Egyre nő a Magyarországon tanuló külföldiek száma, köszönhetően a szaporodó cserediákprogramoknak és annak, hogy egyre több külföldi munkáltató követeli meg a nemzetközi szakmai gyakorlatot.

Marketinghadjáratot hirdetett az Oktatási Minisztérium annak érdekében, hogy a jövőben minél több külföldi diák kapcsolódjon be a magyar felsőoktatásba. A tárca nemzetközi titkársága - a tervek szerint legkésőbb február végéig - olyan bizottságot hoz létre, melynek a magyar oktatás külföldi népszerűsítése és egységes arculatának kialakítása lesz a feladata. A 2004-ben 8 millió forintból működő szervezet elsősorban magyar egyetemek külföldi felsőoktatási vásárokon való részvételét szervezi majd. Tavalyi indiai és kínai látogatásán Medgyessy Péter miniszterelnök is felvetette a kétoldalú oktatási kapcsolatok élénkítésének igényét. Az oktatási tárca elképzelései szerint ugyanis az elsődleges célországok a környező, valamint a Magyarországgal hagyományosan jó viszonyt ápoló államok mellett a nagy lélekszámú nemzetek, ahonnan éppen ezért több vendéghallgatóra lehet számítani.

Az elmúlt öt évben Európában több mint egymillió diák vett részt külföldi csereprogramokon. Közülük Magyarországon az elmúlt tanévben a három legjelentősebb európai uniós program (a diplomák kölcsönös elismerését elősegítő Socrates, a felsőoktatási Erasmus, illetve a szakképzési Leonardo da Vinci) keretében több mint ezer külföldi diák fordult meg. Az ELTE szociológiai tanszéke által 2003-ban készített felmérés (Örkény Antal-Székelyi Mária: Magyarországon tanuló külföldi diákok, 2003) kimutatta: a hazánkba érkező diákok legfőbb motivációja a magyar képzés színvonala, az itteni letelepedés esélye - és a véletlen. A tanulmányból ugyanis az derül ki, hogy a csereprogramok esetében sokkal nagyobb a valószínűsége a különösebb indok nélküli választásnak, míg a klasszikus ösztöndíjak körében több a magyarországi kötődés: a hallgatónak rokonai, barátai élnek Magyarországon, vagy valamely diáktársa szerzett itt jó tapasztalatokat.

A magyar egyetemeken, főiskolákon teljes képzési időben 5-6 ezer külföldi diák tanul költségtérítéssel, de a részképzéssel vagy csereprogramban itt tanulókkal együtt ez a szám 2002-ben meghaladta a 12 ezret.

Jelenleg több mint száz országból érkezett diákok tanulnak Magyarországon, s közülük 22 nemzet ötvennél több hallgatóval képviselteti magát. Külön csoportot alkotnak a környező országokból érkező, többségükben magyar anyanyelvű diákok, akik közül a legtöbben Romániából, Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából érkeznek. A különféle csereprogramok révén Magyarországra jöttek vegyes képet mutatnak. Az Erasmus-programban tavaly a legtöbben Németországból (608 diák), Franciaországból (596) és Finnországból (525 fő) jöttek, de magas például az izraeli és a norvég vendéghallgatók száma is. Magyarországon az uniós átlagnál több angol nyelvű kurzus indul, elsősorban a divatszakmák köré csoportosulva, de a hagyományosan erős magyar oktatási területek is berendezkedtek vendéghallgatók fogadására: a jó hírű műszaki képzést választók mellett sokan tanulnak nálunk orvosnak, informatikusnak, közgazdásznak.

