Időről időre fellángol a vita az ókortörténészek között arról, miért éppen a Földközi-tengernél kezdett nagyjából négy...

Időről időre fellángol a vita az ókortörténészek között arról, miért éppen a Földközi-tengernél kezdett nagyjából négy és fél ezer évvel ezelőtt rohamos fejlődésbe a krétai, majd a mükénéi, azután pedig a görög és a római civilizáció. A kedélyeket mostanság egy régi-új teória kavarja fel. E szerint az említett kultúrák az olajbogyó nagymértékű fogyasztásától okosodtak meg történelmi hirtelenséggel. Tóth István, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténész docense az olíva lehetséges agyserkentő hatásaival is megismerteti hallgatóit, s ha nem osztja is minden fenntartás nélkül a tudományos berkekben meglehetős szkepszissel fogadott vélekedést, igen figyelemreméltónak tartja a 19-20. század fordulóján először Edouard Norden német klasszika-filológus által propagálni kezdett elméletet.

A tudomány mai ismeretei szerint bizonyosnak mondható, hogy az olívaolaj csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, antioxidáns-tartalma legalább harmadolja a rák kialakulásának esélyét, lassítja az öregedés folyamatát is, sőt még az agy sejtmembránjainak is jót tesz, akadályozva az időskori emlékezetvesztést. Ennyi bizonyított áldás az alapja az említett feltételezésnek, ám az olajbogyónak - az ugrásszerű civilizációs fejlődésben betöltött - úgynevezett kreativitásgenerátori szerepét mindmáig nem sikerült tudományosan igazolni.

Azt persze még az elméletet legkonzekvensebben megkérdőjelező tudósok sem tagadják, hogy a kulináris célból is gondozott olajfa megközelítőleg 6 ezer éve jelent meg a mai Szíria vidékén, s később mindinkább elterjedt a Földközi-tenger partvidékén. Amit persze nyilván az is megkönnyített, hogy jól tűri a száraz, szeles, de akár forró klímát is.

A szóban forgó területen élők tapasztalati úton is hamar rádöbbenhettek az olívaolaj jótékony hatásaira. Legalábbis erre utal, hogy az Iliász és az Odüsszeia szerzőjének tulajdonított Homérosz folyékony aranynak nevezte azt, a modern orvoslás atyja, Hippokratész a Kr. e. 5 században pedig már "nagy orvosságként" emlegette az olajfa termését, s a görögök egyes kutatók szerint reggelente éhgyomorra lenyeltek egy-két evőkanál olívaolajat.

Az olajbogyó mágikus agyserkentő hatásában persze sokan kételkednek. Vannak olyan kutatók, akik inkább a józan, tudatos, egészséges táplálkozást is sejtik a klasszikus kultúrák felemelkedésének hátterében. Tény, a görögök és a rómaiak igencsak kedvelték a ma tudományos módszerekkel is igazoltan kedvező élettani hatású ételeket, így például a zöldségeket, gyümölcsöket, a sajtokat és a kenyérféleségeket. Olyannyira, hogy a ma emberének igencsak meglepő azt olvasnia a minden bizonnyal a 4. században keletkezett Historia Augustában Clodius Albinus császárról, hogy "rettentő falánk volt (...) éhgyomorra képes volt ötszáz fügét, egy kosár őszibarackot vagy tíz sárgadinnyét és húsz font szőlőt a torkán leereszteni".

Ez a "zöld hedonizmus" és az egészséges táplálékok iránti elkötelezettség aztán az európai civilizáció bölcsőjének nevezett kultúra egészére kihatott. Nem lehet tehát véletlen, hogy a húst csak ritkán fogyasztó görög és latin szerzők szerint - amint arra Püthagorasz is utal - "a világmindenség a kenyérrel kezdődik". Így az is elég könnyen belátható, hogy az antikok mennyire megbotránkoztak, amikor szembesültek a kultúrálatlanság egyértelmű jeleivel, a vadászó, halászó, szilaj állattartó népek kalóriadús, zsíros étrendjével. Azonmód le is barbározták mindazokat, akik olaj helyett vajat és zsírszalonnát használtak.

Ha az agygenerátorként funkcionáló olajbogyó elméletét ma sokan kétkedve fogadják is, az aligha vitatható, hogy az olajfa termése és a belőle sajtolt folyékony csemege (illetve lámpásba való változata) már Kr. e. 2400-ban elterjedt kereskedelmi cikk volt. Az ősi olaj-nagykereskedő Ebla városában a palotában talált ékírásos táblák tanúsága szerint egy korabeli olívaolaj-összesítéskor 11 ezer (nagyjából 60 literes) korsó olajat számoltak össze.

Háborúk, járványok, technikák című, magyarul 2000-ben megjelent könyvében Jared Diamond amerikai élettanprofesszor azon vélekedésének ad hangot, hogy a Földközi-tenger térségébe az ókori világ különböző kultúrái keletről importálták az ott már kellően "megszelídített", nemesített növényeket (például a borsót, az árpát, a birsalmát), így nyugaton már nem kellett évszázadokon át ilyesmivel bíbelődni. A földi javakkal együtt aztán 2800-3000 évvel ezelőtt kulturális értékeket is elterjesztettek a Mediterráneumban a nagyjából 200 kilométer hosszú s mindössze 4 kilométer széles, Földközi-tenger menti Fönícia kereskedői. A korabeli világ kereskedő nagyhatalma e tevékenységével az egész világot átformálta, amit az is jelez, hogy a Kr. e. 8-9. században például a görögök tőlük tanulták el az írásbeliséget, de a babilóniai Szemirámisz függőkertépítésében kiművelt mérnökök tudását is lefölözték. Ezért fogadja számos történész igen nagy fenntartással a mindent az olajbogyóra visszavezető elméletet, hiszen szerintük az európai kultúra bölcsője korántsem a klasszikus görög-római időszakban ringott; a kezdetek jóval korábbra, például az olajbogyót legfeljebb csak hírből ismerő asszír és babilóniai birodalom idejére nyúlnak vissza.

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
HVG Hetilap

Hol volt? Hol nem volt?

Nem nehéz megjósolni, hogy a világ mozijaiban májusban bemutatásra kerülő, Trója című film kapcsán ismét az érdeklődés középpontjába kerül a leginkább a falóval kapcsolatban emlegetett ókori város, Trója, azaz Ilion. A homéroszi helyszínről azonban a tudomány képviselői még ma is vitatkoznak, és a feltételezések választéka, mondhatni, végtelen.

Mindent bele: teszten a térbajnok családi autó, a Peugeot Rifter

Mindent bele: teszten a térbajnok családi autó, a Peugeot Rifter

Újra megkísérti az államapparátust a "szem.számnak ingere"

Újra megkísérti az államapparátust a "szem.számnak ingere"

Gigantikus méhfarmmá alakította ötven hektáros birtokát Morgan Freeman

Gigantikus méhfarmmá alakította ötven hektáros birtokát Morgan Freeman

Tiszta ráfizetés Putyinnak az öt éve elfoglalt Krím, de semmiért sem adná vissza

Tiszta ráfizetés Putyinnak az öt éve elfoglalt Krím, de semmiért sem adná vissza

Lázár János megint nekiment multiknak

Lázár János megint nekiment multiknak

Bartók élőben – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a hvg.hu-n

Bartók élőben – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a hvg.hu-n