Hangzatos bejelentéssel lepte meg 1873-ben Heinrich Schliemann a világot: megtalálta a trójai háború idején a...

Hangzatos bejelentéssel lepte meg 1873-ben Heinrich Schliemann a világot: megtalálta a trójai háború idején a térségben uralkodott Priamosz király kincsét! Állításában már akkor is többen kételkedtek, mivel azt fejtegette, hogy egy nyári napon bukkant - második feleségével, a nála harminc évvel fiatalabb Szofia Engasztromenivel - az "Ilion égésekor a Priamosz-család egyik tagja által egy ládikába gyűjtött", 260 arany- és bronztárgyból álló kollekcióra. A történetet olyan élethű részletekkel kiszínezve adta elő, mint hogy a fellelés napján ő és neje menten munkaszünetet rendeltek el a kubikosoknak, nehogy kitörjön körükben az aranyláz. A feltálalt históriát először ez a momentum kérdőjelezte meg, mivelhogy Szofia asszony az adott napon éppenséggel Athénban tartózkodott. Úgyhogy rögvest felmerült a gyanú, Schliemannék több év legszebb leleteit tárták egyszerre a nyilvánosság elé.

Hamarosan az is nyilvánvalóvá lett, a Priamosz-kincs semmiképpen sem lehetett a nevezett királyé, mivel azt - ha más pontokban igaz Schliemann beszámolója - a bő ezer évvel régebbi rétegben találták meg. Hogy a kincsek valójában mely korból is származnak, máig nem tudni. A beazonosításban, a korszakolásban ma már a kutatók segítségére lehetne a radiokarbon-vizsgálat, az anyagminta-elemzés, csakhogy a második világháború végén a - berlini állatkertben őrzött - értékek eltűntek, s csak 1991-ben kerültek elő, Moszkvában. Egyelőre kérdéses, mikor származnak vissza a német államhoz, melynek Schliemann adományozta. A tárgyak orosz őrzője, Irina Antonova - aki a háborúban őrnagyként segített a műtárgyakban szedett kárpótlás értő összeválogatásában, a Priamosz-kincs "váratlan előkerülésekor" pedig a "lelőhely" moszkvai Puskin Múzeumot igazgatta - sokáig azzal hárította el a jeles hadizsákmány visszaadására vonatkozó kérdéseket, hogy visszakérdezett: ugyan mi lesz a híres pétervári borostyánszoba sorsa? (Ez a hivatkozási alap megszűnt, mivel ez utóbbi kincset Németország tavaly visszaszolgáltatta.)

Korántsem mellesleg: Schliemannék annak idején a Priamosz-leletegyüttest egyszerűen kicsempészték Törökországból, noha az ásatási engedélyükben az szerepelt, hogy a feltárt anyag fele az engedélyező államot illeti. Miután a botrány kipattant, Schliemann a tárgyakat nem adta ugyan vissza, de kárpótlást fizetett a török kormánynak. Ennek ellenére most, egy "újraosztásnál" nem lehet kizárni, hogy a kincsegyüttesre Ankara is bejelentené legalábbis részigényét.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
HVG Hetilap

Hol volt? Hol nem volt?

Nem nehéz megjósolni, hogy a világ mozijaiban májusban bemutatásra kerülő, Trója című film kapcsán ismét az érdeklődés középpontjába kerül a leginkább a falóval kapcsolatban emlegetett ókori város, Trója, azaz Ilion. A homéroszi helyszínről azonban a tudomány képviselői még ma is vitatkoznak, és a feltételezések választéka, mondhatni, végtelen.

Jogerős: nem engedik el Magda Marinkót

Jogerős: nem engedik el Magda Marinkót

Momentumos is bekerült az Európa-csapatba

Momentumos is bekerült az Európa-csapatba

Csunderlik Péter: Mindenkihez!

Csunderlik Péter: Mindenkihez!

Az Iszlám Állam egy tagját fogták el Budapesten

Az Iszlám Állam egy tagját fogták el Budapesten

Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Még nem Tesla Supercharger, de elég gyors töltőt adott át a Mol

Még nem Tesla Supercharger, de elég gyors töltőt adott át a Mol