szerző:
Nagy Gábor

A kínai gazdaság lassulása és az amerikai jegybank küszöbönálló kamatemelése keltette bizonytalanság káoszt okozott a világ tőzsdéin. A tőke a biztosabbnak tűnő befektetések felé áramlik, amit a feljövőben lévő gazdaságok szenvedhetnek meg.

78 milliárd dollárt jelentett az amerikai Apple számára, hogy Tim Cook vezérigazgató a hétfői Wall Street-i tőzsdepánik kitörését látva e-mailt küldött a CNBC gazdasági hírtelevízió műsorvezetőjének, Jim Cramernek, aki élő adásban ismertette az üzenetet: a kaliforniai cég nem is teljesíthetne jobban legfontosabb piacán, Kínában, noha ott megállíthatatlannak tűnően zuhantak a részvényárfolyamok. A szokatlan intervencióra reagálva az Apple kapitalizációja a fenti összeggel emelkedett, ám a részvény, s a fontosabb amerikai tőzsdeindexek is mínuszban zártak, de enyhült a nyitást követő káosz. A kínai, majd az ázsiai és európai összeomlást követően olyan eladási nyomás nehezedett a Wall Streetre, hogy több papír árfolyama fél óra leforgása alatt az ötödével esett. A 30 legfontosabb amerikai részvény mozgását követő Dow Jones Ipari Átlagindex (DJIA) pedig a felfelé korrekcióig – abszolút értékben – történetében a legtöbbet, 1089 pontot veszített.

A hétfői kataklizmát részben a pénzpiacok szeszélyességéért újabban gyakran felelőssé tett tőzsdei kereskedési programok és a zuhanást felgyorsító stop-loss megbízások hatásának tulajdonították, ám az európai és az amerikai részvénypiacok keddi magukra találása nem fedi el azt a félelmet, ami a lavinát kiváltotta: akadozik a kínai gazdaság motorja, aminek többféle áttételen keresztül súlyos világgazdasági hatásai lehetnek. Ezt jelzi az is, hogy a sanghaji tőzsdén nem csitult a pánik, az árfolyamok kedden is tovább, a tavaly decemberi szintre zuhantak, és már több mint 40 százalékkal vannak a júniusi csúcspont alatt.

Paul Krugman, a The New York Times amerikai napilap közgazdasági Nobel-díjas publicistája a történtek láttán megjegyezte: úgy tűnik, mintha az utóbbi időben a világot sújtó gazdasági válság körbejárna. Amikor az egyik helyen végeztek a tűzoltással, újabb ponton csapnak magasra a lángok, nyugalom egy percre sincs. Kezdődött az amerikai származékos jelzálogpiac összeomlásával, majd az ezt követő, 2008-ban kirobbant pénzügyi krízis jött. Mire a washingtoni kormány masszív mentőcsomagja és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed bankóprése stabilizálta a világ legnagyobb gazdaságának helyzetét, az EU-ban kirobbant az adósságválság. Ennek először Írország, Portugália és Spanyolország vált szenvedő alanyává, s alig tették rendbe fájdalmas intézkedésekkel és Brüsszel segítségével a költségvetésük szénáját, jött az eurózóna egészét megrendítő görög krízis. A közös valutaövezetből kilépés réme pedig éppen akkor tűnt tova, amikor a válság hulláma Kínába érkezett, ahol a sanghaji tőzsdén az árfolyamok alatt megnyílt a föld.

Az utóbbi napokban történtekkel kapcsolatban sűrűn emlegetik a korábbi kríziseket, a mostani azonban egészen más. Hiszen amikor a mexikói peso összeomlása 1994-ben kirobbantotta az úgynevezett tequilaválságot, a közép-amerikai ország a világ GDP-jének 2 százalékát adta, és az 1997–1998-as ázsiai krízis öt legtöbbet szenvedő országa is csak ennek a dupláját produkálta. Nem is beszélve az 1998-ban fizetésképtelenné vált Oroszországról, amelynek súlya – nagyhatalmi ambícióitól függetlenül – akkor 1 százalékot jelentett. A mára a világ második legnagyobb gazdaságává emelkedett Kína viszont a globális GDP-nek a 15 százalékát termeli meg, így ha ott beüt a krach, annak a rengéshullámai messze érnek.

Elemzői vélemények szerint a piaci káosz azt jelzi, hogy a kínai modell kifulladóban van. A gazdaság a Teng Hsziao-ping által beindított reformok óta eltelt 37 évben a 26-szorosára nőtt, a szakadatlan gyarapodás 600 millió embert emelt ki a harmadik világbeli szegénységből, s a Kínai Kommunista Párt (KKP) hatalma úgy szilárdult meg, hogy közben a kézivezérelt kapitalizmust működtető ország minden tekintetben nyitottabbá vált, egyben nagyhatalmi tényező lett. Peking és a nyugati közgazdászok viszont egyetértenek abban, hogy az exportvezérelt fejlődés motorját már nem lehet tovább pörgetni, ezért – ahogy más országok is megtették a fejletté válás útján – a belső fogyasztásnak mind nagyobb szerepet kell adni a GDP gyarapodásának serkentésében.

