Fehér Miklós tragikus halála után immár az Európai Labdarúgó-szövetség is vizsgálja, nem túlterheltek-e a mérkőzéseket zsinórban játszó futballisták. Más sportágakban is hasonló a helyzet: a mai elit tagjai a többszörösét teljesítik annak, amit elődjeiknek kellett, hogy a csúcsra kerüljenek.

"Az ember nem gép - fogalmazott a HVG-nek Laurencz László egykori szövetségi kapitány, európai hírű kézilabda-szakember -, de ember és gép között létezik egy átmeneti kategória: az élsportoló." Aki ráadásul lassan, de biztosan egyre közelít a gépekhez. A 20. század első felének bajnokai még azért sportoltak, hogy minél tartalmasabban, egészségesebben, tovább éljenek, mai utódaik már szinte csak azért élnek, hogy sportoljanak - és ebbe olykor bele is halnak.

Az elmúlt év sportolóhalálai - mint a Franciaországban rendezett Konföderációs Kupa elődöntőjében rosszul lett kameruni Marc-Vivien Foé tragédiája (HVG, 2003. július 5.) - után idén január 25-én, bajnoki mérkőzése utolsó percében, a pályán összeesett, majd a kórházba szállítást és a harmadik sikertelen újraélesztést követően elhunyt a lisszaboni Benfica 24 éves magyar válogatott labdarúgója, Fehér Miklós (HVG, 2004. január 31.). Az eset sokkolta a futballvilágot, és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) rögvest vizsgálatot ígért annak kiderítésére, nem hajtják-e túl a focistákat. Ez már csak azért is aktuális, mert Portugáliában júniusban kezdődik az Európa-bajnokság (Eb), ahová tíz hónapos, nemhogy embert, de már-már gépet próbáló szakadatlan csúcsterhelés után "esik be" a kontinens labdarúgásának színe-virága.

Puskásék és az aranycsapat idejében, ötven esztendeje nem volt még Bajnokok Ligája (BL; a sorozat 1955-ben rajtolt mint Bajnokcsapatok Európa Kupája - BEK), sem Eb, csak négyévenként olimpia, illetve világbajnokság, na és persze a hazai pontvadászat. A magyar válogatott például 1954-ben 14 mérkőzést játszott - ám 1951-ben, vébé, illetve olimpia híján, mindössze hármat -, ehhez jött 30 NB I-es találkozó mellett a Magyar Népköztársasági Kupa, de a focisták éves átlaga heti egy tétmeccs alatt maradt. A kontinentális klubkupák és az Eb életre hívása aztán sűrítette a programot, ami a kilencvenes évekre vált feszítetté.

Míg 1980-ban az angol Nottingham Forestnek még elegendő volt kilencszer 90 perc a BEK-győzelemhez, a 2000-ben BL-t nyert spanyol Real Madridnak már 17 találkozót kellett vívnia a végső diadalig. A terhelés nemcsak a klubok, de a válogatottak számára is egyre fokozódott. A vébéket 1930 és 1978 között 16, 1982 és 1994 között 24 csapat részvételével rendezték, 1998-ban és 2002-ben pedig már 32-es volt a mezőny. Az Eb-döntő egészen 1976-ig négy együttest foglalkoztatott, 1980 és 1992 között nyolcat, azóta 16-ot.

A leggazdagabb - és leginkább "elfoglalt" - futballegyesületnek számító Manchester United az angol Premier Ligában 2003 augusztusa és 2004 májusa között 38 bajnoki mérkőzést játszik, maximális sikert feltételezve a két hazai kupasorozatban több mint tíz, a BL-ben pedig további 13 meccs várhat rá a hat felkészülési találkozón, illetve a szezonnyitó szuperkupán - Community Shield, amelyen az előző évi bajnok, illetve FA-kupa-győztes találkozik - kívül. Ez eddig 68 fellépés, és ha valaki még az angol válogatottnak is tagja, akkor a címeres mezben a barátságos találkozókkal, az Eb-selejtezők finisével, valamint magával a portugáliai tornával 80-90 közé emelkedik azoknak a meccseknek a száma, amelyeken sérülésmentességet és állandó csapattagságot feltételezve szerepelhet.

Nem a könyörtelen edzésmunka, hanem a mérkőzésdömping facsarja ki a játékosokat - véli Nyilasi Tibor is, a Ferencváros és az osztrák Austria Wien két világbajnokságot (1978, 1982) megjárt egykori klasszisa. "Ma már elfelejthetjük az alapozást - jegyezte meg Nyilasi a HVG kérdésére. - Nincs az év 365 napjából 10 olyan, amikor terhelni lehetne a labdarúgókat. Egy profit nem azért szerződtetnek, hogy eddzen, hanem hogy folyamatosan játsszon, és ha valami csoda folytán éppen nincs meccs, rögtön szerveznek egy túrát, hogy eladhassák a csapatot."

"A felkészítésnek ezért 10 és 18 éves kor között végbe kell mennie - mondta a volt válogatott labdarúgó. - Az első négy évben a technikai képzésen van a hangsúly, ezután kezdődik a kondicionálás: 14 és 18 éves koruk között kapják a csúcsterhelést a fiatalok. Nyugat-Európa élklubjaiban ilyenkor bentlakásos kollégiumokban, napi 4-5 órában foglalkoznak a játékosokkal. Ebben az időszakban megy el mellettünk a világ, mert nálunk sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nincsenek meg a hasonló színvonalú munkához. A mi korosztályunk annak idején még spontán behozta ezt a lemaradást, mert a napi két óra edzés mellett hármat fociztunk és rohangásztunk a grundon, de ez már a múlté. A 18-19 évesek aztán bekerülnek a nemzetközi forgatagba, a darálóba, és attól függően tudják elviselni az ezzel járó terhelést és stresszt, hogy milyen alapokat szereztek."

Az alapok szerepét hangsúlyozta a HVG-nek a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara egészségtudományi és sportorvosi tanszékét vezető Pavlik Gábor is, aki megjegyezte: a közelmúltban váratlanul elhunyt élsportolók tragédiájára nem tud és nem mer közös magyarázatot adni, ám az tény, hogy a leggyakrabban szívbetegség volt a közvetlen ok. A szívinfarktus általános előidézői - elhízás, dohányzás, mozgásszegény életmód, állandó stressz, túlfeszítettség - közül az utóbbi kettő veszélyeztetheti a sportolókat, illetve - Pavlik doktor hangsúlyozottan saját véleménye szerint - azoknak egy behatárolható rétegét. "A mai élsport roppant megterhelő, amit a szervezet csak akkor tud igazán feldolgozni, ha a versenyző ifjúkori felkészítése nagyon alapos volt - hangsúlyozta. - Ennek elmaradása felnőttként már nem hozható be, és a fiatalon nem kellően edzett ember olyan túlhajszolt állapotba kerülhet, hogy kardiológiai megalapozottság nélkül is komoly problémái adódhatnak." A tanszékvezetőként is gyakorló, olimpiákat, világversenyeket járó sportorvos leszögezte, nem Fehér Miklósra céloz, hanem általánosságban beszél, de mindenképpen figyelemre méltónak tartja, hogy soha nem a rigorózus angol, német vagy francia utánpótlás-nevelésből kinőtt srác hal meg.

Az állandó versenyhelyzetet jelölte meg a legnagyobb kihívásként Kemény Dénes, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is. Tavaly nyáron például a május 29-ei BL-döntővel zárult, megerőltető klubszezon után csapatával júniusban Eb-n, júliusban vébén, augusztusban a Világligában szerepelt, szeptemberben pedig máris rajtolt a következő évad. "Húsz éve még csak egyetlen világverseny volt egy évben vagy egy sem, most pedig 7-8 jut egy négyéves ciklusra - emlékezett. - És akkor még ott a magyar bajnokság, a Magyar Kupa, az Euroliga, ahol a Honvéd és a Vasas számára mindig a győzelem a cél. A pihenés, a munka, a formába hozás és a versenyzés fázisainak el kellene különülniük egymástól; régen ez így is volt, de mostanra a felismerhetetlenségig összecsúsztak. Ezzel már nincs mit tenni, még az is eredmény, hogy tavaly elértem: karácsony és szilveszter között valósággal kitiltottuk a fiúkat az uszodából. Úgy látom, öt napot talán az idén is pihenhetnek" - jegyezte meg.

Kemény is vallja, ez a fő erőpróba, nem az, hogy manapság - a kapitány kalkulációja szerint - éppen kétszer akkora az edzésterhelés, mint harminc esztendeje. "Akkoriban a tornatermet márciustól csak taktikai megbeszélésre használtuk, most viszont az év minden napján kemény erősítő szárazföldi munka zajlik. Játékoskoromban hetente egy-két alkalommal volt a műsoron hosszabb távú úszás, edzőként viszont naponta 3000-3500 métert vezénylek le, de én az aránylag keveset úszatók közé tartozom, és ebbe különben sem lehet belerokkanni." Már csak azért sem, mert egyes horvát, spanyol, olasz klubokban 10-12 kilométer a napi adag.

