szerző:
Nagy Gábor

A profi kosárlabdából örökre kitiltott Donald Sterling és a rabszolgasors előnyeit ecsetelő Cliven Bundy keltette botrány megmutatta, hogy az amerikai politikából Barack Obama elnökké választása után sem tűnt el a fajgyűlölet mumusa.

A Golden State Warriors elleni döntő mérkőzésen, a hétvégén aratott sikerével az utóbbi három évben másodszor jutott be a rájátszás második körébe az észak-amerikai profi kosárligában (NBA) korábban sokáig a sikertelenség szinonimájaként emlegetett Los Angeles Clippers. A csapat kiheverte a hétmeccsesre nyúlt sorozat alatt kirobbant botrányt, amelyet tulajdonosa, a 80 éves Donald Sterling napvilágra került rasszista megjegyzése okozott. A zsidó bevándorlók gyerekeként Chicagóban született, ingatlanbefektetőként milliárdossá vált Sterling egy magánbeszélgetés során azt kérte nála évtizedekkel fiatalabb szeretőjétől, hogy ne mutatkozzon feketékkel. A zömmel afroamerikaiak alkotta csapatáról pedig egy rabszolgatartó ültetvényes stílusában nyilatkozott.

Donald Sterling elleni tüntetők Los Angelesben
©

 A szórakoztatóipari pletykákra szakosodott TMZ portálon nyilvánosságra hozott hangfelvételből kirobbant botrány nyomán Sterlinget az NBA-t február óta irányító Adam Silver örökre kitiltotta a kosárligából, és a lehető legnagyobb, 2,5 millió dolláros pénzbüntetést szabta ki rá. Silver emellett mindent elkövet azért, hogy az üzletember kénytelen legyen eladni a Clipperst, amihez a 29 másik csapattulajdonos közül 22 szavazata szükséges. A hallgatásba burkolózó Sterling – akinek vagyonát a Forbes amerikai gazdasági magazin 1,9 milliárd dollárra becsüli – a kényszereladásból haszonnal jönne ki, hiszen 1981-ben 12,5 millió dollárt adott az akkor még San Diegóban működő Clippers franchise-jogáért, amelynek jelenlegi értékét 750-800 millió dollárra becsülik.

Sterling rasszizmusa közismert volt, amióta 2009-ben 2,73 millió dollárt fizetett azért, hogy ejtsék ellene azt az eljárást, amelyet faji diszkrimináció miatt indítottak, mert nem akart lakásokat bérbe adni ázsiai származásúaknak és spanyol ajkúaknak; utóbbiakról például azt mondta, hogy egész nap csak isznak, dohányoznak, és tétlenül lebzselnek. Sterling most kiszivárogtatott szavai érzékeny pontot érintettek az amerikai társadalomban, és önmagukban is vihart kavartak, ám egy nevadai farmer elszólásával együtt a botrány tornádóerősségűvé vált.

A 67 éves Cliven Bundy, igazi vadnyugati módra, a vele szimpatizáló fegyveres társaival együtt szállt szembe a szövetségi tulajdonban lévő földeket ellenőrző hivatal embereivel, akik el akarták kobozni 500 szarvasmarháját, mert a csordája után 1993 óta nem fizetett legeltetési díjat. Az egymillió dolláros adósságot kifizetni nem hajlandó Bundy azt állította, hogy a felmenői már az 1870-es években legeltettek a megjelölt területen, mielőtt azt a kormány birtokba vette volna. A farmer a washingtoni kormány túlhatalmát kárhoztató konzervatívok és libertariánusok szemében valóságos népmesei hőssé emelkedett, míg április végén a The New York Times napilap újságírója előtt eszmefuttatásba nem kezdett arról, hogy a most állami támogatáson tengődő, semmit sem csináló, magzataikat elvetető, fiatalon börtönbe kerülő „négereknek” talán jobb volt rabszolgaként, mert akkor még tudtak gyapotot szedni, és rendes családi életük volt.

Korábbi támogatói rögvest megtagadták a farmert. Sterling és Bundy kiszólását a kommentárok úgy tekintik, hiábavaló volt a remény, hogy az első afroamerikai elnök, Barack Obama 2008-as megválasztása után az USA belép a rasszizmus utáni korszakba. Fölerősödött a vita arról is, hol húzódnak a rasszizmus határai, ki tekinthető fajgyűlölőnek, s milyen kifejezések és jelzők hordoznak kódolt rasszista jelentést, amit az amerikai zsargonban kutyasípnak (dog whistle) neveznek, mondván, az hallja meg, akinek szánják, mert füle van hozzá. A polémia a polgárjogi küzdelmek lezárulta óta zajlik, és jellemző rá az érzékenység határainak változása. Sterling a fekete (black), Bundy a néger (negro) kifejezést használta, ami a mondandójukat elfogadhatatlanná tette. Holott az előbbi még két évtizede, az utóbbi pedig a két legfontosabb polgárjogi törvényt 1964–1965-ben elnökként elfogadtató Lyndon B. Johnson szájából elhangozva sem tűnt még felháborítónak.

