szerző:
Keresztes Imre

Az egész emberiség gondjainak megoldását célozza az ENSZ 2030-ig szóló új programja, amely teljesen felszámolná a mélyszegénységet.

A szegények prófétájaként emlegetett Ferenc pápa beszédével kezdődött az a sztárparádé, amely az ENSZ 70. Közgyűlésén New Yorkban azért jött létre, hogy újabb nagyszabású programot fogadjanak el a Föld akut problémáinak felszámolására. A világ több mint 160 vezetője és több híresség – köztük Bill Gates Microsoft-alapító, Malala Juszafzaj Nobel-békedíjas pakisztáni aktivista, Shakira kolumbiai énekesnő vagy Bono, a U2 ír rockegyüttes frontembere – a jelenlétével is igyekezett nyomatékot adni a múlt héten egyhangúlag elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok programnak (SDG), amely 2030-ig oldaná meg az emberiség legnagyobb gondjait. Az új terv az ezredfordulón elfogadott és az idén lejáró Millenniumi Fejlődési Célok (MDG) helyébe lép.

Bár az új program elnevezése sem sikerült igazán izgalmasra, kétséget kizáróan nemes célokat fogalmaztak meg benne. A három évig tartó kemény tárgyalás eredményeképpen született, 17 fő feladatból és azon belül 169 részletezett célból álló „lecke” nem kötelező, de minden ország önként vállalta. És ha kudarc esetén nincs is retorzió, az SDG felfogható a világ politikai krédójának, az emberiség eddigi legátfogóbb szegénységellenes, valamint ember- és környezetbarát tervének. 15 év alatt teljesen felszámolná a mélyszegénységet, véget vetne az éhezésnek, mindenki számára garantálná az egészséges életet, a tiszta vizet, a megfelelő szennyvízkezelést, a középiskolai oktatást, a fenntartható forrásból előállított energiát. Mindenhol érvényesíteni kell a nemek közti egyenlőséget, el kell érni a városok és falvak biztonságát, az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkenését, a fenntartható gazdasági fejlődést, a munkalehetőségek megteremtését, a klímaváltozás megállítását. Az ENSZ szerint ehhez 2030-ig minden évben 3,5–5 ezermilliárd dollárra lesz szükség.

Ma még 800 millió embernél is több – vagyis a Föld népességének több mint a tizede – él kevesebb mint napi 1,25 dollárból, azaz az ENSZ szegénységi küszöbe alatt. A mai trendek szerint 2030-ban minden százezer gyerekszülésnél 152 anya veszti életét, ami csökkenés lenne ugyan a jelenlegi 195-ről, de a cél maximum 70. Fekete-Afrikában ráadásul 15 év múlva is 300 felett marad. Az egyetemes középiskolai oktatás szintén álomnak tűnik, hiszen az előrejelzések szerint 15 év múlva Afrikában a gyermekeknek csak közel a kétharmada fejezi majd be a középiskolát, ami így is 50 százalékos ugrást jelent. És vannak olyan folyamatok, amelyek kifejezetten romlást mutatnak: ilyen például a korallzátonyok pusztulása, a városi nyomornegyedek növekedése – azaz ezekben az esetekben magát a trendet kellene megfordítani.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a világszervezet az új programba vetett hitet az idén lejáró millenniumi célok részsikereivel igyekezett erősíteni. Az ENSZ kiemelte, hogy a szegénységellenes program még túl is teljesítette a célt – vagyis azt, hogy a napi 1,25 dollárnál kevesebből élők számát a felére csökkentsék. Hiszen 1990-ben 1,9 milliárdnyian éltek a szegénységi küszöb alatt. De sok más pontban a célok nem teljesültek, még ha javulás mindenképpen történt is.

Nem valósult meg például az egyetemes általános iskolai oktatás, mert a beiratkozások aránya 15 év alatt 83-ról csak 91 százalékra nőtt. Viszont kedvező jel, hogy a legelmaradottabb Fekete-Afrikában a népesség növekedése és a háborús konfliktusok ellenére az általános iskolai beiratkozás 52-ről 78 százalékra emelkedett. A gyermekhalandóság több mint a felével – 90-ről 43-ra – csökkent minden ezer élve születésre nézve, de az MDG-ben kétharmados mérséklés szerepelt.