A múlt és jelen közti különbségre a másik nagy vizes sportágból is hozott példákat Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya (többek mellett Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes mestere): "1963-ban kezdtem edzősködni, akkor még időben, méterben és intenzitásban is jóval kevesebbet dolgoztunk. Naponta 10-12 kilométert úsztak a versenyzőink a mai 16-tal szemben. Az elmúlt három olimpiai ciklusban aztán a munka mennyisége már nem nagyon változott: reggel 1-1,5 óra erőfejlesztés, 2,5 óra úszás, délután 2 óra úszás, negyedóra lazítás. Ezt mennyiségben nemigen lehet fokozni, ennyit viszont mindenféle egészségkárosodás nélkül ki lehet bírni" - vélte.

Csík Ferenc 1936-ban Berlinben még úgy nyert olimpiát száz gyorson, hogy napi egy edzésén háromezer métert úszott, s legfeljebb a közvetlen felkészülés időszakában ment fel két edzésre és négyezer méterre. Neki volt négyévente egy olimpiája, ugyanilyen gyakran egy Eb-je, a mai úszóklasszisok viszont tavaly decemberben még elindultak a rövid pályás Eb-n, májusban már itt a madridi normál távú Eb, augusztusban az olimpia, decemberben pedig az újabb rövid pályás Eb.

A terhelés persze az eredmények javulását is hozza az úszásban, ahol - számos más sportág mellett - az idő az örök ellenfél. Amikor például a Tarzan-filmek későbbi sztárja, Johnny Weissmüller 1924-ben Párizsban elsőként teljesítette egy percen belül a 100 gyorsot, az nem is e világi tettnek számított. Aztán 1976-ban, Montrealban a szintén amerikai Jim Montgomery már 50 másodperc alá szorította le a világrekordot, és ma a nők is 54-55 másodperc között repesztenek százon.

Az idővel vívnak külön harcot az atlétikában is. Jól példázza ezt az 1950-es évek magyar futótriója, az Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, Tábori László hármas. Mindhárman voltak világcsúcstartók 1500 méteren, és a korabeli vélekedés szerint sikereiket emberfeletti tréningjeiknek köszönhették. Rekordjaikkal a 3 perc 40 másodperces "álomhatárt" ostromolták, be mégsem vették. Aztán 30 évvel később a brit Steve Cram és a marokkói Szaid Aouita már 3:30-on belül "tudott". Az idén 75 éves Rózsavölgyi, a római olimpia bronzérmese érdeklődésünkre némi szkepticizmussal kommentálta az utódok hőstetteit: "Többek akartunk lenni másoknál, és ezért mindenre képesek voltunk. Napi 20-25 kilométert futottunk, délelőtt nyolcat, délután a többit. A mai menők viszont napi 40 kilométert tesznek meg. Egy mostani 1500-as futó minden további nélkül teljesíti a maratont, nekem eszembe se jutott, hogy megpróbáljam. Igaz, akkor még nem akadt más, mint a C-vitamin és a szőlőcukor meg a normális életvitel, mert mi esténként 8 órakor ágyban voltunk. A maiak viszont menekülnek a tablettákba, a teljesítményfokozó szerekbe, és becsapják a szervezetüket."

BALLAI ATTILA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Teljes látogatási tilalmat rendeltek el a Honvédkórházban

Teljes látogatási tilalmat rendeltek el a Honvédkórházban

Hogyan neveljünk lelkileg egészséges gyerekeket? Figyeljünk a siker hangjára!

Hogyan neveljünk lelkileg egészséges gyerekeket? Figyeljünk a siker hangjára!

Mi zajlik a Bermuda-háromszögben? Íme a legracionálisabb magyarázatok

Mi zajlik a Bermuda-háromszögben? Íme a legracionálisabb magyarázatok

Egykori politikusok izgulhatnak a Portik-felvételek miatt

Egykori politikusok izgulhatnak a Portik-felvételek miatt

Ónos eső miatt adtak ki riasztást

Ónos eső miatt adtak ki riasztást

Ezt egye, ha megmentené a Földet, és magának is jót akar

Ezt egye, ha megmentené a Földet, és magának is jót akar