Ahogy számos más kérdésben, a rasszizmus ügyében is ütköznek a konzervatívok és liberálisok a politikai porondon, illetve a véleményvezérüknek számító The Wall Street Journal gazdasági napilap, valamint a The New York Times szerkesztőségi oldalán. A demokraták azt állítják, az afroamerikaiak és a fehérek közti egyenlőtlenségek fennmaradása nemcsak a különböző gazdasági esélyek, hanem részben az azokat befolyásoló valós vagy latens diszkrimináció eredménye is. Eric Holder, az USA első afroamerikai – karibi származású – igazságügy-minisztere nemrég vizsgálatot ígért, mert szerinte faji megkülönböztetés is rejlik amögött, hogy a börtönökben és a gyilkosságot elkövetők között a népességi arányuknál jóval többen vannak a feketék. A demokraták közül sokan úgy tartják, a republikánusok konzervatív szárnya, az úgynevezett teadélutános mozgalom vehemens ellenzéki álláspontja mélyén ott rejlik, hogy nem tudnak megbékélni azzal, hogy az USA-nak afroamerikai az elnöke.

A republikánusok azzal vágnak vissza, hogy a demokraták politikai furkósbotként használják a rasszizmus vádját, amikor kifogynak az érvekből, vagy nem is akarnak azokkal élni. Rámutatnak arra is, hogy a statisztikák szerint az afroamerikaiak körében azért is magas a bűncselekmények száma, mert azokat gyakran a saját közösségükön belül követik el. Márciusban a liberálisok szócsöve, Paul Krugman a The New York Timesban a politikai kutyasíp megfújásával vádolta meg a republikánus Paul Ryan képviselőt – a 2012-es alelnökjelöltet –, mert a szegénység kapcsán a nagyvárosokban élő, generációk óta munkához nem szokott fiatal férfiakról beszélt. A republikánusok azzal vágtak vissza, hogy Krugmannak és társainak semmi kifogásuk nincs a szóhasználat ellen, és azt nem tekintik a feketékre utaló kódolt rasszizmusnak, ha Obama beszél ugyanígy, mint például februárban, öt évre szóló, 200 millió dolláros felzárkóztatási programjának beindításakor.

A két tábor az utóbbi időben két viharos ügyben is eltérő véleményt alkotott. A liberálisok a rasszista előítéletek diadalaként állították be, hogy egy floridai esküdtszék tavaly felmentette a gyilkosság vádja alól George Zimmerman polgárőrt. A férfi egy évvel korábban, önvédelemre hivatkozva, lelőtte az afroamerikai Trayvon Martint, aki Obama szerint a fiatalkori önmaga is lehetett volna. A konzervatívok viszont úgy látták, a spanyol ajkú Zimmerman csak élt azzal a jogával, amit Florida törvényei garantálnak számára, ha az életét félti a támadójától, még ha az fegyvertelen is.

Az is felszította a szenvedélyeket, amikor az USA legfelső bírósága az idén áprilisban az alkotmánnyal összeférőnek minősítette, hogy Michigan állam az alaptörvényében megtiltotta, hogy az egyetemi felvételinél faji alapon előnyöket nyújtsanak. A több évtizedes gyakorlatnak számító, úgynevezett affirmative action elvetését – amit az USA nyolc szövetségi állama megtett – a republikánusok a faji semlegesség és az államok népszavazási szabadságának győzelmeként, a demokraták viszont a diszkrimináció megerősítéseként jellemezték. A legélesebben a hosszú ellenvéleményt író Sonia Sotomayor főbíró fogalmazott – aki a jogi egyetemre bejutásakor maga is élvezte a kedvezményezettséget. Szerinte a faji hovatartozás a mai Amerikában még mindig számít, és nem igaz a testület elnökének, John Robertsnek egy 2007-es határozathoz fűzött, azóta sokat idézett maximája, miszerint a faji megkülönböztetést csak úgy lehet megszüntetni, ha megszüntetjük a faji megkülönböztetést.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rendkívüli állapotot hirdettek Port Szudánban

Rendkívüli állapotot hirdettek Port Szudánban

Itt a Breaking Bad film címe és a bemutató időpontja

Itt a Breaking Bad film címe és a bemutató időpontja

Belső vizsgálat volt a rendőrségen, szinte biztosan a budapesti családgyilkossággal összefüggésben

Belső vizsgálat volt a rendőrségen, szinte biztosan a budapesti családgyilkossággal összefüggésben

Egészségesek-e a kényelmi élelmiszerek? Egy új kutatás szerint attól is függ, honnan valók

Egészségesek-e a kényelmi élelmiszerek? Egy új kutatás szerint attól is függ, honnan valók

Rekord szinten bekecsketejeztek Kecskeméten

Rekord szinten bekecsketejeztek Kecskeméten

Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek

Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek