Van is, nincs is építészeti múzeum Magyarországon: az épületterveketkülönböző levéltárakban őrzik, a magyar építészek hagyatékát gyűjtő múzeumnak pedig még kiállítóhelye sincs. A külföldi minták alapján létrehozni tervezett építészeti centrum az egykori Divatcsarnokban kaphat helyet.

Magyarországon ma még szinte elképzelhetetlen, hogy egy laikus érdeklődő - szakértő "idegenvezető" kíséretében - részt vegyen egy készülőfélben lévő épület bejárásán, s aligha talál fórumot például arra, hogy személyesen mondja el véleményét a tervezőnek az elkészült műről. Hollandiában, Angliában, Ausztriában vagy Németországban más a helyzet: a városlakók és az építészek közötti kommunikáció legfontosabb fórumai, az építészeti centrumok már több évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a több funkciót is ellátó intézmények - az épületlátogatások mellett - például konferenciákat, kiállításokat szerveznek, múzeumi gyűjteményeket tartanak fenn és mutatnak be, kiadványokat jelentetnek meg, építészettel kapcsolatos információkat tartalmazó honlapokat működtetnek, s nem utolsósorban gyerekprogramokon keresztül próbálják meg formálni az új generációk vizuális kultúráját.

Magyarországon két nagyobb építészeti gyűjtemény is van, ám a jelenlegi körülmények között egyik sem képes olyan szerep ellátására, amilyet a "klasszikus" építészeti centrumok külföldön betöltenek. A Kiscelli Építészeti Gyűjtemény nem önálló intézmény - a Budapesti Történeti Múzeum része -, így mozgástere is szűk, a hatvanas évek végén alapított s jelenleg egy eldugott óbudai házacskában működő Magyar Építészeti Múzeumnak (MÉM) pedig még önálló kiállítóhelye sincs. Egy-egy tárlattal időnként bekéredzkednek ugyan más intézményekhez, legutóbb például a Műcsarnokban rendeztek időszaki kiállítást, és a MÉM fenntartója, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) budavári székházában is tartanak olykor tárlatot, de a gazdag gyűjteményi anyag állandó bemutatására a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség - mondta a HVG-nek Fehérvári Zoltán, a MÉM munkatársa.

Bár Magyarországon nincs olyan nagy múltja az építészethez kapcsolódó emlékek gyűjtésének, mint Ausztriában, Dániában vagy Angliában - a bécsi Albertina például 1773 óta gyűjti a tervrajzokat, a Dán Királyi Építészeti Akadémia gyűjteményét 1846-ban alapították, a londoni Royal Institute of British Architects 1900 óta gyarapodik -, a MÉM központjában és egy lágymányosi ipartelepen lévő raktárában több értékes emléket őriznek, köztük 100 ezer tervrajzot és 50 ezer fotót.

A dokumentumok egy része látszólag pusztán műszaki-technikai információ, de így is képet ad az ország épített környezete átalakulásának több jelentősebb állomásáról. Történeti értékkel bírnak például azok az építkezések engedélyeztetésével kapcsolatos iratok, amelyek eredetileg az állami bürokrácia számára készültek; a különböző építészeti tervpályázatok anyagai pedig a "milyen lett volna, ha" kérdésre adható válaszokat illusztrálják gazdagon. A műszaki tartalmú dokumentumok mellett a magyar építészek hagyatékából származó személyes tárgyak, feljegyzések is szolgálnak adalékkal az építészet szellemtörténetének feldolgozásához. Az utóbbi években megkezdődött a hang- és filmtár kiépítése is, ahol - elsősorban az idősebb generációkhoz tartozó - építészekkel készült mélyinterjúk, beszélgetések, illetve építészettel kapcsolatos híradórészletek, filmek kazettáit, filmtekercseit őrzik.

Korábban többször is fölmerült, hogy az Építészeti Múzeumot valamelyik történelmi épületben lehetne méltó módon elhelyezni: a hetvenes években szóba került az intézménynek - az akkoriban még romos - Sándor-palotába költöztetése, majd tervben volt, hogy az óbudai Zichy-kastélyban rendezkedhetnének be. Több évtizedes vajúdás után egy tavaly novemberi tanácskozáson - ahol az építészszakma mellett a kormány is képviseltette magát - a Divatcsarnok épülete merült fel lehetséges helyszínként. "A döntés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezében van, mi messzemenően támogatjuk a javaslatot" - mondta a HVG-nek Varga Kálmán, a KÖH elnöke, hozzátéve, döntés már a közeljövőben várható.