Az ELTE szociológiai tanszéke által készített vizsgálat azt is kimutatta, hogy a Magyarországon folytatott tanulmányok után a megkérdezett diákok 58 százaléka vissza akar térni a saját hazájába, de például a lengyelek fele, a hollandok harmada, az albánok negyede, a franciák egyhetede Magyarországon szeretne maradni. A hazájukba visszatérni nem akarók fele - tehát az összes diák 21 százaléka - szeretne Magyarországon élni, a másik felük harmadik országban kíván letelepedni. A tanulmányok befejezése utánra szőtt tervek erősen függnek attól, hogy ki mennyi időt töltött eddig Magyarországon. A teljes képzésre érkezők között gyakoribb a letelepedés szándéka, a rövid ideig itt tartózkodó diákok inkább más hazát választanak. A felmérés kimutatta, hogy a külföldi hallgatók 54 százaléka szívesen jönne újra Magyarországra, s csak 6 százalékukat érte olyan élmény itt-tartózkodásuk alatt, ami miatt másodszorra semmiképpen nem választanák Magyarországot tanulmányaik színhelyéül. "A diákok az életüket befolyásoló tényezők megítélésében kritikusak. Elsősorban a hatóságok és az egyetemi bürokrácia működésében látnak személytelen, fölényeskedő, diszfunkcionális elemeket" - áll a tanulmányban, amely arra is felhívja a figyelmet, ez a vélekedés nemcsak a nyugati diákok sajátja, hanem a határon túli magyaroké is. Az utóbbi csoport tagjait az is bántja, hogy idegenekként bánnak velük Magyarországon.

A Tempus Közalapítvány adatai szerint a tavalyi tanévben, az Erasmus ösztöndíj-program keretében a külföldi diákok elsöprő többséggel, mintegy 40 százalékban üzleti és menedzsmenttudományokat tanulni érkeztek Magyarországra, de előkelő helyen állnak a művészeti, a műszaki és a filológiai képzések is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évek óta magas a külföldi hallgatók aránya; félévenként 100-150 diák tanul itt, elsősorban a magyar műszaki képzés jó híre miatt, de jelentős szerepe van a beutazáshoz igénybe vehető többféle támogatásnak és annak is, hogy egyre több nyugati iskola követel meg valamilyen nemzetközi tapasztalatot. Az egyetem cserehallgatói irodájának tanácsadója, Kiss Eszter szerint a fél-egy évre áthallgatóként az országba érkező külföldiek ritkán telepednek le végleg Magyarországon, de tanulmányaik befejezése után gyakran jönnek vissza szakmai gyakorlatra vagy dolgozni. - A nálunk eltöltött szakmai időszak - magyarázta Kiss - színezi a pályakezdők életrajzát.

Erős magyar kötődések miatt választotta a budapesti International Business School (IBS) kurzusait a külföldi diákok többsége, köztük a határon túli magyarok is. Akiknek semmilyen magyar kötődésük nincs, azoknak 33 százaléka az oktatási kínálat, 27 százaléka az alacsony magyarországi megélhetési költségek miatt választja az üzleti ismereteket többnyire angol nyelven oktató magánfőiskolát - derül ki az IBS közel félszáz külföldi diákot érintő felméréséből. A hallgatók 28 százaléka az internetről, 24 százalékuk szülői vagy baráti ajánlásra, 18 százalékuk oktatási vásárok hatására választotta ezt a budapesti iskolát. Érdekes, hogy 30 százalékuknál angliai, 18 százalékuknál pedig amerikai intézmények is szóba jöttek, mielőtt Budapesten kötöttek ki.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ilyen időjárás-jelentést látott már? A magyar tévékben is igazán bevezethetnék

Ilyen időjárás-jelentést látott már? A magyar tévékben is igazán bevezethetnék

Speciális szabályok szerint engedné a miniszter a föld öröklését

Speciális szabályok szerint engedné a miniszter a föld öröklését

EP-képviselő lenne Demeter Márta, akit csak harmadjára engedtek be az LMP-be

EP-képviselő lenne Demeter Márta, akit csak harmadjára engedtek be az LMP-be

Lezuhant egy orosz szuperszonikus bombázó

Lezuhant egy orosz szuperszonikus bombázó

Gázolt a 3-as metró a Nyugatinál

Gázolt a 3-as metró a Nyugatinál

Új magyar alkalmazás készült, amellyel csereberélheti és el is adhatja megunt ruháit

Új magyar alkalmazás készült, amellyel csereberélheti és el is adhatja megunt ruháit