Ez azonban már nem megy úgy központi akaratra, ahogyan az exportágazatok felpumpálása, az infrastruktúra modernizálása és a stratégiainak minősített ágazatokba irányított hitelezés zajlott. Az állam – és áttételesen a politikai monopóliumán őrködő KKP – mindenhatóságába vetett hit az utóbbi hetekben megingott. Hiszen míg a pekingi kormány még tavasszal is bátorította az embereket a tőzsdei befektetésre – a hatalmas középosztály előtt az amerikai mintájú „kínai álom” beteljesülését lebegtetve –, az árfolyamok zuhanásával szemben egyelőre tehetetlen. Piacon kívüli eszközökkel – a shortolás és a nagyrészvényesek eladásainak tiltásával – próbálta megállítani az esést (HVG, 2015. augusztus 1.), aminek a legalább 200 milliárd dollárnyira becsült állami tőzsdei bevásárlással éppúgy nem tudott megálljt parancsolni, mint a kamatcsökkentésekkel (az ötödikkel éppen kedden próbálkozott). A visszájára sült el a rendkívül rosszul kommunikált valutaleértékelés is (HVG, 2015. augusztus 22.), amit nem reformként, hanem tétova exportserkentő lépésként értékeltek, és éppúgy nem hisznek benne, ahogy a hivatalos GDP-adatokban sem. Nyugati közgazdászok véleménye szerint Peking mesterségesen és csak papíron tartja ugyanis a társadalmi béke érdekében kívánatosnak tekintett 7 százalékon a növekedési mutatót, ahogy az is furcsa, hogy a munkanélküliség szinte minden negyedév végén makacsul 4,1 százalékra áll be.

A valós kínai mutatók ismerete azért is fontos lenne, mert a hatalmas gazdaság számos más ország teljesítményét befolyásolja. Ha leértékeli a jüant, akkor azzal hasonló lépésre kényszeríti ázsiai vetélytársait – Dél-Koreát vagy Vietnamot –, ha pedig lassul a növekedése, az a nyersanyagszállítóinál okoz gondokat, Brazíliától a Közel-Keleten és Indonézián át Ausztráliáig. Kína kifulladása nem jön jól a világ többi gazdasági erőközpontjának sem, hiszen Japánban a második negyedévben már zsugorodott a gazdaság, a 19 tagú eurózónában pedig hiába a német lendület és a spanyolok magukra találása, ha Franciaország és Olaszország újra a stagnálás közelébe kerül.

A legnagyobb veszély a válság továbbgördülése során a feljövőben lévő országokat fenyegeti, és nem csak Kína miatt. A nyersanyagok, és különösen az olaj árának zuhanása megrendítette Oroszországot és Brazíliát, a közel-keleti monarchiák tartalékához hasonlóval nem rendelkező Venezuela pedig a gazdasági összeomlás szélére került. A feljövőben lévő régió országai és vállalatai a zéróra vitt amerikai kamatlábak és a Fed bankóprésének működése nyomán nyakig eladósodtak dollárban – a brazil Petrobras olajóriás bármelyik államnak becsületére váló 140 milliárd dolláros tartozás súlya alatt nyög –, és más sem hiányzik nekik, mint a zöldhasú további erősödése. Ez pedig a következő hetek legfontosabb szereplőjévé avatja a Fedet. Az amerikai jegybank nyíltpiaci bizottsága a szeptember 16–17-ei ülésén dönthet a kamatemelésről. A lépést egyesek szerint a tőzsdei pánikot és Kína gyötrelmeit látva el kellene halasztani, míg mások úgy vélik, a tét a Fed hitelessége, s jobb túlesni a már amúgy is várt, kilenc éve első amerikai monetáris szigorításon.

NAGY GÁBOR

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Semjén miatt bekéretik a svédek a magyar nagykövetet

Semjén miatt bekéretik a svédek a magyar nagykövetet

Visszavásárolhatják otthonaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei

Visszavásárolhatják otthonaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei

Erre számíthat egy autós, amikor gyűlnek a büntetőpontjai

Erre számíthat egy autós, amikor gyűlnek a büntetőpontjai

Titkolja az Iparművészeti, mit adott kölcsön Orbán új irodájába

Titkolja az Iparművészeti, mit adott kölcsön Orbán új irodájába

Amerikában is eltemették Andy Vajnát

Amerikában is eltemették Andy Vajnát

Szemeteszsákokban lopták a laptopokat a takarítók – videó

Szemeteszsákokban lopták a laptopokat a takarítók – videó