Az EU-hoz május elsején együtt csatlakozó tíz ország nem alkot egységes tömböt. Az újoncok mind aránylag szegénynek számítanak, de még a szegénységük sem homogén: a balti államokban például az egy főre jutó GDP alig több mint harmada, míg (a török rész nélküli) Cipruson bő háromnegyede az EU-országok átlagának.

Nem biztos, hogy aki ma szegény, az holnapután is az lesz. Az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó tíz állam mindegyikének gazdasági növekedése jóval meghaladja az EU-tizenötök tavalyi átlagos félszázalékos GDP-bővülési rátáját. Mi több, a növekedésben éppen a legszegényebb belépők járnak az élen; a csúcstartó Litvánia a maga 9 százalék körüli tavalyi GDP-emelkedésével. A kelet-közép-európai országok a középmezőnyben helyezkednek el, a két napsütötte földközi-tengeri szigetország gazdasága pedig csak komótosan fejlődik, Ciprusé 2, Máltáé 1,2 százalékkal.

A felzárkózási pályára állt gazdaságok motorját mindenütt más hajtja. A legészakabbi tagjelölt, Észtország (itt készült képünk a tavaly szeptember 14-ei EU-csatlakozási népszavazást megelőző napon) exportjának egyharmadát Finn- és Svédország felé indítja. A főváros, Tallinn tulajdonképpen a tőle 90 kilométerre, a Finn-öböl túlpartján fekvő Helsinki körül kialakult gazdasági régió része. A diplomások arányát tekintve az uniós átlagot is verő ország legfőbb kiviteli cikkei a távközlési berendezések, legnagyobb exportőre pedig az Elcoteq tallinni leányvállalata. Az - egyébként Pécsett is megtelepedett, elsősorban a Nokia számára szállító - finn vállalat február végén bejelentette, hogy a közeljövőben az üvegszálas vezetékek és a széles sávú távközlési eszközök gyártását is az észt fővárosbeli gyárába viszi Helsinki melletti üzeméből.

A kevésbé fejlett iparral rendelkező baltikumi testvérországok is főként az észak-európai államoknak szállítanak, miközben behozatali listájuk első-második helyén - a nyersanyagok és energiahordozók okán - Oroszország áll. A legfontosabb litván exportcikk a finomított kőolaj, amit az egykor a Szovjetunió legmodernebb ilyen létesítménye, a részben állami, részben az orosz Jukosz tulajdonában lévő Mazeikiu Nafta állít elő. A fenyő- és nyírerdőktől zöldellő Lettország külkereskedelmi bevételeinek 22 százaléka a fűrészelt faáruból származik, melynek legfontosabb piaca Nagy-Britannia és Svédország.

A visegrádi négyek elsődlegesen a német gazdaság hogylététől függnek. A lengyel, magyar, szlovák kivitel egyharmadának felvevője az unió első számú gazdasága, mely a csehországiból nem kevesebb mint 40 százalékban részesedik, a szlovénból pedig csak 24-gyel. Három közép-európai országban is a gépkocsi az első számú exporttermék. A csehországi Mladá Boleslavban tavaly gyártott 440 ezer Skoda az ország összexportjának 8 százalékát jelenti, a szlovén kivitelben éppen ekkorára rúg a horvát határhoz közeli Novo Mestóból kigördülő 120 ezer Renault Clio részesedése. A Pozsonyban összeszerelt Volkswagenek és Seatok pedig nem kevesebb mint 15 százalékát adják a szlovák kivitelnek.

Kelet-Közép-Európa jó eséllyel pályázik arra, hogy az Európai Unió Detroitja legyen. Március elején eldőlt, hogy a Hyundai leányvállalata, a Kia Motors az észak-szlovákiai Zsolnán építi fel európai gyárát, s az országban a tervek szerint 2006-tól a PSA Peugeot-Citroen nagyszombati üzeme is termelni kezd. Ján Bajánek, a pozsonyi Beruházás- és Kereskedelemfejlesztési Hivatal igazgatója emellett nemrégiben arról beszélt, hogy a Hondával, a Mazdával és egy - meg nem nevezett - amerikai autógyárral is folynak tárgyalások szlovákiai beruházásról. Már eldőlt, hogy a közép-csehországi Kolínban a jövő év elején megkezdi működését a Peugeot és a Toyota közös gyára, amelyben évi 300 ezer gépkocsi összeszerelését tervezik. Hírek szerint a brit MG Rover autógyár arra készül, hogy megvásárolja a varsói Daewoo-FSO gyárat, ahol egy év múlva megkezdi a 75-ös modellek gyártását.

A csatlakozó országok árukereskedelmük mintegy háromnegyedét az unió leendő 25 tagországával folytatják, de a két szigetországban ez az arány - ha kevéssel is - 60 százalék alatt marad. Málta kiviteléből a legnagyobb arányban a távoli Szingapúr részesedik 17,3 százalékkal, a második helyezett az USA 11,4 százalékkal. A meglepő irányultságra magyarázatot ad, hogy az export felét elektronikai alkatrészek - félvezetők, integrált áramkörök - teszik ki, melyeket a szigetországban megtelepedett másfél tucat cég állít elő. Ez az egyoldalúság a gazdaságra nézve némi veszélyeket is rejt magában, mint ahogyan Ciprus számára az, hogy a GDP-je ötödét adó idegenforgalom nemcsak a nyugat-európai gazdasági helyzettől, de a régióbeli politikai stabilitástól is függ.

