Január elsején lépett életbe az elektronikus hírközlési törvény, s ugyanakkor kezdte meg működését az EU-konform piacszabályozó szerv, a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Remélhetjük-e mindettől a verseny kiszélesedését és a távközlési tarifák csökkenését? - kérdeztük Pataki Dánielt, az új hivatal 32 esztendős elnökét.

HVG: Magyarországon drága a távközlés, ami nem is csoda, mert kicsi a verseny. Az év eleje óta hatályos az új elektronikus hírközlési törvény, s működik, afféle piacfelügyelőként, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). De beindul-e végre a konkurenciaharc a szolgáltatók közt, csökkennek-e majd az árak?

P. D.: Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban a múlt év végéig, helyettes államtitkárként, én voltam a törvény kidolgozásának a felelőse, így talán én bízom a leginkább abban, hogy az új jogszabály eléri a célját. Az NHH-nál megfelelő eszközök vannak a kezünkben, hogy a törvényt érvényre juttassuk a piacon. A szabályozást úgy változtattuk meg, hogy a korábbinál sokkal kevésbé legyen a törvényben eleve eldöntve, milyen kötelességek hárulnak a különböző piaci szereplőkre: ezeket határozza meg inkább a hatóság, körültekintő piacelemzés alapján. Az NHH szerepe így nagyon felértékelődött elődjééhez, a Hírközlési Felügyeletéhez képest.

HVG: Nem fenyeget-e ebben a konstrukcióban az a veszély, hogy az NHH legfontosabb döntéshozó szervének, a tanácsnak a tagjai lobbisták célpontjaivá válnak?

P. D.: A tanács tagjainak kiválasztásánál a szakmai elkötelezettség és a hozzáértés volt a fő szempont. Ez már önmagában ad egyfajta védettséget a lobbik ellen. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a tanácstagok minden kérdésben azonos módon gondolkoznak. Az egyes döntések meghozatalakor biztosan lesznek szakmai, de nem lesznek érdekérvényesítő viták. Persze nekünk is számolnunk kell a szolgáltatók lobbitevékenységével.

HVG: És az nem okozhat konfliktusokat, hogy az NHH szabályalkotóként megmondja, miképpen viselkedjenek a cégek a piacon, ugyanakkor az ő kezében van a végrehajtó hatalom is?

P. D.: A hírközlési törvénynek három pillére van. Az első az a lista, amely előírja a szereplők kötelességeit különböző piaci szituációkban: például a számhordozhatóság lehetővé tételét, az úgynevezett összekapcsolási referenciaajánlatok közzétételét vagy a költségalapú tarifarendszer kialakítását. A második pillér maga a hatóság és annak tevékenysége. Szeptember elsejéig elemeznünk kell a helyzetet, és meg kell határoznunk, mely piacokkal foglalkozunk, azokon megfelelő-e a verseny, van-e domináns szereplő. Ha találunk ilyet, akkor jelentős piaci erejű szolgáltatónak kell minősítenünk, s a kötelezettséglistából ki kell jelölnünk az általa teljesítendő pontokat. A harmadik pillér a szankciók rendszere.

HVG: Az elmúlt években a hírközlési döntőbizottság határozatait időnként teljesen figyelmen kívül hagyták egyes piaci szereplők, elsősorban a nagyok. Vajon az ön által említett szankciórendszer képes lesz-e megfékezni a vétkezőket?

P. D.: Bizonyos társaságok valóban megszegték a szabályokat, ha úgy kalkuláltak, hogy a várható büntetés nem haladja meg a szabálytalansággal elért haszon mértékét. Ezt a gyakorlatot le fogjuk törni. Míg korábban a kiszabható büntetés felső határa 25 millió forint volt, ma a legerősebb cégek esetében akár 1 milliárd forintos bírságot is kiróhatunk. A jogsértés így az óriásoknak sem lehet jó üzlet. De azt hiszem, e fegyverrel nem kell majd élnünk, hiszen már bevetésének lehetősége is olyan fenyegető, hogy jogkövetésre készteti a vállalatokat. Fontos, hogy a határozat ellen ugyan lehet bíróságon fellebbezni, de ez nem halasztó hatályú. A bírósági ügyek esetleges elhúzódása így nem veszélyeztetheti a folyamatokat.

HVG: A régi EU-tagállamokban elegendő idő volt arra, hogy kialakuljon a versenypiac, Magyarországon viszont nem. Így itt az uniós elveken nyugvó szabályozás egyes területeken éppen hogy nem a versenyt kényszeríti ki. Mit tehet az NHH e hatás ellen?

P. D.: A régi törvény kimondta, hogy miféle kötelezettségek hárulnak a jelentős piaci erejű szolgáltatókra, mérlegelésre nem volt mód. Azonos szabályok vonatkoztak a legnagyobbra, a Matávra és a legkisebbre, a Monortelre, ami elég igazságtalan volt. Most azonban az NHH tanácsának joga van megvizsgálni, hogy a listán szereplő kötelezettségekből melyiket alkalmazza az egyes cégek esetében. A legkisebb cég elszámolása lehet például költségorientált, egy közepesé költségalapú, de nem a legszigorúbb módszerekkel, míg a legnagyobbra a legkeményebb szabályozás vonatkozik. Ennél direktebb piacszabályozási módszerek is léteznek. Egy tavalyi rendelet alapján a mobilvégződtetési díjak (az a nagykereskedelmi ár, amennyiért egy mobilszolgáltató hálózatát egy vezetékes szolgáltató használhatja) 2003 szeptemberétől 4 forinttal, majd az idén további 4 forinttal csökkennek, 2005 végéig összesen 12 forinttal lesznek alacsonyabbak, 2006 januárjától pedig költségalapon fognak elszámolni egymással a társaságok.

