Állásával fizetett Philip Watts, a világ második legnagyobb olajipari társaságának, a brit-holland Royal Dutch/Shell Groupnak az elnöke azért, hogy éveken át félrevezette a részvényeseket: nyersanyagtartalékaik alacsonyabbak voltak, mint amiről tájékoztatta őket.

Sir Philip Watts 35 éves töretlen pályafutása a napokban hirtelen véget ért. Az olajipari fejlesztések terén végzett kiemelkedő munkájáért II. Erzsébet királynő által tavaly lovaggá ütött üzletember fél évvel a nyugdíjazása előtt lemondásra kényszerült a brit-holland tulajdonú Royal Dutch/Shell Group elnöki posztjáról, miután a két anyavállalat - a Hágában bejegyzett Royal Dutch Petroleum Company és a londoni székhelyű The Shell Transport & Trading Company - részvényesei megvonták tőle a bizalmat. A holdingformában működő - 60 százalékban holland, 40 százalékban brit tulajdonú - Royal Dutch/Shell Group menedzsmentjéből Wattsszal együtt távozott a már-már utódának elkönyvelt Walter van de Vijver, az olajtársaság kutatási és termelési igazgatója is. Watts helyét a holland anyavállalat elnöke, a holding vegyipari részlegét vezető Jeroen van der Veer foglalta el. Ily módon az olajmultit, 1997 óta először, ismét holland üzletember irányítja.

A részvényeseket az hozta ki a béketűrésből, hogy a Watts irányítása alatt álló menedzsment az utóbbi két hónap folyamán a két anyavállalat tőzsdei jegyzését igen kedvezőtlenül érintő bejelentéssel szolgált. Ily módon a Royal Dutch/Shell Group két anyavállalatának piaci értéke az utóbbi két hónapban együttvéve 15 milliárd dollárral csökkent, jegyzésük riválisaiké, a világelső amerikai ExxonMobilé és a honfitársai, a British Petroleumé (BP) alatt kötött ki, amit mind a mai napig nem sikerült korrigálni.

Kénytelen volt ugyanis beismerni a menedzsment, hogy a bizonyítottként nyilvántartott olaj- és gázkészletek 20 százaléka valójában a nem bizonyított kategóriába tartozik. Sőt a szóban forgó, a tartalékok közé 1996-2002 között besorolt mennyiség felszínre hozatala olyannyira bizonytalan, hogy talán csak a "kitermelésre esélyes" kategóriába sorolható. Márpedig az idő tájt a kutatási és kitermelési részleg vezetője Watts volt, akit 2001. júliusi elnöki kinevezésével van de Vijver követett a poszton. A részvényesek egy része már e beismerés után Watts fejét követelte, neki azonban még sikerült a tulajdonosok többségét maga mellé állítania azzal, hogy jövő júniusban úgyis eléri a 60 éves kort, amikor az olajmulti belső szabályai szerint visszavonul.

Az eltérés a valós és a papíron létező tartalékok között abból fakadt, hogy a menedzsment bizonyos lehetőségeket tényleges olajtartalékként könyvelt el. Köztük például az 1997-ben a tartalékok közé sorolt Nyugat-Ausztrália partjainál lévő nyersanyaglelőhelyet, amelynek feltárása időközben lekerült a napirendről. A térségnek az 1997-es délkelet-ázsiai valutaválság miatt gazdaságilag megrendült országai ugyanis nem mutattak kellő érdeklődést az ottani nyersanyag iránt, ezért a Royal Dutch/Shell lemondott kitermeléséről, ennek ellenére, mint létező tartalék, a nyilvántartásban maradt. Nem korrigálták a norvégiai Ormen Lange gázmező besorolását sem. E reménybeli lelőhelyet 1999-ben vették fel a tartalékok közé azzal, hogy 109 millió barrel olajnak megfelelő gázt rejt, ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy valószínűleg nyoma sincs ott gáznak.

