A magyar tanárok a statisztikák szerint kevesebbet dolgoznak, mint nyugati kollégáik, de sokkal kevesebbet is keresnek náluk, méghozzá nemcsak abszolút mértékben, hanem fizetésük vásárlóerejét figyelembe véve is - derül ki egyebek mellett az Országos Közoktatási Intézet Jelentés a magyar közoktatásról című, a minap megjelent összeállításából.

A magyar közoktatási rendszer egyik alapproblémája továbbra is a községi iskolák alacsony színvonala - tűnik ki az Országos Közoktatási Intézet Jelentés a magyar közoktatásról című, nemrégiben közreadott kötetéből. Márpedig az általános iskolák több mint fele a kétezer léleknél kevesebbet számláló kisebb falvakban található; az ide járó nebulók jóval alacsonyabb szinten teljesítenek, mint városi társaik, s ez a kutatások szerint kifejezetten az iskolák rovására írható. "A különböző települési típusok közötti eltérések az első évfolyamon még messze nem olyan nagyok, mint később, az 5. és különösen a 9. évfolyam esetében. Azaz az iskolázás során a kezdeti eltérések nőnek" - állapította meg a kötetben szereplő, a közoktatás minőségéről és eredményességéről készült tanulmányában Horváth Zsuzsanna és Környei László.

Az Orbán-kormány idején a helyzet javítására olyan finanszírozási formát találtak ki, amelyben a kis községi iskolák egy tanulóra számítva több állami pénzhez jutottak, mint a többi. E segítséget azonban furcsa módon a pedagógusok 2002. szeptemberi rendkívüli béremelése gyakorlatilag semmissé tette. A béremelésnek ugyanis 2003-ban már csak a töredékét fedezte a központi költségvetés, a nagyobb részt az önkormányzatoknak kellett (volna) kigazdálkodniuk. Egyébként időről időre felmerül az a gondolat is, hogy a kis falusi iskolák feleslegesek, a diákok is jobban járnának egy körzetesített, jobban felszerelt, anyagilag és tanárokkal jobban ellátott iskolával. Ez ellen csupán az szól, hogy így alighanem sok kis település elsorvadna, hiszen intézmények híján - sok helyütt nincs már orvos, újabban pedig a posták szűnnek meg - elveszítenék népességmegtartó képességüket.

Falun még az érdemjegyek is kevesebbet érnek: Környei László számításai kimutatták, hogy azonos osztályzatok mögött 8-9 százalékkal magasabb tanulmányi teljesítmények rejlenek a városi iskolákban. A magyar falusi diákok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 30 tagállamában elvégzett PISA-tesztet (Programme for International Student Assessment, nemzetközi diákfelmérési program) átlagosan jó száz ponttal gyengébb eredménnyel írták meg, mint a fejlett országok kis településein élő diákok. A budapesti tanulók jobbak ugyan, mint a fejlett országok falusi diákjai, de lemaradnak a fejlett országok nagyvárosainak tanulói mögött.

A jelentés adatai szerint Magyarországon a falvakban tanító pedagógusok mintegy 15 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza, mint városban tanító - hasonló képesítésű - kollégáik. Az önkormányzatok azonban inkább arra hajlanak, hogy az iskolákat bezárják, mintsem hogy többet fizessenek a tanároknak. Így két legyet üthetnek egy csapásra: megszabadulnak a kiadásoktól, s ráadásul kapnak egy épületet, amelynek hasznosításából bevételre tehetnek szert. Az iskolabezárások gyakoriságát ismerve feltűnő, hogy a foglalkoztatott pedagógusok száma alig csökken, ami részben a középiskolai tanárok táborának bővülésével magyarázható. A 2002/2003-as tanévben Magyarországon átlagosan mindössze 10,5 gyerek jutott egy tanárra, ami jóval kedvezőbb, mint a fejlett országokban: Németországban 15, Nagy-Britanniában 17 körül van ez a viszonyszám, s csak a skandináv országokban közelíti meg a magyar arányt.

A magas pedagógusszám alapvetően befolyásolja a közoktatás költséghatékonyságát, hiszen az oktatásban a költségek háromnegyedét a bérek és ezek járulékai teszik ki. Ha a politika a pedagóguslétszám megőrzése mellett teszi le a garast, az aránytalanság tovább erősödik, hiszen a diákok száma drámai módon csökken: a 2002/2003-as tanévben szinte pontosan feleannyi, 117 148 gyermek kezdte el az általános iskola első osztályát, mint 1960-ban, s továbbra is egyre kevesebben lesznek, hiszen 1997 óta minden évben 100 ezer alatt volt az újszülöttek száma.

Béremelések ide vagy oda, a magyar pedagógusok nemzetközi összehasonlításban nemcsak abszolút mértékben, hanem még vásárlóerő-paritás szerint is igen keveset keresnek - állapította meg tanulmányában Imre Nóra és Nagy Mária. Míg a 15 éves gyakorlattal rendelkező tanárok fizetése - Izland és Norvégia kivételével - minden fejlett országban magasabb az egy főre eső GDP-nél, Magyarországon az általános iskolákban alig több mint a kétharmada, de még a gimnáziumokban sem éri el a 90 százalékát. Igaz, Magyarországon a tanítási terhek és az osztálylétszámok is alacsonyabbak az átlagosnál: az általános iskolákban az éves tanítási órák száma az OECD-országok közül a legalacsonyabb, körülbelül a fele például az egyesült államokbelinek.

A 2002-es béremelés Varga Júlia számításai szerint egyedül a főiskolát végzett nőknél jelenti azt, hogy jobban keresnek tanári állásukban, mint hasonló végzettségű nem tanár társaik. Az egyetemet végzett férfiak körében viszont egy 10 éves gyakorlattal rendelkező tanár még az emelés után is csak feleannyit keresett, mint más pályát választó társai. Ezek után nem meglepő, hogy a tanári pálya nőiesedik: az általános iskolai tanároknak ma már 88 százaléka tartozik a gyengébb nemhez, míg 1992-ben még "csak" 75 százalékos volt ez az arány. A fejlett országokban ez csak az óvodákra és az iskola első négy osztályára jellemző, de Magyarország még itt is kirí a sorból, hiszen nálunk például az óvodai pedagógusok szinte valamennyien nők, míg Franciaországban például az "óvónők" negyede férfi.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A kérdés, ami tízezreket tart lázban a neten: ön hogyan írja le az X-et?

A kérdés, ami tízezreket tart lázban a neten: ön hogyan írja le az X-et?

Visszatérítést kapnak az autópályadíjból a keményen dolgozó kisemberek a franciáknál

Visszatérítést kapnak az autópályadíjból a keményen dolgozó kisemberek a franciáknál

Bérgyilkossal akarta megöletni szüleit egy 19 éves fiatal

Bérgyilkossal akarta megöletni szüleit egy 19 éves fiatal

Engedély nélküli követelésvásárlásért büntetett egy céget tízmillió forintra az MNB

Engedély nélküli követelésvásárlásért büntetett egy céget tízmillió forintra az MNB

Már 85 halottja van a mexikói vezetékrobbanásnak

Már 85 halottja van a mexikói vezetékrobbanásnak

Megtörténhet az elképzelhetetlen: néhány éven belül kihalhatnak a tigrisek

Megtörténhet az elképzelhetetlen: néhány éven belül kihalhatnak a tigrisek