szerző:
Nagy Gábor

Az állásába került az amerikai titkosszolgálat vezetőjének, hogy a szervezet botrányai miatt elvesztette benne a bizalmát Barack Obama elnök.

Rossz néven veszik a washingtoniak és a turisták, hogy odébb szorították őket a Fehér Háztól. Az amerikai elnök otthonául és irodájául szolgáló közismert épület északi oldalán, a Pennsylvania sugárútnál felvonulásokkor használatos mobil fémkorlát akadályozza meg, hogy odamehessenek a kerítéshez, amely eddig tüntetők és fényképezkedők hátteréül szolgált. Az intézkedés elvileg ideiglenes, de az a hír járja, hogy a Fehér Ház biztonságának felülvizsgálatával állandóvá válik, és az is fölmerült, hogy a területre csak előzetes, a táskák átkutatásával is járó ellenőrzés után engedjék be az embereket.

Gyanús férfit tepernek le a Fehér Háznál

Ez fájdalmas, de nem meglepő lenne az amerikai fővárosban, ahol a biztonságra hivatkozva már nem lehet közel menni a Legfelső Bíróság bejáratához, és le van zárva a nagyközönség elől a Capitoliumnak a Lincoln-emlékműig nyúló hatalmas parkra, a Mallra példátlan panorámát kínáló nyugati terasza. A fémkorlátok röviddel azt követően jelentek meg, hogy szeptember 19-én a 42 éves, texasi Omar Gonzalez – az iraki háború veteránja – átvetette magát a kerítésen, majd behatolt a Fehér Házba. Az ügy kezdettől kínos volt az elnök testi épségére vigyázó titkosszolgálatnak, ám nem sok idő kellett, hogy politikai botránnyá váljon. A férfit, bár egy kisméretű bicskát találtak a zsebében, eleinte ártalmatlannak tekintették – Barack Obama a két lányával percekkel korábban távozott a hétvégére az elnöki helikopter fedélzetén a Camp David-i nyaralóba, ahol felesége, Michelle várta őket. Ezzel magyarázták, hogy a tetőn elhelyezkedő mesterlövészek nem nyitottak tüzet, és az őrkutyákat sem szabadították rá az épület felé sprintelő, fürge Gonzalezre. Aztán a veterán közelben parkoló autójában nyolcszáz éleslőszerre, bozótkésre és fejszére bukkantak.

Még nagyobb meghökkenést keltett, amikor kiderült, hogy Gonzalezt rövid üldözés után az idén júliusban feltartóztatták az egyik autópályán Virginia államban, és az autójában 11 lőfegyver, többek között lefűrészelt csövű vadászpuska, mesterlövészpuska, valamint Bibliába rejtve egy térkép volt, utóbbin bejelölve a Fehér Ház, illetve a szabadkőművesek alexandriai temploma. Óvadék ellenében szabadon engedték, és augusztusban sem vették őrizetbe, amikor a Fehér Ház déli kerítésének közelében az övében egy fejszével sétált. Nem tudni, hol akadt el az erről szóló információ, azt viszont Julia Pierson, a titkosszolgálat igazgatója csak a szeptember 30-ai – három és fél órán át tartó, számonkérő hangulatú – képviselőházi meghallgatásán ismerte el, hogy a korábbi hivatalos tájékoztatással ellentétben Gonzalezt nem az északi oszlopcsarnoknál, hanem a Fehér Ház belsejében fogták el, miután átverekedte magát a bejáratnál szolgálatban lévő ügynöknőn.

Az alapítása 150. évfordulóját jövőre ünneplő titkosszolgálat történetének tavaly februárban kinevezett első igazgatónője másnap lemondott. De még mindig nem ezért, hanem mert néhány órával a meghallgatása után nyilvánosságra került, hogy eltitkolt egy incidenst. Amikor Obama szeptember 16-án Atlantába, az USA járványügyi központjába látogatott, hogy az Ebola-járvány ügyében tájékozódjon, az elnök és testőrei mellé a liftbe beszállt egy biztonsági őr, aki akkor vált gyanússá, amikor a telefonjával fényképet akart készíteni. Miután Obama kiszállt, az ügynökök kifaggatták a férfit, és kiderült, hogy nemcsak ült már erőszakos bűncselekményekért, de éppen volt nála egy pisztoly is. Senki sem tudta, hogy jutott az elnök közelébe, és a Fehér Ház csak röviddel a sajtó előtt értesült az esetről, így Pierson lemondását rögtön elfogadták.

Pedig a három évtizedes titkosszolgálati karriert maga mögött tudó igazgatónak éppen a testület renoméjának helyreállítása lett volna a feladata. A New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után – amikor a Pennsylvania államban lezuhant negyedik gép célpontjának állítólag a Fehér Házat szánták – tovább szigorított biztonsági intézkedések első látványos kudarca volt, amikor 2009 novemberében a valóságshow-szerepre pályázó házaspár, Michaele és Tareq Salahi bejutott a Manmohan Szingh indiai kormányfő tiszteletére adott elnöki vacsorára, holott nem szerepeltek a meghívottak listáján. A titkosszolgálat akkori igazgatója, Mark Sullivan súlyos emberi mulasztásnak minősítette, hogy a bejáratnál nem ellenőrizték a csínyükkel elbüszkélkedő és a valóságshow-szerződést megkapó párt.