A gazdasági szerkezet ma már mind a tíz országban a nyugat-európai mintát követi: mindenütt a szolgáltatószektor a domináns, e tekintetben a csúcstartó - elsősorban kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatásainak és turizmusának köszönhetően - 76 százalékkal Ciprus. Igaz, némi visszaesést hozhat, hogy az EU-csatlakozás "tiszteletére" az ott bejegyzett offshore bankok kötelesek lesznek felfedni a számlák tulajdonosainak kilétét. A szigeten adóelkerülési célból alapított cégek - melyek mintegy harmada orosz - jelentős része új bázist keres magának, ami csak azért nem jelentett komoly áresést az ingatlanpiacon, mert a szigeten korlátozottan rendelkezésre álló házakat-lakásokat buzgón vásárolják a békés nyugdíjasévekre vágyó nyugat-európaiak.

Iparcikkeit tekintve Ciprus afféle regionális gyógyszernagyhatalom, jelentős részben az 1934-ben alakult, gyógyfűkereskedőből generikusgyógyszer-gyártóvá érett limassoli Medochemie-nek köszönhetően, amely termékeit Görögországon kívül elsősorban Európa keleti felén teríti. Ám a szigetországban a GDP-nek csak egyötödét adja az ipari termelés, miközben az e téren rekordtartó Csehországban majdnem kétszer ennyit. Az agrárszektor Litvániában a legmeghatározóbb, de még itt is mindössze a GDP 7,1 százalékát termeli meg. Lengyelországban ez az arány jelenleg - Szlovéniával és Csehországgal szinte azonosan - csupán 3,1 százalékos. Brüsszel mégis okkal tarthat attól, hogy a közös agrárkalapért hatékonyan lobbizó francia parasztok keleti társakra lelnek: ha ez nem tükröződik is az előállított GDP-ben, a litván és a lengyel foglalkoztatottak 20, illetve 27 százaléka a mezőgazdaságból él.

Az állami feladatok ellátásának hatékonyabbá tétele - többek közt az egészségügyi és a nyugdíjrendszer reformja - Nyugat-Európához hasonlóan a legtöbb csatlakozó országban is napirenden van. A feladat sürgető voltát jelzi, hogy az államháztartás hiánya több helyütt sokszorosan meghaladja az euró bevezetésének feltételéül szabott, de "sima" EU-tagként is követendő maastrichti kritériumokban lefektetett 3 százalékos mértéket. Magyarországon az immár uniós előírások szerint kalkulált deficit tavaly 5,9 százalékra rúgott, Cipruson 6,3, Máltán 9,7 százalékot regisztráltak, Csehországban pedig e mutató megközelítette a 13 százalékot.

Lengyelországban a munkanélküliség is rekordmagas - közel 20 százalékos -, miközben a csatlakozó országok többségében 10 százalék alatti. A 38 milliós ország inflációja viszont mindössze 0,7 százalék volt 2003-ban, még a tavaly uniós csúcsot futott Németországénál is alacsonyabb. Ám a pénzromlás januárban is sokaknál jelentős mértékben meghaladta az 1,8 százalékos uniós átlagot: Szlovéniában és Lettországban 4 százalékot, Magyarországon 6,7-et, Szlovákiában pedig 8,2-t mértek (a négyek mellett 2003-ban még Ciprus is a magas inflációval küzdők közé számított). Litvánia viszont immár egy éve - szakemberek szerint a gazdaság fejlődését akadályozó - deflációval küzd, az idén januárban mért 1,2 százalékos árcsökkenést tekintve egyelőre sikertelenül.

SCHWEITZER ANDRÁS

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
HVG Hetilap

Varsó hangja

A magyar politikusok a kilencvenes évek közepén még abban reménykedtek, hogy a gyors bővítés érdekében a csatlakozók...

HVG Hetilap

Szegények és gazdagok

Az USA két leggazdagabb és két legszegényebb állama - Connecticut és Massachusetts az egyik, Mississippi és Arkansas a...

Gigantikus méhfarmmá alakította ötven hektáros birtokát Morgan Freeman

Gigantikus méhfarmmá alakította ötven hektáros birtokát Morgan Freeman

Tiszta lappal: kell-e aggódnunk Curtisért?

Tiszta lappal: kell-e aggódnunk Curtisért?

Surján: Minket nem lehet jegelni

Surján: Minket nem lehet jegelni

Túl olcsó tejet árul egy üzlet a terméktanács szerint

Túl olcsó tejet árul egy üzlet a terméktanács szerint

Videó: Deutsch így magyarázta a Fidesz felfüggesztését

Videó: Deutsch így magyarázta a Fidesz felfüggesztését

Továbbra sem tudni, mivel mérgezték meg a Berlusconi ellen tanúskodó modellt

Továbbra sem tudni, mivel mérgezték meg a Berlusconi ellen tanúskodó modellt