Amíg az utóbbi négy esztendőben 6-ról 10 százalékra duzzadt a külföldön nyaralók aránya, a belföldön üdülőké 22 százalék körül stagnál. A nyaralók többsége a vizekhez igyekszik.

Ma már nem lovas-, inkább fürdőző nép a magyar. Legalábbis erre utal, hogy tavaly a belföldön nyaralók közel háromnegyede tó, folyó vagy fürdő melletti helyszínt választott - miközben a lovasturizmus majdhogynem ismeretlen. A hegyvidéki üdülés a nyaralók tizedének a vizes üdülés alternatívája, további 5 százalék számára pedig a kiegészítője volt - derül ki a Medián friss felméréséből.

Az üdülők 54 százaléka fizetett a szálláshelyért, 21 százaléka barátja, ismerőse nyaralójában, 16 százaléka rokonoknál szállt meg, 9 százaléka pedig saját vagy szülei nyaralójában aludt. Érthető, hogy az utóbbiak nyaraltak a leghosszabb ideig, átlagosan 16 napot töltve belföldi üdüléssel. A fizetősök 8, a másoknál vendégeskedők 9 napot engedtek meg maguknak.

Az utóbbi négy évben, dacára a hazai turizmus népszerűsítésére tett erőfeszítéseknek, a belföldön nyaralók aránya 22 százalék körül stagnált. Hogy a többiek miért nem üdülnek? A válaszadók 70 százaléka anyagi okokra hivatkozik. Bár a pénz hiánya valóban fontos tényező, az elemzés azt mutatja, hogy a hajlandóság alighanem ennél is lényegesebb, ezen belül pedig a kor, utána az iskolázottság nyom a legtöbbet a latban. Két azonos anyagi helyzetű, ám különböző korú válaszadó közül a fiatalabb nagyobb valószínűséggel megy nyaralni, mint az idősebb, a diplomás mozgékonyabb, mint az általános iskolát (sem) végzett. A pénzhiányon kívül egyébként az idősebbek inkább egészségi problémákkal, a fiatalabbak pedig inkább a szabadidő szűkösségével indokolják a belföldi pihenés elmaradását.

Akadnak olyanok is, akik egyáltalán nem, de legalábbis itthon nem szeretnek nyaralni. Az elmúlt évben a népesség 5 százaléka belföldön nem, külföldön viszont üdült. S míg a magyarországi üdülések aránya évek óta változatlan, a külföldön nyaralók aránya az utóbbi négy esztendőben 6 százalékról 10 százalékra duzzadt. A növekedésben minden bizonnyal szerepet játszik Horvátország újrafelfedezése, illetve az, hogy olcsó, akciós utakkal ugyanannyiért vagy akár olcsóbban lehet külföldön nyaralni, mint idehaza. A belföldi nyaraláshoz azonban nem szokás utazási irodák közreműködését igénybe venni: tavaly erre a belföldi üdülők mindössze 3 százaléka tartott igényt.

Abban, hogy ki nyaral külföldön, már valóban az anyagi helyzet a döntő. Míg a legmagasabb jövedelműek ötöde igyekezett az év fáradalmait Magyarországon kívül kipihenni, a legalacsonyabb jövedelműeknek mindössze az 1 százaléka engedhette ezt meg magának. Akinek gyereke van, inkább megy üdülni. Aki a fővárosban lakik, az is, körülbelül dupla akkora eséllyel, mint egy vidéki.

Idén a lakosság 28 százaléka dédelget belföldi, 12 százaléka pedig külföldi utazásra vonatkozó terveket (is). Utóbbiak célpontjai közt nem egészen kétharmados arányban nyugat-európai államok szerepelnek, egyharmaduk tervezi kelet-európai országok meglátogatását, 4 százalékuk készül Amerikába, 10 százalékuk pedig másik földrészre.

VENCZEL TÍMEA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A Magyar Színházi Társaság nyílt levélben akadt ki az állami kitüntetések miatt

A Magyar Színházi Társaság nyílt levélben akadt ki az állami kitüntetések miatt

Komlón is közös polgármesterjelöltet állított az ellenzék

Komlón is közös polgármesterjelöltet állított az ellenzék

Elfogták az utrechti lövöldözés harmadik gyanúsítottját

Elfogták az utrechti lövöldözés harmadik gyanúsítottját

Több mint 50 második világháborús robbanótestet találtak a Városligetben

Több mint 50 második világháborús robbanótestet találtak a Városligetben

Kiderült, mennyivel kell felszorozni a kereseteket az idei nyugdíjszámításhoz

Kiderült, mennyivel kell felszorozni a kereseteket az idei nyugdíjszámításhoz

Heccből kővel dobálta az autósokat

Heccből kővel dobálta az autósokat