A következő években folytatódik a széles sávú internet gyors elterjedése - vélik egyöntetűen a távközlési szakértők. A legdinamikusabb fejlődés Ázsiában várható, de a világ más részein is gyorsul a növekedés, ami komoly hatással lehet a gazdaságra.

Lim a legnagyobb dél-koreai kikötőváros, Puszan egyik internetkávézójában lebzselt, amikor fülön csípték a rendőrök. A mindössze 12 éves fiú 16 ezer dollárnak megfelelő pénzzel szökött meg otthonról - mint kiderült, azért, mert egy internetes játék, a Lineage rabja lett, és a pénzt szenvedélyére akarta költeni. Az eset, amelyről nemrég a Reuters brit hírügynökség számolt be, korántsem egyedülálló az ázsiai országban. A szöuli ifjúságvédelmi bizottság felmérésében megkérdezett több mint 1400 fiatal 60 százaléka vallotta magát a világháló, illetve az azon futó játékok rabjának.

E gondok amúgy komoly vívmány következményei: a Föld államai közül Dél-Koreában fér hozzá a lakosság a legnagyobb arányban a számítógépes világhálóhoz. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) tavaly szeptemberben közzétett adatai szerint a 48 milliós országban már 2002-ben a háztartások mintegy 70 százalékában volt internet, nagyrészt széles sávú csatlakozással. Ez azt jelenti, hogy 100 koreai lakosra 21 nagy sebességű - az ITU definíciója szerint ez a másodpercenként 256 kilobitesnél gyorsabb adatátvitelt jelenti - előfizetés jut (lásd ábránkat a 60. oldalon). A sebességkülönbséget jól érzékelteti a következő példa: míg a hagyományos, betárcsázásos csatlakozással egy átlagos DVD-filmnek megfelelő mennyiségű adat letöltése több mint egy hétig tart, egy modern hálózaton ugyanez mindössze 20 percet vesz igénybe.

Óriási gazdasági jelentőséget tulajdonítanak a szakértők a széles sávú internet elterjedésének. A brit Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja szerint az új technológia olyan lökést adhat a szigetország gazdaságának, mint amit a 19-20. század fordulóján a villamosítás: 2015-ig 2,5 százalékkal növelheti meg a gazdasági hatékonyságot, ami annyit tesz, mintha mindenki heti plusz egy órát dolgozna. Mindez pénzben addig 22 milliárd fontnyi többletet hozhat a nemzet konyhájára. Az ITU becslése szerint alig néhány éven belül a világ minden tizedik internetezője nagy sebességű kapcsolattal lép majd a világhálóra.

A fergeteges növekedés már a negyedik esztendeje tart: az ITU jelentése szerint 2001-ben 133 százalékos, 2002-ben pedig 72 százalékos volt a bővülés, s így a világon széles sávú internetet használók száma 2003 elején megközelítette a 63 milliót. 2003 végére pedig már meghaladta a 100 milliót is, ha hihetünk a nagy sebességű internetes szolgáltatásokról információkat gyűjtő és analizáló brit cég, a Point Topic összegzésének. A BBC hírszolgálata által idézett elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a széles sávú adatforgalmat használók száma három és fél év alatt tízszereződött 100 millióra, vagyis két esztendővel gyorsabban, mint annak idején a mobiltelefonálóké.

A folyamat élén az ázsiai térség áll. Dél-Koreában ugyan a piac telítődése miatt lelassult a növekedés, Kína viszont a fejlődés motorjává vált: a Point Topic arra számít, hogy a világ legnépesebb állama a szélessávú-előfizetők számát illetően már idén március végére utolérheti Dél-Koreát. Az International Data Corporation (IDC) amerikai informatikai tanácsadó-elemző cég óvatosabb: úgy becsüli, hogy ez csak 2008 tájékán következhet be, amikor mindkét országban 19-20 millió körül lehet majd a szélessávú-előfizetők száma. Ugyancsak az IDC prognózisa szerint az ázsiai-csendes-óceáni térségben (Japánt nem számítva) 2002-ben még csak 50 millió internet-előfizető volt, 2007-re viszont 116 millióra nő a számuk, és nemcsak a széles sávú hálózat válik egyre kiterjedtebbé, hanem a vezeték nélküli úgynevezett WLAN is, amelyet Dél-Koreában és Kínában használnak a legtöbben, de ugyancsak rohamosan fejlődik Szingapúrban, ahol minden mobiltelefon-szolgáltató százával építi ki a drót nélküli csatlakozási pontokat, az úgynevezett hotspotokat.

Az ITU kimutatása szerint a széles sávon internetezők 94 százaléka olyan országokban él, ahol magas a lakosság jövedelmi színvonala (a világ mintegy kétszáz államából ma 80-90-ben lehet nagy sebességgel internetezni). A betárcsázós internetcsatlakozás tehát továbbra is komoly szerepet játszik, még Európában is. Az IDC jelentése arról tanúskodik, hogy a kontinens nyugati felén 2003 végén 18,7 millió számítógépnek volt gyors kapcsolata a világhálóval, és ez a szám 2007-ig évi 36 százalékkal, csaknem 50 millióra emelkedik. A jelenleg 52,5 millió betárcsázós kapcsolat viszont lassabban, évente csak 9 százalékkal csökken, és még 2007 végén is 34,2 millió ilyen lesz. A két tényező együttes hatására az internetpenetráció, vagyis a világhálót használó háztartások aránya Nyugat-Európában négy év alatt 44-ről 52 százalékra, ezen belül Franciaországban 36-ról 46-ra, Németországban 47-ről 53-ra, Görögországban pedig 15-ről 30 százalékra nő.

A legnagyobb lendülettel Izraelben terjedt a nagy sebességű internetezés 2003 első hat hónapjában - derül ki a csaknem kétszáz távközlési és informatikai céget tömörítő szövetség, a kaliforniai fremonti központtal működő DSL Forum összesítéséből; a második helyre fél év alatt 94,1 százalékos növekedéssel Nagy-Britannia került, ahol az év végén már több mint 3 millió komputer csatlakozott széles sávú adattovábbítást lehetővé tevő hálózatra. Spanyolországban is viharos gyorsaságú a fejlődés: január elején Juan Costa tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy a 2000-es 58 ezerrel szemben a múlt esztendő végén már 2,2 millió ADSL-vonal volt az országban. Kelet- és Közép-Európában az IDC elemzése szerint Észtország, Lengyelország és Magyarország jár az élen a széles sávú internet meghonosításában. Végleges adatokat ugyan még nem tettek közzé, de előzetes becslések azt várták a tavalyi évtől, hogy a térségben 400 ezerről 820 ezerre nő az ilyen vonalak száma.

A leggyorsabb fejlődés azokban az országokban mutatható ki, ahol a kormány felismerte, hogy a nagy sebességű internetkapcsolatok létrehozása gyorsíthatja a tudásalapú társadalom megteremtését, és ezért a pénzt sem sajnálják rá. Dél-Koreában például a kabinet a távközlési vállalatokkal összefogva 2010-ig csaknem 2 milliárd dollárt kíván költeni a széles sávú internet fejlesztésére, amelynek nyomán a továbbítás lehetséges sebessége másodpercenként 100 megabitesre nő. Nagy-Britanniában mindenekelőtt a vidéket, a kis településeket akarják vezeték nélküli rendszerrel behálózni, és ehhez a kereskedelmi és ipari minisztérium karácsony előtt felszabadított egy rádiófrekvenciát. A drót nélküli internetkapcsolat kiépítésében - amelyet, mint a szegényebb régiók felzárkóztatásának egyik lehetséges eszközét, az ENSZ is ösztönöz - a britek amúgy is komoly lépéseket tettek: a legnagyobb, a főként London és Skócia között vonatokat közlekedtető GNER vasúttársaság például decemberben kísérletképpen három hétre lehetővé tette az első osztályon utazóknak a kábel nélküli internetcsatlakozást.