HVG: Két hete megkötötték az első számhordozási szerződést, amelynek értelmében a Lufthansa Technik Budapest Kft. száz, a Matávnál regisztrált előfizetését átvitte a PanTelhez a hívószámok megtartásával. Mennyire lendítheti föl a versenyt a számhordozhatóság?

P. D.: A vezetékes számok hordozhatóságának jelentőségét inkább az adja, hogy vannak olyan nagyvállalatok, amelyeknek bármennyit megér, hogy hívószámaikat megtarthassák, mert ezen alapul az üzletük. A mobilszámok hordozhatósága pedig a sok ügyféllel kapcsolatban álló szolgáltatók, ügyvédek, magánorvosok számára lehet fontos. Az a cél, hogy a szolgáltatók ne használhassák ki ezt a helyzetet. Persze a költségcsökkentés vagy a jobb minőségű szolgáltatás is indokolhatja a váltást. A mobiltelefonoknál (az európai tapasztalatok is ezt igazolják) talán nagyobb mozgás várható, mint a vezetékeseknél. A mobilszám-hordozhatóság bevezetését május elsejéig vállaltuk, s ez valószínűleg tartható is.

HVG: Utóbbihoz az NHH-nak össze kell állítania azt az úgynevezett referencia-adatbázist, amelynek segítségével a rendszer megállapíthatja, hogy a hívást "őshonos" vagy hordozott számról kezdeményezik. Hol tartanak ezzel?

P. D.: A vezetékes számok hordozhatósága 2004. január 1-jétől él, a központi referencia-adatbázis létrejött. A mobilszámok hordozhatóságának 2004. május 1-jei megvalósításához szükséges végrehajtási rendelet a szakmai egyeztetésnél tart. Előbb-utóbb azonban - erre az uniós előírások is köteleznek minket - át kell alakítanunk a jelenlegi előhívórendszert, a telefonálót ugyanis tájékoztatni kell arról, ha a hálózaton kívülre tárcsázott. Ez a helyzet mindaddig fenn fog állni, amíg a hálózaton belüli és kívüli díjak között különbség lesz. A piac azonban ezek kiegyenlítése irányában hat.

HVG: A mobilpiacot élénkíthetné a kis, úgynevezett virtuális szolgáltatók megjelenése, amelyek a jelenleg is működő távközlési cégek rendszereit felhasználva kínálnának saját mobilszolgáltatásokat. Erre azonban nincs jogi lehetőség. Mire jó a verseny ily módon való korlátozása?

P. D.: Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a piaci szereplők száma elegendő a megfelelő verseny fenntartásához, s nincs szükség újabbakra. Nem látszik, hogy bárki is költség alatti árakkal operálna, vagy behozhatatlan technikai előnyre tenne szert, azaz a virtuális szolgáltatók megjelenése nem időszerű. Valóban akadnak kisebb vonalas szolgáltatók, amelyeknek érdekükben állna lecsípni egy darabot mások üzletéből.

HVG: És mi lesz a harmadik generációs mobilrendszer, az UMTS magyarországi bevezetésével? Hogyan fog megváltozni a piac az új szolgáltatás megjelenésével, és főleg: mikortól?

P. D.: A kijelölt tanácsadó - a PricewaterhouseCoopers - március elejére készíti el azt a tanulmányát, amelyben javaslatokat tesz arra, hány licencet lenne célszerű kiadni, a tender értékelésénél az ár vagy a beígért szolgáltatás minősége számítson-e inkább, s ha utóbbi, akkor a licencdíj kifizetése milyen konstrukcióban történjék - és így tovább. Az NHH szempontjából azonban a piacszerkezet az érdekes. Például hogy szükség van-e új szereplőre, vagy a már piacon lévőknek adják oda a licenceket, s ha igen, vajon csak néhánynak vagy mindegyiknek?

MEIXNER ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Töröltek egy posztot, megy is a találgatás a Xiaomi 5G-s telefonjáról

Töröltek egy posztot, megy is a találgatás a Xiaomi 5G-s telefonjáról

Megkezdte az előkészületeket a tőzsdei kibocsátásra az MKB

Megkezdte az előkészületeket a tőzsdei kibocsátásra az MKB

Egy fát már most kivágnak a Vörösmarty téren, aztán majd az összes többit is

Egy fát már most kivágnak a Vörösmarty téren, aztán majd az összes többit is

Korcsolyapálya épül a Récsei Center helyén Zuglóban

Korcsolyapálya épül a Récsei Center helyén Zuglóban

„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat”

„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat”

Feljelentést tesz az MSZP a Honvédkórházban meghalt beteg miatt

Feljelentést tesz az MSZP a Honvédkórházban meghalt beteg miatt