szerző:
Németh András

Előrelátó volt Ilham Aliyev azeri államfő, aki a gazdasági fellendülés éveiben börtönbe záratta a vezető ellenzékieket. Most, válság idején, a klánokkal gyűlhet meg a baja.

Új világ virradt az olajban gazdag Azerbajdzsánra: húsz évig tartó folyamatos növekedés után 2016-ban várhatóan visszaesik a gazdaság. Még az is könnyen előfordulhat, hogy a Kaszpi-tenger partján fekvő ország csupán az IMF-től remélt négymilliárd dolláros hitel segítségével képes felszínen maradni. A válság fő oka, hogy a magas olajár éveiben Baku jórészt elszórta vagy felélte a pluszjövedelmet – a pénz leginkább a hadseregre, valamint a főváros korszerűsítésére ment el –, s mivel elmaradt a gazdaság diverzifikálása, a kőolaj árának drámai csökkenése miatt nagyon gyorsan megbomlott a pénzügyi egyensúly.

A központi bank december végén hagyott fel a valuta, a manat árfolyamának rögzítésével – azóta harmadával esett az azeri fizetőeszköz dollárkurzusa –, a kormánynak pedig újra kellett írnia a költségvetést, s 50 dollár helyett már csak 25-tel számolja a kőolaj hordójának árát. Ez pedig azt jelenti, hogy a jobb években az export 95 százalékát és a költségvetési források háromnegyedét adó olajjövedelem megcsappanása miatt a büdzsé bevétele 19,4 milliárd dollárról 14,6 milliárdra, a kiadása pedig 21,1 milliárdról 16,3 milliárdra esik.

Ilham Aliyev – aki 2003-ban vette át az államfői posztot, miután meghalt az apja, az Azerbajdzsán függetlenségét kikiáltó Heydar Aliyev – arra azért vigyáz, hogy ne bőszítse fel túlzottan az életszínvonal javulásához hozzászokott polgárokat. A nehézségek ellenére is csökkent a kenyér és a búza adója, s a kormány emelte a nyugdíjakat és a közalkalmazotti fizetéseket. Bakuban azt is fontolóra vették, hogy a manat összeomlása miatt kilátástalan helyzetbe került helyi devizaadósokat úgy segítik ki, hogy ötezer dollár tőketartozásig a válság előtti árfolyamon törleszthetik az adósságukat. Helyi források szerint a szociális béke megőrzését célzó pénz jó részét az állami költségvetést eddig rendszeresen megcsapoló oligarcháknak és a korrupt hivatalnokoknak kell összedobniuk. Az importengedélyekért fizetett összegek például most a költségvetésbe, nem pedig a markukat tartó illetékesekhez kerülnek – igaz, a hivatalos ár magasabb, mint a korábban csúszópénzként fizetett tarifa.

Az elit tagjaitól ugyancsak elvárja Aliyev, hogy hazahozzák a külföldön befektetett pénzeket, s inkább hazájukban finanszírozzanak fejlesztéseket, különösen olyanokat, amelyek az olajszektoron túl modernizálnák az egyoldalú gazdaságot. Az államfő erre rá is segített: a napokban életbe léptetett tőkekorlátozások értelmében húszszázalékos különadóval sújtják a jövőben külföldre vitt azeri befektetéseket. A tét hatalmas, becslések szerint 2003–2014 között csaknem százmilliárd dollárnyi tőke került illegálisan a határokon túlra. Az intézkedéseket kényessé teszi, hogy az országot uraló klánok között ott vannak az államfői pár rokonai, az Aliyevek, illetve a „first lady”, Mehriban családtagjai. Utóbbiakat, a Pashayev-klán tagjait tartják a legerősebb azeri családnak, a kiterjedt rokonság egyebek mellett a hotel- és banküzletben játszik meghatározó szerepet.

Az egyszerű polgárokat sújtó terhek csökkentésére már csak azért is szükség van, mert országszerte egyre több helyen robbannak ki spontán demonstrációk, ahol a résztvevők a hitelterhek csökkentését, illetve az áremelkedés megállítását követelik. Tüntetések egyelőre csak a vidéki városokban voltak, az utóbbi években korszerű nagyvárossá varázsolt Bakuban kevésbé érezhető a feszültség.

Úgy tűnik, nem mindenkinek tetszik az új módi. Az olajár 2014 nyarán indult meg lefelé, s bár Baku egészen idén január közepéig nem ismerte el, hogy bajba kerülhet miatta, az elégedetlenkedők már tavaly tavasszal megütötték a bokájukat. Több tucat üzletembert vettek őrizetbe csalás vádjával, ősszel pedig az azeri nemzetbiztonsági hivatalt fejezték le. A lépés meglehetősen szokatlannak számít, Ilham Aliyevet – a keménykezűségéről ismert apjával ellentétben – inkább olyan politikusként tartották számon, aki az eliten belüli egyensúly megtartásával garantálja hatalmát.

Az egyensúlyra törekvés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az államfő kesztyűs kézzel bánna az ellenzékkel. A rendszert bíráló politikusok, civil aktivisták, illetve újságírók jó része külföldre menekült vagy börtönben van. A többségüket igencsak átlátszó vádak alapján vették őrizetbe: kábítószer-, illetve fegyverbirtoklásért, valamint „hatalommal való visszaélésért”. Az elnöki és parlamenti választások tisztasága is mindig kétséges: a választási bizottságokban Aliyev emberei ülnek, a civil szervezeteknek nem engedik meg a voksolás ellenőrzését, a legnagyobb elektronikus médiumok pedig egyértelműen a kormányzatot támogatják.

Az Azerbajdzsánt sújtó válság egyik következménye az lehet, hogy – legalábbis átmenetileg – kevesebb pénz jut a hadsereg fejlesztésére. Így csökken az Azerbajdzsánhoz tartozó területeket – Karabahot, az örmény többségű enklávét és az azt Örményországgal összekötő, széles azeri folyosót – két évtizede megszállva tartó Örményországra nehezedő nyomás. Az utóbbi években úgy tűnt, Baku hosszabb távon mindenképpen visszaszerzi a megszállt térséget: az azeri védelmi költségvetés tavaly már ötmilliárd dollárra duzzadt, míg Örményország teljes állami büdzséje négymilliárd körül volt, s ebből félmilliárd jutott a katonaságra. A katonai és gazdasági szempontból jóval gyengébb Jereván csak úgy volt képes ellenállni a nyomásnak, hogy – feladva európai uniós integrációs törekvéseit – 2015 elején belépett az Oroszország vezette Eurázsiai Unió nevű gazdasági és politikai szövetségbe.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pontytenyésztésre tanítja Magyarország Mexikót

Pontytenyésztésre tanítja Magyarország Mexikót

Akkor teheti fel a gépére az új Windowst, ha ilyen processzor van benne

Akkor teheti fel a gépére az új Windowst, ha ilyen processzor van benne

Fákat vágnak ki Budapesten, de csak azokat, amik balesetveszélyesek

Fákat vágnak ki Budapesten, de csak azokat, amik balesetveszélyesek

Egyre kevésbé látjuk függetlennek az igazságszolgáltatást

Egyre kevésbé látjuk függetlennek az igazságszolgáltatást

Ki fizetne, ha Magyarországon égne le egy templom?

Ki fizetne, ha Magyarországon égne le egy templom?

Jó az e-könyv, de mit rakunk a könyvespolcra 10 év múlva?

Jó az e-könyv, de mit rakunk a könyvespolcra 10 év múlva?