Az ökölvívás kezdeti formáiban korántsem sport volt, inkább a katonák kiképzését szolgálta, amint arról mezopotámiai...

Az ökölvívás kezdeti formáiban korántsem sport volt, inkább a katonák kiképzését szolgálta, amint arról mezopotámiai ábrázolások is tanúskodnak. Kínában például Kr. e. 2000 táján a "hosszú karú ökölvívás" során - amelyet általában a hagyományos harcművészetek kiegészítőjeként gyakoroltak - az ellenfelek nem érinthették meg egymást, ütéseiket meg kellett állítaniuk a test előtt, a sport eme változata ugyanis elsősorban az izmok és inak edzését segítette.

A béke- és szabadidőben versenyszerűen űzött boksz Görögországban talált táptalajt a Kr. e. 10 században. Karban tartotta a katonák harckészségét, és tökéletes összhangban volt a "szép edzett férfi" akkori eszméjével. Az ökölvívás a 23. ókori olimpián, Kr. e. 688-ban került be a programba; a mérkőzések addig tartottak, amíg az ellenfelek egyike harcképtelenné nem vált, vagy nem jelezte a küzdelem feladását. Ha ez bizonyos idő után nem történt meg, a bírók elrendelték az ütésváltást: ennek során a sportolók egyesével húzhattak be egymásnak, és tilos volt védekezniük. A boksz első bajnoki címét Olümpiában a szmirnai Onomasztosz szerezte, ő alkotta meg a sportág kezdeti alapvető szabályait is, amelyek egy része - a nemi szerv tájára mért ütésnek és az öklön viselt bőrszíjak többszörös megerősítésének tilalma - egyértelműen a testi épséget óvta. A körülbelül három méter hosszú bőrszíjakat a kézsérülések elkerülésére használták, hasonlóan a mai bandázshoz, edzéseken pedig bőrrel bevont, fából készült fül- és fejvédőt alkalmaztak. Később aztán a feljegyzések szerint Onomasztosz reguláit sutba dobták, a puha bőrszíjak a mai boxerhez hasonlatos, cserzetlen eszközzé keményedtek, és a sportág durvulásával ércdarabokat is fontak közéjük.

Az ökölvívás mint sport újjászületése a 17-18. század fordulóján, a polgári forradalom utáni Angliában zajlott. A sportág mozgásanyagát 1710-ben rendszerezte James Figg - aki Londonban amfiteátrumot épített gladiátorküzdelmek számára, és akit a sporttörténelem az első "bokszmenedzserként" tart számon -, az első szabályzat 1743-as megalkotása pedig tanítványa, az Anglia bajnokaként emlegetett Jack Broughton nevéhez fűződik. Ő fogalmazott meg egy - szintén a testi épséget védő - máig élő tételt: tilos megütni a földön térdelő vagy fekvő riválist. A sportág akkoriban még az úgynevezett puszta kezes korszakát élte, amikor, védőfelszerelés híján, csupán a szabályok adhattak valamiféle oltalmat. De csak minimálisat: 1832-ben James Burke és Simon Bryne vívta az ökölvívás történetének leghosszabb, 99 menetes, 3 óra 16 perces csatáját - a menetszámnak nem volt felső határa -, amely után a győztes Burke-öt hetekig ápolták, Bryne pedig nemcsak a meccset, hanem pár nap múlva az életét is elvesztette.

A súlycsoportok az 1830-as évek végén jelentek meg, és 1867-ben született a hatását ma is éreztető egységes szabályrendszer, amely a kidolgozásához anyagi segítséget nyújtó Queensbury márki nevét viselte. Ebben már található utalás a kesztyűkre, illetve azok méretére, jóllehet ezek a védőeszközök csak később terjedtek el. A kisebb sérülés- és leütésveszély aztán nagyot lendített a sportág fejlődésén, kialakult az amatőr ökölvívás, és a kesztyű a 19. század végére a profik között is elfogadottá vált - ebben nagy szerepe volt az első "kesztyűs" világbajnoknak, az 1892-ben diadalmaskodó James John Corbettnek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Hetilap

Milyen a boksz?

A nem túl sűrű, de rendszeres halálesetek, valamint egykor világhírű bokszolók - például Papp László vagy Muhammad Ali - Parkinson-kóros megbetegedése miatt igen rossz híre van az ökölvívásnak, pedig kutatások bizonyítják: nem tartozik a sérülésveszélyes sportágak élcsoportjába.

Kimerülten járnak dolgozni a buszsofőrök a túlórák miatt

Kimerülten járnak dolgozni a buszsofőrök a túlórák miatt

Megvan a következő El Clásico időpontja

Megvan a következő El Clásico időpontja

Borzalmas napon van túl a magyar Dakar-páros

Borzalmas napon van túl a magyar Dakar-páros

A teniszszövetség azért még próbálkozik Fucsovics és Babos bevonásával a válogatottba

A teniszszövetség azért még próbálkozik Fucsovics és Babos bevonásával a válogatottba

Világrekorder részecskeütköztetőt akar építeni a CERN

Világrekorder részecskeütköztetőt akar építeni a CERN

Zellert találtak több zellermentes termékben

Zellert találtak több zellermentes termékben