A kanyaró elleni oltással közel 16 millió életet mentettek meg, de a folyamat lelassult, és 2013-ban 21,6 millió gyermek nem kapta meg a vakcinát. A tüdőgyulladás, a hasmenés és a malária naponta még mindig 16 ezer 5 éven aluli gyermek életébe kerül. Az AIDS-et okozó HIV-vírus terjedését sem sikerült megállítani, de tény, hogy az új fertőzések száma az ezredforduló óta 40 százalékkal esett. A malária elleni globális harc viszont jelentős sikert hozott. A nemzetközi pénzügyi források megtízszereződésének köszönhetően a maláriafertőzés a harmadával, a halálesetek pedig több mint a felével csökkentek. 1990 óta 2,6 milliárddal növelték a jobb minőségű vízhez jutók számát, vagyis teljesült az a cél, hogy a felére csökkentsék azok tömegét, akik nem jutnak fogyasztható vízhez. Az utóbbiak száma azonban még mindig 663 millió. Rosszabb a helyzet a közegészségügyben, hiszen 2,4 milliárd ember nem jut megfelelően higiénikus vécéhez, és egymilliárdnyian még mindig a szabad ég alatt végzik el a dolgukat.

Az eredmények tehát vegyesek, és kérdés, hogy az új 15 éves tervhez megvan-e a politikai akarat. A nemzetközi fejlesztési segélyek az ezredforduló óta 2014-ig reálértékben 66 százalékkal nőttek, 2013-ban pedig közel 135 milliárd dollárral nominális rekordot döntöttek. Az újabb elkötelezettségek évi 350 milliárd dollárról szólnak, de még ez az összeg is kevés az SDG-ben igényként megfogalmazott több ezermilliárd dollárhoz képest – ami egyébként csupán pár százaléka lenne a 80 ezermilliárd dollárra taksált globális GDP-nek. Az ENSZ persze úgy fogalmaz, hogy a források egy részét helyben kell előteremteni, például hatékonyabb adóbeszedéssel.

Sokan a pénzforrások hiányát érzik a legnagyobb akadálynak. Mások az időzítésben látják a gyenge pontot. A millenniumi célok elfogadásakor, 2000-ben a világ sokkal jobb állapotban volt, ma viszont több a kihívás, hiszen a 2008-ban kezdődött gazdasági válság még mindig érezteti hatását, a kínai növekedés lassul, a gazdag országok – például az eurózóna tagjai – hatalmas adósságokkal küzdenek.

Vannak, akik a statisztikai mérések pontosságát vonják kétségbe. Ráadásul a Világbank arra készül, hogy a szegénységi küszöböt a jelenlegi napi 1,25-ről 1,90 dollárra emeli, ami a legjelentősebb módosítás lenne, mióta a szervezet 1990-ben létrehozta a mutatót – akkor egy dollárban állapítva meg. Az új küszöb esetén a szegények száma több mint 300 millióval nőne. De a leginkább tamáskodók szerint az eddig elért eredményekhez nem sok köze volt az ENSZ-nek, szerintük a szegénység csökkenése sokkal inkább az utóbbi másfél évtized robusztus gazdasági növekedésének a „mellékterméke”, különösen Kínában, Indiában és Brazíliában, hiszen ebben a három országban él a mélyszegénységből kiemelt százmilliók jelentős hányada.

Az IMF a fejlődő országokban az idén átlagosan 4,2 százalékos bővülést vár az utóbbi 15 év 6 százalékos éves átlagával szemben, és a következő 5 évre 5 százalékos gyarapodást jósol. De még ha sikerülne is megismételni 2030-ig az utóbbi 15 év gazdasági teljesítményét, akkor is a szegények kategóriájában maradna a világ népességének 6-7 százaléka.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Emberek haltak meg a szélviharban az Egyesült Államokban

Emberek haltak meg a szélviharban az Egyesült Államokban

Békésen szerelte a családi parabolaantennát, amikor lelőtték nyílpuskával

Békésen szerelte a családi parabolaantennát, amikor lelőtték nyílpuskával

Marad a szép idő, bár az éjszaka felhős lehet

Marad a szép idő, bár az éjszaka felhős lehet

Már-már remekmű: ezzel a tenyérizzasztó játékkal szinte vétek nem szenvedni

Már-már remekmű: ezzel a tenyérizzasztó játékkal szinte vétek nem szenvedni

Újra a menekültek mellé állt Ferenc pápa

Újra a menekültek mellé állt Ferenc pápa