Ily módon a Royal Dutch/Shell riválisaiénál alacsonyabb nyersanyagtartalékokkal rendelkezik: az eddig 19,4 milliárd hordónyi bizonyítottként kezelt készlet 3,9 milliárd hordóval csökkent. Ami nem elhanyagolható hatással van a forgalom és a költségek jövőbeni alakulására. A hiányzó mennyiség döntő hányada ugyanis 2,7 milliárd hordó olaj - a fennmaradó rész a földgáz -, ami a jelenlegi világpiacinál valamivel alacsonyabb, 25 dolláros hordónkénti ár mellett is mintegy 68 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent. Az olajtartalékok visszaminősítése a kitermelési költségeket is módosítja: a brit-holland olajmulti e tekintetben is riválisai mögé szorul, hiszen hordónkénti kitermelési költségei - a brit Financial Times napilapban közölt szakértői adatok szerint - 7,90 dollárra rúgnak, szemben az ExxonMobil 3,93 és a BP 3,73 dollárjával. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálatot folytat a bizonyított olajtartalékok korrekciója ügyében, hiszen a készletadatok, mint az olajmulti tőzsdei értékét befolyásoló tényezők, alkalmasak a befektetők félretájékoztatására.

Alighogy megnyugodtak a pénzpiacok a nyersanyagtartalékok átminősítése okozta sokkból, újabb rossz hír látott napvilágot. A negyedik negyedéves profitadatok az előre jelzettnél rosszabbul alakultak: az olajmultihoz tartozó finomítók bezárása és amortizációs költségek miatt a nyereség a vártnál 19 százalékkal alacsonyabb szintre, 1,86 milliárd dollárra zsugorodott - a helyzeten az sem változtatott, hogy ennek ellenére az olajtársaság tavalyi egész évi nyeresége 35 százalékkal, közel 13 milliárd dollárra szökött fel. Ráadásul a múlt héten nyilvánosságra került belső levelezésből az is kiderült: a menedzsment és maga Watts is már két éve tudott arról, hogy az olajtartalékokról nem a valóságnak megfelelő adatok szerepelnek a társaság nyilvántartásában. A legújabb botrány az újonnan kinevezett elnököt is elérte, hiszen van der Veer állítólag már a holland anyavállalat elnökeként is kapott a tartalékok hiányosságát feltáró jelentésekből, tehát neki is tudnia kellett arról, hogy az olajtársaság éveken át a részvényeseket megtévesztő adatokat tett közzé.

Mindezek nyomán napirendre került a kettős vállalati struktúra megszüntetésének kérdése. A nemzetközi üzleti életben nem ismeretlen, ám kevésbé elterjedt rendszer a brit-holland olajmulti esetében 1907 óta van érvényben, amikor a két olajipari cég, a Shell és a Royal Dutch oly módon egyesült, hogy tevékenységüket "összeadták" egy közös holdingba, amelyet azonban két egymástól független, száz százalékban tőzsdén jegyzett részvénytársaság irányít. Hasonló konstrukciót honosított meg egyébként a szintén holland-brit könyvkiadó, a Reed Elsevier vagy a háztartásvegyiparban és élelmiszeriparban érdekelt Unilever, illetve a svéd-svájci nehézipari Asea Brown Boveri is, amelyeket azonban az utóbbi években a döntéshozatal gyorsítása érdekében ma már közös igazgatótanácsok irányítanak.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Nem hallgatott tanácsadóira, és jól tette, így nyert választást

Nem hallgatott tanácsadóira, és jól tette, így nyert választást

Én is ide születtem

Én is ide születtem

Megtarthatja az ötmilliót a Szögi Lajost meglincselő férfi?

Megtarthatja az ötmilliót a Szögi Lajost meglincselő férfi?

Vegán fesztivál helyszíne előtt rágcsált nyers disznófejet egy férfi

Vegán fesztivál helyszíne előtt rágcsált nyers disznófejet egy férfi

Adta már el a régi telefonját? Lehet, hogy nagy hibát követett el közben

Adta már el a régi telefonját? Lehet, hogy nagy hibát követett el közben

Vadászruhás emberek kiirtottak egy falut Maliban

Vadászruhás emberek kiirtottak egy falut Maliban