A gyors terjedés másik feltétele a piaci verseny. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a világhálóhoz ott férnek hozzá egyre szélesebb körben az emberek (például Japánban vagy Dél-Koreában), ahol több szolgáltató konkurál egymással. Így fordulhat elő, hogy Svájcban vagy Franciaországban, ahol egyetlen cég uralja a piacot, 100-szor, illetve 110-szer többe kerül az előfizetőnek a széles sávú internet használata, mint mondjuk Japánban. De még Nagy-Britanniában is - noha ott már megtették az első lépéseket az ágazat liberalizálása érdekében - 64-szer drágább ez a szolgáltatás, mint az ázsiai szigetországban.

A versenyt ösztönzi az az előrejelzés is, miszerint az internetszolgáltatás globális bevétele a 2002-es 8,5 milliárd dollárról 2007-re 24,4 milliárdra nőhet. Így aztán a cégek igyekeznek - az országhatárokon is átnyúlva - minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak ebből a piacból. Európa negyedik legnagyobb távközlési cége, a Telecom Italia (TI) például január elején jelentette be: az ágazat egyik nagyágyújának, a Deutsche Telekomnak (DT) kesztyűt dobva csökkenti a szélessávúinternet-használat tarifáit Hamburgban.

Az olasz cég ugyanis egy 2005-ig tartó, hároméves program keretében 600 millió eurót áldoz arra, hogy a világháló gyors elérésére lehetőséget nyújtó szolgáltatásait a német és a francia piacra is kiterjessze. "Idehaza lehetetlen a növekedés" - mondta a Wall Street Journal amerikai gazdasági napilapnak Riccardo Ruggiero, a TI vezérigazgatója, és közölte: a vállalat vissza kíván térni Spanyolországba is, ahonnan két éve vonult ki. De más távközlési gigászok is kacsingatnak külföld felé. A Németországban 3 millió szélessávúinternet-előfizetőt kiszolgáló DT-nek például Franciaországban és Spanyolországban összesen 200 ezer ügyfele van, a British Telecom pedig nyugat-európai nagyvállalatoknál vadászik szolgáltatási szerződésekre, méghozzá olyan sikeresen, hogy - egy tavaly novemberi bejelentés szerint - ezen a területen több mint 18 százalékos növekedést könyvelt el, azaz a bővülés kétszeresen meghaladta az ágazati átlagot. A svájci Swisscom, amely ugyancsak korlátozottnak tartja hazai terjeszkedési lehetőségeit, a vezeték nélküli internetre koncentrál: hotspotokkal "szórta tele" Nyugat-Európát - már Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában is működtet ilyen állomásokat. A kábel nélküli internetezésre a jelek szerint más cégek is szívesen alapoznak. Legalábbis erre utal egy, a BBC által idézett becslés, amely szerint a megfelelő számítógéppel bárki számára belépési lehetőséget kínáló egységek száma 2008-ra a jelenlegi 8500-ról 70 ezerre nő majd Európában.

POÓR CSABA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Hetilap

Légből kapott kapcsolat

Ma már Magyarországon sem kell mindenütt kábelhálózat ahhoz, hogy elérhető legyen az internet: egyre több helyen...

HVG Hetilap

A hazai pálya

Mivel az internetezők tábora sem túlságosan nagy, Magyarországon a széles sávú otthoni hozzáférések száma is elmarad...

Elárulta a Fidesz amerikai tanácsadója, hogyan lett főellenség Sorosból

Elárulta a Fidesz amerikai tanácsadója, hogyan lett főellenség Sorosból

Sokba kerülhet az országnak Macron engedékenysége a túlóraszabályok ügyében

Sokba kerülhet az országnak Macron engedékenysége a túlóraszabályok ügyében

Színházba, cirkuszba, koncertre vinné a gyerekeket a kormány

Színházba, cirkuszba, koncertre vinné a gyerekeket a kormány

Újabb sztárját vesztette el a Real

Újabb sztárját vesztette el a Real

Rendőrt hívott Hadházy, mert nem engedik be az MTVA-hoz

Rendőrt hívott Hadházy, mert nem engedik be az MTVA-hoz

A mostoha körülményekkel magyarázza a közmédia szakértője azt, hogy emlékeztetni kellett, mit mondjon

A mostoha körülményekkel magyarázza a közmédia szakértője azt, hogy emlékeztetni kellett, mit mondjon