szerző:
Keresztes Imre

Az Afganisztánból érkező kábítószer jelentős veszélyt jelent Pakisztán számára, amely nemcsak tranzitország, de hatalmas piac is, ahol a drogkartellek egyre erősebbek.

Míg jó három évtizeddel ezelőtt mindössze 50 ezer kábítószer-élvezőt tartottak számon az akkor 80 milliós Pakisztánban, a legfrissebb hivatalos statisztikák szerint a számuk mára meghaladta a nyolcmilliót. Egészségügyi szakértők és szociális munkások szerint a valós szám ennél jóval magasabb, ami azt jelentheti, hogy a 180 milliósra duzzadt népesség legalább 5 százaléka fogyaszt drogot, és táboruk minden évben 600 ezerrel nő. A terjedés fő oka, hogy Pakisztán az afganisztáni ópium és a belőle készített heroin fontos tranzitútjává vált. A szomszédos országban az 1980-as évek elején gyakorlatilag hivatalosan is elfogadták a kábítószer termelését, amiből a mudzsahedek a szovjet megszállók elleni gerillaháborút finanszírozták.

A szovjetek 1989-es kiverése után Afganisztánban tovább virágoztak a mákültetvények, és bár a Talibán szélsőséges mozgalomnak az 1990-es évek második felétől ideológiai megfontolásból sikerült visszaszorítania az ópium forrásául szolgáló mák termesztését, a 2011-es amerikai megszállás után a tálibok is rájöttek: a drogüzlet kiváló pénzforrás. Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ herointermelésének 85 százaléka Afganisztánban, javarészt a Pakisztánnal szomszédos tartományokban, így Helmandban, Kandahárban és Farahban található.

Az afgán heroin négy fő útvonalon jut el a világpiacra. A negyedét északra, a közép-ázsiai köztársaságokon keresztül és Oroszországon át szállítják, a harmadát részben északi kitérővel vagy Iránon keresztül a Kaukázus és a Balkán felé irányítják. A maradék mintegy 40 százalékot Pakisztánba csempészik, ahonnan egy részét továbbviszik az USA-ba, Európába, Afrikába, Ausztráliába, Kínába. Az ENSZ szerint az évente Pakisztánba érkező, több mint 200 tonna heroin 30 milliárd dollárt is érhet. A drogmennyiség 5 százaléka marad Pakisztánban, ami azt jelenti, hogy nemcsak a csempészet kecsegtet óriási haszonnal, de immár a másfél milliárd dolláros helyi piac is.

A csempészettel szemben leginkább Irán aktivizálja magát: szabályszerű háború folyik az iráni–pakisztáni határon, amelyet Teherán az utóbbi években több módon is igyekezett megerősíteni. Eddig 700 millió dollárt költött az 1700 kilométer hosszú, Afganisztánnal és Pakisztánnal közös határa mentén épített falra és különféle homoksáncokra, hogy útját állja a csempészetnek. Határőreit is egyre jobban kiképezte, hogy felvehessék a harcot a fegyveresekkel kísért csempészekkel. Az utóbbi három évtizedben több mint négyezer iráni rendőr és katona vesztette életét a drogháborúban, az illegális heroinüzlettel foglalkozók töltik meg az iráni börtönök felét – írta a Dawn című pakisztáni lap. Az ENSZ által is elismert iráni erőfeszítések meghozták a gyümölcsüket: teheráni közlés szerint csak 2012 második felében 50 tonna kábítószert foglaltak le az afgán és a pakisztáni határon.

Az iszlámábádi hatóságok a veszély láttán 2010-ben indították el kábítószer-ellenes akciójukat, de a probléma még mindig nem kapott megfelelő figyelmet. A program költségvetését nem mindig fogadják el időben, és a kábítószer elleni harc sem kiemelt feladat a vidéki rendőrségeken. Elemzők szerint az is komoly baj, hogy a kábítószer-csempészetet sokszor segíti az összefonódása a politikával és a hadsereggel. Példaként említik Imám Bhil ügyét, akit a kábítószer-ellenes körökben a világ egyik legkeresettebb drogbárójának tartanak.

Az Iránnal határos pakisztáni tartomány, Beludzsisztán egyik legbefolyásosabb üzletemberének számító Bhilt azzal vádolják, hogy karacsi luxusvillája előtt tavaly márciusban lelőtt egy vezető köztisztviselőt, akivel talán vitája lehetett épp a drogüzlet kapcsán. Az áldozat sofőrjének vallomása és a gyilkossági gyanút megerősítő első rendőrségi jelentések ellenére Bhil a mai napig szabadlábon van, és mintha az ügy megfeneklett volna. A hatvanas éveiben járó üzletember tagadja, hogy köze lenne a heroincsempészethez, Barack Obama amerikai elnök azonban már 2009-ben feltette azoknak a feltételezett drogbáróknak a listájára, akiket az USA szankciókkal sújt. Bhil szűkebb hazája az a Makran térség, amelynek partjáról a pakisztáni heroin java részét az Arab-tengeren vitorlás bárkákon kicsempészik.

Nem kizárt, hogy Bhil azért úszhatja meg az általa esetleg elkövetett gyilkosság következményeit, mert kiváló kapcsolatokat épített ki a hatalommal. Egyik fia például a parlament alsóházának tagja, de szívesen támogatja az országos pártok beludzsisztáni jelöltjeit is. A Reuters hírügynökség elemzése szerint a hadsereg azért hunyhat szemet illegális tevékenysége felett, mert információkkal látja el a fegyveres erőket, melyek évek óta harcot vívnak a beludzsi szeparatisták ellen.

Bhil esete azért is furcsa, mert az áldozat családja kérelmet nyújtott be a legfelső bíróságra, hivatalos nyomozást követelve. Iftikhar Csaudri főbíró – aki eddig bátran kezdeményezett jogi kihívást államfők, kormányfők vagy a hadsereg tagjai ellen – elutasította a kérvényt. Csaudri elmozdíttatta posztjáról például Juszuf Raza Gilani miniszterelnököt, mert a legfelső bíróság határozata ellenére nem nyitotta meg Aszif Ali Zardari elnök korábbi korrupciós ügyét. Sőt a bíróság utasítására tavaly szeptemberben letartóztatták Gilani fiát kábítószer-visszaélés vádjával, bár később óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Talány, hogy a kábítószer-csempészet elleni küzdelem miért tűnik esetlegesnek. Holott nemrég maga Zardari jelentette ki, hogy országa eddig 80 milliárd dollárt költött a terrorizmus és a militánsok elleni harcra, mely utóbbiak legfőbb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem. A heroin háborús fegyverré vált – jelentette ki az elnök, nemzetközi segítséget kérve a kábítószer-ellenes harchoz.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Van baj, a BKV zárolt pénzt kér pár új buszra

Van baj, a BKV zárolt pénzt kér pár új buszra

Már megint kitaláltak valamit a laposföld-hívők, és borítékolható, hogy kínosan végződik majd

Már megint kitaláltak valamit a laposföld-hívők, és borítékolható, hogy kínosan végződik majd

Nem is tudja, mit kockáztat, ha nem mossa rendesen a fogát

Nem is tudja, mit kockáztat, ha nem mossa rendesen a fogát

Egy házépítő cég máris rárepült a kormány népesedési programjára

Egy házépítő cég máris rárepült a kormány népesedési programjára

Bedrogozva loptak autót a váci fiatalok, aztán árokba borultak

Bedrogozva loptak autót a váci fiatalok, aztán árokba borultak

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost