szerző:
Keresztes Imre

Összeomlott a politikai rendszer Libanonban, aminek egyik tünete a bejrúti szemétválság. A bénultságot a szíriai polgárháború csak tovább erősíti.

Járdákat és köztereket borítanak be a szeméthegyek Bejrútban, a rothadó ételmaradékok orrfacsaró bűzt árasztanak. A járókelők maszkot kötnek az arcukra, vagy befogják az orrukat, sokan pedig elmenekülnek, ha valaki mérgében felgyújt egy hulladékhalmot. A szemétválság a hétvégén erőszakos összetűzésekhez vezetett a tüntetők és a rendőrök között, és úgy tűnik, az elégedetlenség miatti demonstrációk folytatódnak az ezer sebből vérző Libanonban.

A szemétválság elleni „Bűzlesz” kampány szervezői hangsúlyozták, hogy békésen tiltakoznak, és szerintük valamilyen politikai csoportosulás bajkeverői szították az erőszakot a rendőrökkel szemben. A kampányuk célja ugyanakkor nem csak a szeméthegyek eltüntetése, ennél jóval átfogóbb politikai követelések is elhangzanak a libanoni főváros utcáin. A spontán civil kezdeményezésnek tűnő mozgalom harcot hirdetett a korrupció, a politikai bénultság ellen és a lepusztult infrastruktúra újjáépítéséért.

A szemétszállítás leállása csak az egyik, igaz, igen látványos jele a kormány tehetetlenségének. A fővárosban és az ország középső részén keletkező hulladékot közel két évtizeden át a Bejrúttól nem messze délre lévő Najmeh város közelében található szeméttelepre hordták. De a lerakó már régen megtelt, a környék lakói pedig tiltakozni kezdtek az ott is terjengő bűz miatt. A kormány azonban tavaly óta nem tudott új helyet kijelölni, végül a tengerparti városka lakói eltorlaszolták a telepre vezető utat, a fővárosban és a környékén pedig gyűlni kezdett a szemét.

A „Bűzlesz” kampány arra is utal, hogy gyakorlatilag nem működik az állam és annak egyik utolsó, még fennálló intézménye, a kormány. Tammam Szalam miniszterelnök lemondással fenyegetőzött, és ha ez bekövetkezik, akkor súlyos alkotmányos válság alakul ki. Tavaly májusban lejárt ugyanis az elnök mandátuma, és mivel a parlament nem tudott megegyezni az utódjáról, azóta nincs államfője Libanonnak. Hivatalosan azonban az elnök nevezi ki a kormányfőt, így ha Szalam valóban távozik, akkor hatalmi vákuum jöhet létre. Ráadásul a megosztott parlament arra sem volt képes, hogy megegyezzen az új választás kiírásáról, így az utóbbi egy évben a képviselők kétszer is meghosszabbították a mandátumukat – gyakorlatilag újraválasztva magukat.

Libanonban korántsem ismeretlenek az ilyen helyzetek, de a 15 évig tartó és 1990-ben véget ért polgárháború óta először fordul elő, hogy a parlament kétszer is kitolta a megbízatása határidejét. Sokan pedig úgy vélik, hogy az 1943-ban elnyert függetlenség óta nem volt olyan mély az alkotmányos válság, mint most. Szeptemberben lejár ugyanis a hadsereg főparancsnokának a mandátuma is, és hónapok óta nem sikerült megtalálni az utódját, a kormányon belüli nézeteltérések pedig aligha áthidalhatók. A védelmi miniszter egyoldalúan úgy döntött, hogy a tábornok kinevezését is meghosszabbítja, amivel csak tovább halasztotta a probléma megoldását.

Nem pusztán a kormány hozzá nem értéséről van szó, hanem Libanon alapvető problémájáról, a felekezeti megosztottságról – a háttérben pedig Szaúd-Arábia és Irán rivalizálásáról. A különféle vallási csoportok a parlamenti választáson meghatározott számú mandátumot szerezhetnek, így a kormány nem ideológiai alapon szerveződő pártok koalíciója, hanem a befolyásos politikai csoportok alkuja révén jön létre. Ráadásul az Irán által támogatott síita Hezbollah újra akarja tárgyalni a polgárháborút lezáró táifi békemegállapodást, amely a keresztényeknek kedvezett.

