Az elmúlt öt évben valószínűleg hárommal nőtt a nukleáris hatalmak száma. Az atomklub új tagjai - a címkét nyíltan vállaló Pakisztán, India és a hivatalos bejelentést eddig nem tett Észak-Korea - időnként nyíltan fenyegetőznek atomfegyverek használatával, s e lehetőséget mások sem zárják ki teljesen. Mégsem valószínű, hogy az idén bárhol felszállna a rettenetes gombafelhő.

AFöld lakóinak fele atomfegyverrel rendelkező állam polgára. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait alkotó ötös fogat (Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió, USA) valamikor a hatvanas években egészült ki Izraellel, 1998-ban Pakisztánnal és Indiával, s szakértői feltételezések szerint tavaly Észak-Koreával. Ráadásul a négy "újonc" mindegyike katonai konfliktusban áll valamely szomszédjával, így elvileg könnyen kerülhetne olyan extrém helyzetbe, amely az elrettentés céljából kifejlesztett fegyverének használatára sarkallhatná.

"A nukleáris fegyverek használatáról készíthető forgatókönyvek legvalószínűbbike az indiai-pakisztáni konfliktushoz köthető - nyilatkozta a HVG-nek Leonard S. Spector, a nemzetközi kapcsolatokat kutató és oktató Monterey Intézet tömegpusztító fegyverek terjedését vizsgáló washingtoni központjának igazgatóhelyettese. - A két ország az elmúlt években gyakran sodródott a háború szélére, például 2001 decemberében, a kasmíri függetlenségért küzdő terroristáknak az indiai parlament elleni támadásakor." A professzor szerint a legnagyobb veszély abban áll, hogy a két ország eltérően ítéli meg a nukleáris fenyegetés komolyságát: "A pakisztáni vezetés egyes tagjai úgy hiszik, válaszcsapás veszélye nélkül támogathatják a kasmíri »dzsihádisták« terrorcselekményeit, mert Indiát a pakisztáni nukleáris válaszcsapás veszélye úgyis visszatartja a támadástól. Ők a nukleáris fegyverek azonnali bevetésére készülnek, mihelyst indiai haderők átlépnék a határt. Eközben sok indiai vezető véli úgy, hogy egy általuk indított katonai támadás nem váltana ki nukleáris ellencsapást, ha világossá teszik, hogy céljuk korlátozott, és nem próbálják a pakisztáni államot megsemmisíteni." Hasonlóan vélekedik Pervez Hoodbhoy, az iszlamabadi Quaid-e-Azam egyetem fizikaprofesszora: "Indiai katonai körökben - állítja - azt feltételezik, háború esetén Amerika megakadályozná, hogy Pakisztán atomtölteteket vessen be, esetleg el is pusztítaná azokat."

Több helyi - köztük az angol nyelvű India Today és a szintén indiai Outlook - másfél éve egyre-másra a címlapjain riogatta az olvasókat a hasonló félreértésből kialakuló, nukleáris háborúba torkolló eszkaláció veszélyeivel. A szcenáriókat időnként a Pentagon által felkért szakértők számításai kísérték, melyek - a feltételezett tartalékokat, vagyis 25-50 pakisztáni és kétszer ennyi indiai atomtöltetet alapul véve - 10-15 millióra becsülték az esetleges halottak lehetséges számát. A veszélyt 2002. nyár elején - a fegyverszüneti vonalak menti szórványos lövöldözés élénkülését és a katonai mozgósítást követően - nyugati külpolitikai elemzők olyannyira valósnak tartották, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hazahívta a térségből ott tartózkodó állampolgárait.

Az elmúlt másfél évben - elsősorban amerikai közvetítésre - a két ország közti feszültség enyhült valamicskét: decemberben például az ENSZ és az USA komoly előrelépésként üdvözölte Pervez Musaraf pakisztáni elnök bejelentését, miszerint országa a továbbiakban nem ragaszkodik hagyományos követeléséhez, a kasmíri vita népszavazásos rendezéséhez.

"Hasonló enyhülés zajlik most a színfalak mögött Észak-Korea ügyében is" - állítja Alex Vatanka, a Jane's Sentinel londoni biztonságpolitikai folyóirat szerkesztője -, annak ellenére, hogy az észak-koreai vezetés szócsövének tekintett Rodong Szinmun napilap december 15-ei vezércikke szerint "Amerika halogató taktikája arra kényszeríti Phenjant, hogy fokozza nukleárisfegyver-gyártási programját". Észak-Korea sosem deklarálta magát atomhatalomnak, de amerikai diplomaták tavaly áprilisban azt állították: pekingi tárgyalásokon észak-koreai küldöttek elismerték, hogy országuk legalább egy atomtöltettel rendelkezik. "A phenjani rezsim legfőbb célja a túlélés, az atomfegyver csak az ehhez szükséges elrettentő erő" - magyarázta a HVG-nek Vatanka, aki szerint "éppen az a diktatórikus rezsim fennmaradásának záloga, hogy a fenyegetést sose váltsák be".

A nukleáris fegyverek esetleges eldurranása szempontjából alighanem veszélyesebb térség a Közel-Kelet. Legalábbis a washingtoni kormánynak stratégiai jelentéseket készítő National Intelligence Council múlt hónapban közzétett, a globális biztonságpolitikával foglalkozó tanulmánya valószínűnek tartja, hogy Izrael 2020-ig háborúba keveredik Szíriával vagy más arab állammal, s ennek során tömegpusztító (biológiai, vegyi vagy akár nukleáris) fegyvereket is bevetnek. A Közel-Kelet korábban is közel került már ahhoz, hogy atomcsapás színtere legyen. Először 1973 októberében, amikor Egyiptom és Szíria váratlan, összehangolt és az első napokban lehengerlőnek tűnő támadást intézett Izrael ellen. Akkortájt - állítja Seymour Hersh amerikai tényfeltáró újságíró - egy amerikai kémrepülőgépről készült felvételek tanúsága szerint a dimonai atomközpontban izraeliek éppen egy "atombombának látszó tárgyat" erősítettek egy vadászgépre. Állítása szerint ez - illetve a harmadik világháborútól való félelem - járult hozzá, hogy Amerika légihídon azonnal fegyvereket kezdett szállítani Izraelnek, mely így megfordíthatta a háború menetét.

Izraelről - mely sosem ismerte el, de nem is cáfolta, hogy atomhatalom lenne, s szakértői becslések szerint mintegy kétszáz atomtöltettel rendelkezik - az 1991-es Öböl-háború és a tavalyi iraki háború idején is feltételezték, hogy nukleáris töltettel felszerelt rakétái csak a kilövési parancsra várnak, melyet ki is adnának, ha vegyi vagy biológiai támadás érné az országot. 2003 őszén viszont attól lehetett tartani, hogy a Közel-Kelet egyetlen atomhatalma preventív támadást intéz iráni atomlétesítmények ellen, miután izraeli hírszerzői jelentések szerint az energiahordozókkal bőven ellátott muszlim ország mindössze egy év távolságra került az atomfegyvergyártástól. Az iszlám köztársaság 1979-es megalakulása óta Irán Izraelt tekinti egyik legfőbb ellenségének: az exkülügyér Ali Akbar Velajati az ország legfőbb vallási vezetőjének számító Ali Khamenei ajatollah tanácsadója - 2003. novemberben azt nyilatkozta: Izrael állam léte ellentétben áll Irán érdekeivel.

"Az iráni létesítmények az országban elszórtan fekszenek, így az ellenük indított légitámadás sokkal nehezebben lenne megvalósítható, mint 1981-ben, amikor izraeli harci repülők lebombázták az Irakban működő osziraki atombázist" - mondta a HVG-nek Nagyné Rózsa Erzsébet, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, aki egyébként úgy látja, komolyan kell venni az iráni ígéreteket, melyek szerint az ország együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreivel. Alex Vatanka is úgy véli, az izraeli-iráni konfliktus nem alakul át háborúvá, mert az USA és az EU fellépését követően Irán nem kockáztatná meg, hogy titokban atomfegyvert gyártson.

Az elképzelhető forgatókönyvek legijesztőbbike természetesen az lenne, ha két, atomfegyverrel állig felfegyverzett állam esne egymásnak. Az 1962-es kubai válsághoz fogható újabb szcenárióban a Szovjetunió helyett Kína lehetne Amerika ellenfele, mely azzal sodorhatná a világot a harmadik világháború szélére, hogy lerohanná az USA által katonailag támogatott Tajvant. A Kína szemében "renegát tartomány" elnöke, Csen Suj-pian 2003. november végi bejelentése szerint az ez év március 20-ai elnökválasztást követően "akár másnap" népszavazást rendeznének az önállóságról. Márpedig a függetlenség kikiáltását Peking háborús oknak látja. Felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy Tajvan lakosságának többsége a tisztázatlan status quót támogatja, akárcsak az Egyesült Államok - mint ezt Ven Csia-pao kínai miniszterelnök nagy megelégedésére pekingi látogatásán George W. Bush amerikai elnök is megerősítette.

Amerikai-orosz rakétaváltás viszont legfeljebb baleset következtében képzelhető el: téves indítás, esetleg terrorista szabotázs eredményeként. "Bár a hidegháború 12 évvel ezelőtt véget ért, az USA és Oroszország még mindig nukleáris fegyverek ezreit irányítja egymás területére" - figyelmeztet az atomenergia veszélyeivel foglalkozó amerikai kutatóintézet, a Nuclear Policy Research Institute, mely még ebben a hónapban nemzetközi konferenciát szervez az atomfegyverekkel kapcsolatos globális veszélyekről. A rendezvényen kiemelt hangsúlyt kap az Egyesült Államok által fejleszteni kívánt új, mélyen a földfelszín alatt épült betonbunkerek lerombolására képes atomfegyver, az úgynevezett Robust Nuclear Earth Penetrator - melyre a jövő évi költségvetésben 15 millió dollárt különítettek el -, illetve a harcászati feladatokra tervezett miniatombombák. Az már csak "hab a tortán", hogy Vlagyimir Putyin elnök 2003. októberben bejelentette az orosz nukleáris haderő modernizációs programját, Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter pedig azt, hogy Oroszország a továbbiakban harci eszközként kezeli a nukleáris fegyvereket, és nem zárja ki a megelőző csapások lehetőségét sem.

SCHWEITZER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Probléma merült fel Corvinus mögötti alapítvány bejegyzésekor

Probléma merült fel Corvinus mögötti alapítvány bejegyzésekor

Meghalt David Koch, az egyik leggazdagabb ember a Földön

Meghalt David Koch, az egyik leggazdagabb ember a Földön

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

21,6 millió forinttól indul itthon az új BMW X6

21,6 millió forinttól indul itthon az új BMW X6

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Egy hónap múlva ilyenkor már ingyenesek lesznek a most fizetős YouTube-tartalmak

Egy hónap múlva ilyenkor már ingyenesek lesznek a most fizetős YouTube-tartalmak