Eseménydúsnak ígérkezik az EU-ban az idei esztendő, amelynek "csúcsait" a május 1-jei bővítés, a júniusi európai parlamenti választások és az új Európai Bizottság november 1-jei hivatalba lépése jelenti. A tagállamok között az idén elkezdődik a következő hétéves költségvetéssel kapcsolatos maratoni vita, miközben még az új alkotmányról sem sikerült megegyezni.

"A csodatevés nem tartozik a specialitásaim közé" - üzente vissza karácsony előtt Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) elnöke annak a hat uniós kormányfőnek, akik egy neki küldött közös levélben szögezték le: szerintük az integráció következő hétéves - 2007-2013 közötti - költségvetési időszakában az EU közös büdzséje nem haladhatja meg a jelenlegi szintet, vagyis az unió összesített GNP-jének 1 százalékát. Az EU legnagyobb nettó befizetőit - Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Hollandiát, Ausztriát és Svédországot - képviselő miniszterelnökök kettős szándéka felől senkinek sem lehet kétsége. Egyrészt alig burkolt figyelmeztetést kívántak küldeni az EU mai és leendő legnagyobb anyagi haszonélvezőinek, Spanyolországnak, illetve Lengyelországnak, miután a Madrid-Varsó duó élen járt a tavaly december 13-ai uniós csúcstalálkozón elfogadni tervezett új közösségi alkotmány "megfúrásában". A levél másrészt kezdőrúgásnak számít az új hétéves közös büdzsé elveiről és számairól rövidesen meginduló s legalább két évig tartó komplex alkufolyamatban.

A hosszú idő óta legzsúfoltabb uniós évnek ígérkező 2004-es esztendő első jelentős programpontjaként ugyanis az EB várhatóan január 20-án hozza nyilvánosságra a kibővülő EU 2007-2013 közötti költségvetési kereteinek irányelveit. Ez az aktus nyitja meg intézményesen a nagy pénzosztásról szóló monstre nemzetközi diskurzust, amely immár az alkotmányról folyó hatalmi küzdelemmel összefonódva zajlik majd, bő teret nyújtva a többdimenziós zsarolási technikának minden résztvevő számára. Mivel a csatlakozási tárgyalások 2002. decemberi lezárása előtt - az egymással lepaktáló franciák és németek nyomására - az EU gyakorlatilag előre kijelölte az agrárkiadások távlati összegét, a büdzsévita jórészt a közös kassza második legnagyobb kiadási tételéről, a kohéziós és strukturális támogatások új rendszeréről szól majd. A nettó befizetők már érzékeltették: nem hajlandók az eddiginél mélyebben a zsebükbe nyúlni, a felzárkóztató szubvenciók zömét szerintük egyszerűen át kell irányítani az eddig bőven támogatott mediterrán régióktól az új tagállamokhoz. Az EB januárban a kohéziós politika új elveiről és kereteiről is nyilvánosságra hozza speciális javaslatait, de a dolog bonyolultságát Prodi már megfogalmazta: "A tagállamok a világ legversenyképesebb gazdaságának létrehozását tűzték ki célul, emellett jobb határvédelmet, hatékonyabb kül- és biztonsági politikát akarnak, egyúttal nagyobb szolidaritást kívánnak a szegényebb tagállamokkal, és ugyanannyit akarnak költeni a mezőgazdaságra, mint most. A magam részéről egyetértek valamennyi céllal, de a GNP 1 százalékából mindez lehetetlen."

A nagy egyezkedést nyilván befolyásolja majd az európai gazdaság állapota, amely az előrejelzések szerint 2004-ben a tavalyinál egészségesebb formáját futja majd. Az EB prognózisa azt jövendöli, hogy az EU a 2003-as 0,8 százalékos növekedéshez képest az idén 2 százalékos GDP-gyarapodást produkál, ami valamivel gyorsabb, mint az eurózóna 1,8 százalékos növekedése. Az egységes valutaövezet tempóját fékezi, hogy a korábban motorként funkcionáló Németország és Franciaország jelentős költségvetési hiánnyal küzdenek, belső gazdasági reformjaik vontatottan haladnak, ami egyebek között az eurózóna idén 9,1 százalékosra emelkedő munkanélküliségi rátáját is magyarázza. Az új tagállamokban az EU-éhoz képest gyors, 3,8 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósolnak, egyszersmind rendkívül magas, 15 százalékos átlagos munkanélküliséget, jóllehet, az új országok közötti nagy szórással (Lengyelországban 21, Magyarországon 5,6 százalék az idei előrejelzés). Az emelkedő európai munkanélküliség láttán a bővítés május 1-jei időpontjáig az EU jelenlegi tagállamainak törvényhozásaiban heves viták várhatóak arról, hogy a régiek milyen mértékben és formában nyissák meg munkaerőpiacukat az újak előtt. A csatlakozási tárgyalások során Németország és Ausztria egyértelművé tette, hogy ki akarja használni a csatlakozási szerződés kínálta hétéves moratórium lehetőségét, de a tavalyi év végén olyan, korábban nyitottnak ígérkező országok is, mint Dánia és Hollandia, jelezték: korlátozásokat terveznek.

Egyebek között ennek tulajdonítható, hogy az EU-ba való május 1-jei belépés sem pozitív, sem negatív értelemben nem eredményez majd "sokkszerű" változást az új tagállamok polgárai számára, jóllehet néhány, főleg a gazdasági szereplőket érintő jogszabály - például a vámellenőrzés megszűnése az uniós határokon - értelemszerűen május 1-jétől válik hatályossá, és a magyar állampolgárok a nevezetes naptól fogva útlevél nélkül, csupán személyi igazolványukkal a zsebükben utazgathatnak az unió területén. A tagjelöltek a felkészülés hosszú évei során jogi és gazdasági értelemben "belenőttek" az EU-ba. A felzárkózás minőségét rövid távon elsősorban azon lehet majd lemérni, hogy az EB az év során mely új tag ellen és milyen címen indít esetleg a csatlakozási szerződésben megengedett, úgynevezett védzáradék-eljárást.