Sullivan volt az is, akivel Michelle Obama a mostani eset kapcsán kitudódott értesülések szerint három éve olyan hangosan kiabált, hogy a zárt ajtón át is hallani lehetett. A First Lady azért dühöngött, mert a titkosszolgálat 2011 novemberében egy este nem észlelte, hogy legalább nyolc lövést adtak le a Fehér Házra, amikor a kisebbik lánya, Sasha és nagymamája az épületben tartózkodott. A lövések hangját az ügyeletes rangidős ügynök autókipufogóénak minősítette, és lefújta a készültséget, az elnöki lakosztály közelébe csapódott golyók nyomát csak négy nappal később vette észre egy takarítónő. Azt pedig, hogy a több száz méterről, a Fehér Háztól délre lévő Constitution sugárútról, egy parkoló autóból tüzet nyitó elkövetőt, a zavart elméjű Oscar Ramiro Ortega-Hernandezt öt nappal az eset után elfogták, csak a véletlennek köszönhetik: a férfi menekülés közben hét sarokkal odébb összetörte és otthagyta a Hondáját, amiben megtalálták a fegyvert.

Az sem öregbítette a titkosszolgálat hírnevét, hogy a 2012-ben a kolumbiai Cartagenába az Amerika-közi csúcstalálkozóra érkező Obama útját előkészítő ügynökök közül tizenhármat haza kellett rendelni, mert olyan jól érezték magukat a helyi sztriptízbárokban, hogy az erre kapható lányokat magukkal vitték a szállodába, de az egyikükkel kirobbant anyagi vita miatt lebuktak. Tavaly decemberben, Nelson Mandela volt dél-afrikai államfő gyászszertartásán egy skizofréniával kezelt, jelnyelvelést mímelő férfi állhatott Obama mellé, amit akkor a helyi biztonsági emberek nyakába varrtak. Arra viszont ismét nem volt mentség, amikor Obama idén márciusi útját három ügynök olyan lelkesen készítette elő Amszterdamban, hogy merev részegre itták magukat, s egyikük ájultan hevert a hotel folyosóján.

Az efféle incidensek azért kínosak, mert az amerikai elnökök bizalmi viszonyt ápolnak a titkosszolgálat védelmükre kirendelt tagjaival, hiszen azok mindenhová elkísérik őket, szinte az életük részei. A szervezetet 1865-ben eredetileg az akkoriban elharapózott pénzhamisítás elleni küzdelemre hozták létre – az erről szóló törvényt Abraham Lincoln április 14-én írta alá, majd később elment a Ford Színházba, ahol lelőtte őt John Wilkes Booth. Az elnök őrzésére azt követően rendelték ki a titkosszolgálat tagjait, hogy 1901-ben a lengyel–amerikai anarchista, Leon Czolgosz meggyilkolta William McKinleyt. A jelenleg csaknem 7000 fős állományú, 1,7 milliárd dollár költségvetésű titkosszolgálat – amelynek még mindig feladata a pénzhamisítók leleplezése – csak 2003-ban került át a pénzügyminisztérium felügyelete alól az akkor létrehozott belbiztonsági tárcáéba.

A volt elnökök élethossziglan jogosultak a titkosszolgálati védelemre, az elnökjelöltek pedig azóta kapnak őrizetet, hogy 1968-ban a palesztin származású Sirhan Sirhan agyonlőtte a kampányoló Robert Kennedy szenátort. Az őt ért fenyegetések miatt az afroamerikai Obama az elődeinél korábban, már 2007 májusában – másfél évvel az elnökválasztás előtt – védelmet kapott, és az ő kampánygyűlésein voltak a legszigorúbb biztonsági intézkedések. A titkosszolgálat ügynökei az USA-ba látogató állam- és kormányfők épségéért is felelnek – különösen sok a dolguk az ENSZ Közgyűlésén –, a legfőbb feladatuk mégis a Fehér Ház urának őrzése. Ami egyre több embert kíván. Amikor John F. Kennedyt 1963-ban lelőtték Dallasban – a merénylet óta amerikai elnök nem ülhet nyitott tetejű autóban –, még 38 ügynök volt jelen, Obamát viszont egy-egy nagyobb eseményre több száz kíséri.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A világ egyik legnagyobb autógyártójánál a csúcsvezetők többsége nő

A világ egyik legnagyobb autógyártójánál a csúcsvezetők többsége nő

A bencés szerzetesek is megtippelték, ki éli túl a Trónok harcát

A bencés szerzetesek is megtippelték, ki éli túl a Trónok harcát

Ezért lesz a jövő szerda munkaszüneti nap a rendőrségen

Ezért lesz a jövő szerda munkaszüneti nap a rendőrségen

Csak húszan éltették Hitlert a születésnapján

Csak húszan éltették Hitlert a születésnapján

Soros: Orbán szupergonosza lettem

Soros: Orbán szupergonosza lettem

Kijózanító kutatók: szabad-e sörre bort, whiskyre vodkát inni?

Kijózanító kutatók: szabad-e sörre bort, whiskyre vodkát inni?