Ha a kultusztárca is rábólint az építészeti centrum Bugár-Mészáros Károly, a MÉM igazgatója által jegyzett szakmai koncepciójára, a 2001-ben ismét állami tulajdonba került Andrássy úti épület nemcsak a MÉM, hanem több rokon intézmény székhelye is lehetne. Ide kerülhetne - a szervezetek önállóságának megtartása mellett - például a kiscelli gyűjtemény mellett több építészeti profilú intézmény, alapítvány is. "A gazdag gyűjteményi bázisra épülhetne rá az a szellemi műhely, amely a centrumot az építészettel foglalkozó szakemberek, illetve az építészet iránt érdeklődő közönség találkozóhelyévé tehetné" - mondta a HVG-nek Bugár-Mészáros, aki azt is szeretné elérni, hogy az új központban egy helyen őrizzék az ország különböző levéltáraiban felhalmozódott régi tervrajzokat, építészettel kapcsolatos dokumentumokat. Egy ilyen összevonásnak azonban már akadálya lehet, hogy különböző fenntartású intézmények birtokában vannak az anyagok: az Országos Levéltár mellett ugyanis az önkormányzati fenntartású Fővárosi Levéltárban, a Kiscelli Múzeumban és egyházi gyűjteményekben is őriznek terveket.

"Miközben Budapesten hatalmas méretű beruházások módosítják a város szerkezetét, hiányzik az az intézmény vagy orgánum, amely e változásokat nyomon követné" - mondta a HVG-nek Branczik Márta, a Kiscelli Építészeti Gyűjtemény vezetője, aki szerint a kibővített profilú építészeti központ ilyen hiánypótló munkát is végezhetne. A szakértő nemrégiben terjedelmesebb írásban elemezte az Európában működő legjelentősebb építészeti centrumok működését, a vizuális kultúra alakításában betöltött szerepüket, rámutatva, hogy ezek az intézmények egyebek közt abban térnek el a hagyományos múzeumoktól, hogy nem csupán visszafelé tekintenek: például városszociológiai kutatásokat publikálnak, kiállítások szervezésével, kiadványok megjelentetésével segítik az építészek bel- és külföldi megismertetését, vagy épp diákcsoportoknak szerveznek tanulmányutakat. "A leendő építészeti központnak, akár önálló intézmény, akár egy múzeum részeként működik, a hagyományos múzeumi funkciók mellett a kommunikációról kell szólnia" - vélekedik Branczik Márta, hozzátéve, az építészeti tárlatok valamiképpen mindig a realitás és a virtuális világ között mozognak, mivel az épületeket magukat nem lehet bemutatni, csak a róluk készült fotókat, maketteket, írásos anyagokat. "Az építészet korszerűbb reprezentálása azonban, például médiatár, elektronikus adatbázis, online archívum segítségével, átjárást tud biztosítani a reális és a virtuális terek között" - mondja Branczik Márta.

A MÉM igazgatója viszont azt is fontosnak tartaná, hogy a leendő centrumot olyan filiáléláncolat egészítse ki, amely az összes építészeti stílust valóságosan reprezentáló épületeket foglalja magában. A műemlékpalettán szereplő épületek ugyanis - Bugár-Mészáros Károly meglátása szerint - jelenleg csak a 18. századig mutatják be teljeskörűen a különböző stílusirányzatokat. A szecessziós villára a koncepció szerint jó példa lehetne az 1905 és 1907 között épült, a budapesti Hermina út 47. alatti Sipeki-Balás villa, a korai Bauhaus-építészetet például Molnár Farkas XII. kerületi, Lejtő utca 2/a alatti, 1932-ben épült villaépülete reprezentálhatná, a késő szecessziós, art deco stílus bemutatására Vágó József és Vágó László terézvárosi, Munkácsy Mihály utca 19/b épülete kínálkozna.

A javaslat azonban talán mintha túl sokat akarna markolni e téren: a szóban forgó épületeknek csak kisebb része van állami tulajdonban - a Munkácsy utcai épület például a Belügyminisztériumé -, és az épületek látogathatóságának biztosításához még a jelenlegi használókkal is meg kellene egyezni, ami nem tűnik egyszerűnek. A Hermina úti villa tulajdonosa például a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Az épület a világháború előtt is a szövetségé volt, s - mint a központban a HVG-nek fogalmaztak - örültek, hogy néhány évvel ezelőtt visszakapták tulajdonukat. Attól elvben nem zárkóznának el, hogy az érdeklődőknek megmutassák az épület egyes részeit, de múzeumi funkcióra nem tudnak berendezkedni. A filiáléláncolat létrehozását ugyanakkor a szakma sem tartja létszükségletnek. Mint a HVG-nek többen is megfogalmazták, inkább arra kellene koncentrálni, hogy legalább egy központi épülete legyen a magyar építészetnek.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Felfoghatatlan összeg ment el eddig határvédelemre

Felfoghatatlan összeg ment el eddig határvédelemre

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

Havi 850 ezret kap tanácsadásért a minisztériumtól Újiráz plébánosa

Havi 850 ezret kap tanácsadásért a minisztériumtól Újiráz plébánosa

Vezettük a 680 lóerős Porsche SUV-t, ami ráadásul zöld rendszámos

Vezettük a 680 lóerős Porsche SUV-t, ami ráadásul zöld rendszámos

Felrúgott egy ismeretlen nőt az Örs vezér terén, keresi a rendőrség

Felrúgott egy ismeretlen nőt az Örs vezér terén, keresi a rendőrség

Zöld rendszámos izompacsirta és bakancsos terepes: dupla Volvo V60-teszt

Zöld rendszámos izompacsirta és bakancsos terepes: dupla Volvo V60-teszt