E testületben május 1-jétől már teljes szavazati joggal vesznek részt az új tagországokból kinevezett európai biztosok. Az erre a funkcióra jelöltek névsorát az új tagállamok kormányai januárban terjesztik be Prodi elnöknek, aki - feltehetően a beterjesztőkkel lefolytatott bizonyos alku után (Prodi például legalább három női jelöltet igényel az új tagállamokból) - februárban adja át a listát a jelölteket meghallgató Európai Parlamentnek (EP). Az elképzelések szerint a tíz új biztos a hat hónapos "betanulási időszakban" nem kap önálló feladatot a brüsszeli testületben, hanem mindegyikük három-három hónapig szolgál majd egy-egy jelenlegi biztos mellett. A jelöltek megfelelő felkészültsége azonban kulcskérdés, hiszen alighanem ők képezik majd a "hidat" a mandátumának október 30-án búcsút mondó húsztagú mostani - igaz, május és október között átmenetileg harmincfősre szaporodó - EB és a terminusát november 1-jén megkezdő új, 25 tagú testület között. Az idei uniós kalendárium egyik kiemelkedő fejleménye lesz az új EB-ről és főképp annak elnökéről alighanem már tavasszal meginduló tagállamközi alku. Miután egyre valószínűbb, hogy Prodi visszatér az olasz belpolitikába, az európai médiában hetente bukkannak föl az elképzelhető várományosok nevei. Bizonyosra vehető, hogy a szerencsés nyertes ezúttal egy kis tagországból jön majd - az újak közül persze még nemigen indulhat senki -, de a választék bőnek és jónak ígérkezik. Hivatalosan és nyilvánosan mindeddig csupán Paavo Lipponen korábbi finn miniszterelnök jelentette be, hogy szívesen vállalná a posztot, de többekről - köztük Jean-Claude Juncker luxemburgi, Anders-Fogh Rasmussen dán kormányfőről, továbbá Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnökről - tudni, hogy nem feltétlenül utasítanák vissza az állásajánlatot, s közszájon forog Franz Fischler, a jelenlegi osztrák agrárfőbiztos, illetve Pat Cox, az EP ír elnökének a neve is.

Cox egyébként - a bővítés egyik leglelkesebb támogatójaként - igen sikeres elnöki periódust hagy majd maga mögött, amikor június 12-13-án az EU-ban megtartják a soron következő EP-választásokat. Az esemény valószínűleg csak az új tagállamokban számít majd nagy izgalmat kiváltó politikai történések. A régiekben az utóbbi időben egyre fogyott az EP-választásokon részt vevők száma, bár nem kizárt, hogy ha az uniós elnökségi stafétabotot az év első felére átvevő ír kormány emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhetően az új EU-alkotmány mégis megszületne még a júniusi EP-választások előtt, az inspirálólag hatna az európai politikai közéletnek erre a szegmensére is. Brüsszeli madárjósok szerint egyébként, ha az új alkotmány végére az év második felében sorra kerülő holland elnökség idején sem sikerül pontot tenni, akkor ezt a papírköteget csak a költségvetési maraton végeztével, 2006 táján veszik elő újra a kormányok.

Az új büdzsé előkészítésétől eltekintve az uniós intézmények az idén jobbára újraválasztásukkal lesznek elfoglalva, ezért 2004-ben - sokak örömére - szabályozási apály várható Brüsszelben. Az EB idei jogalkotási tervében mindössze 73 új közösségi jogszabálytervezet legyártása szerepel - szemben a tavalyi tervbe beállított közel hatszázzal -, s ezek egy része is a korábbi évekről áthúzódó tartozás. Szakértők szerint a bővítés egyébként is egy időre le fogja lassítani az integrációs jogalkotás tempóját. A Burson and Marsteller tanácsadó cég által készített felmérés szerint vezető brüsszeli eurokraták arra számítanak: az új tagállamok ellenezni fognak számos, a régiek számára fontos - például környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, illetve szociális tartalmú - közösségi törvényalkotást, amelyek többletkiadásokkal terhelnék meg az eurózónába igyekvő gazdaságukat. Felszabaduló energiáinak egy részét az EB a Romániával és Bulgáriával ez év végén lezárandó csatlakozási tárgyalásokra irányítja át, nem is szólva arról, hogy vészesen közeleg az idén decemberi határidő, amikorra Törökország ígéretet kapott az EU-tól: végre megmondja, mikor kezdi el a csatlakozási tárgyalásokat a több mint 60 milliós iszlám országgal.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
India lehet a negyedik Holdra szálló állam

India lehet a negyedik Holdra szálló állam

Légi csaták: „Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul”

Légi csaták: „Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul”

Túszokat ejtettek egy buszon Rio de Janeiróban

Túszokat ejtettek egy buszon Rio de Janeiróban

Ez a fiatalember kiköpött David Bowie

Ez a fiatalember kiköpött David Bowie

Helikopterrel érkezett mentőegység a Tátra barlangjában rekedt két férfihoz - fotók

Helikopterrel érkezett mentőegység a Tátra barlangjában rekedt két férfihoz - fotók

Négy nap alatt 55 Jóbarátok-részt nézett meg munkaidőben, most perelik

Négy nap alatt 55 Jóbarátok-részt nézett meg munkaidőben, most perelik