy a kocsmák és diszkók egy részébe csak magyarok vagy csak szerbek járnak, s a hétvégéken menetrendszerűen robbannak ki az összetűzések. A helyiek szerint az atrocitások különösen az 1942. januári újvidéki vérengzés évfordulójakor szaporodnak meg, illetve akkor várhatóak újabb támadások, amikor a Szerbiától 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovóban nő a feszültség.

Temerin mellett a Nagybecskerekhez tartozó Muzslyán, a dél-bácskai Óbecsén, illetve a magyar határhoz közeli Szabadkán érték súlyosabb támadások a magyarokat, legtöbbször csupán azért, mert magyarul beszéltek egymással. A legutóbbi incidens vasárnap hajnalban Szabadka belvárosában történt, ahol szintén azért estek neki öt magyar fiatalnak, mert az anyanyelvükön beszélgettek. A megtámadottak egyikét bokszerrel verték fejbe, a többieknek az arcát ütötték.

Szaporodnak a magyarellenes grafittik is, több házon jelent meg a „Halál a magyarokra”, a „Magyarokat Magyarországra”, illetve a „Magyarokat a jég alá” felirat. Igaz, a helyiek egy része nem biztos abban, hogy a bántó jelszavak mindegyikét valóban a szerbek festették fel. Akadnak, akik úgy vélik, hogy a falfirkák egy része provokátorok munkája.

A helyi magyarokat az is aggasztja, hogy a szerb hatóságok szerintük kettős mércét alkalmaznak az elkövetők ellen: ha a szerbek támadnak, az eseteket egyszerű garázdaságként kezelik, és az elkövetők általában egy-két nappal később már szabadlábon vannak. Ha viszont magyarok az elkövetők, akkor hosszú időre rács mögé kerülnek – 2004-ben magyarok Temerinben súlyosan bántalmaztak egy beléjük kötő szerb férfit, és ezért öten összesen 61 évnyi börtönbüntetést kaptak. Előzetesben van még az a két magyar is, aki tavaly októberben tűzött össze szerbekkel egy temerini kocsmában. A szerb hatóságok viselkedését korábban többször is kifogásolta Egeresi Sándor, a vajdasági parlament volt elnöke is, ám a hozzáállás annak ellenére alig változott, hogy az akkori tárgyalófél Ivica Dacsics belügyminiszterből közben kormányfő lett. Elítélte viszont az etnikai alapú támadásokat Bojan Pajtics vajdasági kormányfő. „A megtámadott ház a Vajdaság volt. Ebben a házban századok óta építjük a nemzetek közötti bizalmat. Elvárom, hogy drasztikusan büntessék meg azokat, akik így élik ki magukat” – mondta Pajtics.

A HVG-nek nyilatkozó vajdasági magyarok szerint nem lehet tudni, kik állnak a támadások mögött, a szerbiai pártok egyike sem helyesli ugyanis nyíltan a magyarveréseket. A helyzetet bonyolítja, hogy a támadók között gyakran akadnak a helyiek által janicsároknak nevezett fiatalok: olyanok, akik szerb–magyar vegyes családban születtek, és a zaklatásokban való aktív részvétellel próbálják meg bizonyítani „jó szerbségüket”.

A támadások olyan időszakban szaporodtak el ismét – a korábbi válságos időszak 2005-ben és 2006-ban volt –, amikor állami szinten javul Budapest és Belgrád viszonya. Januárban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes részt vett az 1942-es szerb- és zsidóellenes razzia emlékére szervezett újvidéki rendezvényen, s a várakozások szerint Alekszandar Vucsics szerb kormányfőhelyettes októberben ellátogat majd Csúrogra, ahol 1944 őszén a szerb partizánok – Zsablyához és Mozsorhoz hasonlóan – kivégezték a magyar férfilakosság többségét, a magyar családokat pedig elűzték a három településről. A megbékélést szerb részről megkönnyíti, hogy a jelenlegi belgrádi kormánykoalíció vezető pártja, a Szerb Haladó Párt (SZNSZ) ideológiája távol áll az egykori titói kommunista eszmerendszertől, és inkább a valaha a partizánok ellen is harcoló csetnikmozgalommal érez szellemi közösséget.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Világ

Romló körülmények

„Nem hiszem, hogy Temerinben ne lehetne rendet teremteni, ha akarnának. A belváros tenyérnyi, a rendőrök pontosan tudják, hol törhetnek ki incidensek, és kik a felelősök” – mondta a HVG-nek Pásztor István, a legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke.

Már zajlik az új űrverseny, csak most a Marsért

Már zajlik az új űrverseny, csak most a Marsért

110 millió forintos magyar Rolls-Royce divatterepjárót fotóztak Korcula szigetén

110 millió forintos magyar Rolls-Royce divatterepjárót fotóztak Korcula szigetén

Fővárosi tömegközlekedés: négy napig semmi sem lesz ugyanaz

Fővárosi tömegközlekedés: négy napig semmi sem lesz ugyanaz

Több banknál kizáró ok a babaváró hitelre a speciális jövedelem

Több banknál kizáró ok a babaváró hitelre a speciális jövedelem

Csak tartózkodási helyre lehet átjelentkezni az önkormányzati választáson

Csak tartózkodási helyre lehet átjelentkezni az önkormányzati választáson

Tíz nap, húsz óra és 47 perc alatt tekerte át Európát

Tíz nap, húsz óra és 47 perc alatt tekerte át Európát