A jelenlegi alkotmány szerint a parlamenti helyeket fele-fele arányban osztják szét a muszlimok és a keresztények között, de az utóbbiak a demográfiai változások miatt valószínűleg legfeljebb a lakosság egyharmadát alkotják. A Hezbollah – amely a katonai ereje révén állam az államban – azt szeretné, hogy a szunniták, a síiták és a keresztények között harmadolják a parlamenti mandátumok számát. A felekezeti ellentéteket tovább élezi, hogy a 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború óta a 4 milliós Libanonba 1,2–1,6 millió menekült érkezett – többségükben szunniták. A szomszédos országban folyó kegyetlen öldöklés a libanoni szunnita–síita ellentéteket is erősíti, a keresztények pedig megosztottak a két muszlim tábor között. A libanoni keresztény közösséget még inkább sújtja a jelenlegi politikai patthelyzet, ugyanis az államfő keresztény, a kormányfő szunnita, a parlamenti elnök pedig síita politikus – amit a Hezbollah megint csak sérelmez. A kormány bénultságának oka is főként az, hogy a Hezbollah és keresztény szövetségesei gyakorlatilag bojkottálják a parlament munkáját.

Libanont nemcsak politikai, de gazdasági válság is sújtja. Az 1990-től egymást követő kormányok Bejrút belvárosát kivéve nem sok figyelmet szenteltek az alapvető szolgáltatások és az infrastruktúra javítására – rendszeresek például az áramkimaradások. A szíriai menekültek komoly terhet rónak az egészségügyre, az állami és a magánkórházak sürgősségi kapacitásának több mint a harmadát ők kötik le. A bevándorlóknak hiába kell kérniük munkavállalási engedélyt, a libanoni állástalanok aránya immár húsz százalékra nőtt, az alacsonyabban képzett munkaerő bére pedig 14 százalékkal csökkent.

A menekültek okozta demográfiai nyomás a Világbank szerint évi 4,5 milliárd dollárral terheli a bejrúti költségvetést. Ráadásul a gazdaság növekedése a 2011 előtti évi 8 százalékról 1–2 százalékra zuhant. Az államadósság tovább nő, és immár 70 milliárd dollárra, azaz a GDP 145 százalékára hízott, ami az egyik legmagasabb a világon. A Standard & Poor's amerikai hitelminősítőnél a libanoni adósság kockázati besorolása hat szinttel a befektetésre ajánlott kategória alatt van. Szalam miniszterelnök szerint nem kizárt, hogy szeptemberben a kormány nem fogja tudni kifizetni a közalkalmazottakat, és Libanon nemcsak politikailag, de gazdaságilag is csődhelyzetbe kerül. Ráadásul ha a szíriai polgárháború nem ér véget belátható időn belül, akkor várhatóan egymillió szíriai reked tartósan Libanonban.

KERESZTES IMRE

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Félreértette a hitét, ezért csatlakozott az Iszlám Államhoz egy amerikai nő

Félreértette a hitét, ezért csatlakozott az Iszlám Államhoz egy amerikai nő

Kisebb csoda, hogy ez a pályamunkás el tudott ugrani a 120-szal száguldó bob elől

Kisebb csoda, hogy ez a pályamunkás el tudott ugrani a 120-szal száguldó bob elől

Megszökött egy fogoly Siófokon

Megszökött egy fogoly Siófokon

Még mindig meg lehetne oldani Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgári címét

Még mindig meg lehetne oldani Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgári címét

Még el sem kezdődött, de már csúszik a Blaha felújítása

Még el sem kezdődött, de már csúszik a Blaha felújítása

Kiderült, hogy miért tiltották le a Bayern meccsének közvetítését Iránban

Kiderült, hogy miért tiltották le a Bayern meccsének közvetítését Iránban