Az emberek többségének a bevásárlás nem annyira szórakoztató kikapcsolódás, mint inkább pénz- és időrabló nyűg - derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből.

A nem létező átlagmagyar havonta 18 alkalommal tér be valamilyen élelmiszerboltba. A hétköznapokon 19 percet, a hét végén 28 percet tölt el az üzletben, hetente tehát 2,5 órát - mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a múlt hónapban végzett 1200 fős országos reprezentatív mintán. A leggyakrabban kisebb élelmiszerboltba járnak az emberek, elsősorban tejet, kenyeret és édességet vásárolni; élelmiszerpiacra átlagosan kéthetente zarándokolnak el, főleg zöldségért-gyümölcsért. Nagyjából ugyanilyen gyakran jutnak el hipermarketbe, amely leginkább a tisztító- és tisztálkodószerek, a szeszes italok és - a húsbolttal holtversenyben - a húsfélék vásárlásának színtere. A népesség harmada a hipermarketben érzi magát a legjobban, főleg azért, mert ugyancsak a relatív többség ezt az áruháztípust tartja a legolcsóbbnak.

Márpedig az emberek 55 százaléka számára az a legfontosabb, hogy a lehető legolcsóbban vásároljon. Tüzetes árelemzésre azonban alighanem csak a háztartások negyedében nyílik lehetőség, ugyanis csak ennyien írják föl, mire mennyi pénzt költenek. Az efféle háztartási napló vezetése kétszer olyan jellemző a budapestiekre, mint a falun élőkre, és az átlagosnál gyakoribb az 50 évesnél idősebbek körében is.

A postaládát megtöltő, különböző akciókat hirdető brosúrák tömege arra utal, hogy az áruházláncok tisztában vannak a "most jól jár" szlogen mozgósító erejével. Az emberek 17 százaléka egy-egy akciós termékért külön is elmegy az adott boltba, 52 százalékuk legalábbis "figyeli az akciókat, és aszerint választ boltot, hogy hol van több őt érdeklő akciós termék". Kevesebb mint egyharmad azok aránya, akik azt állítják, hogy hidegen hagyják őket az ilyen alkalmak. Ugyanakkor a magyarok kétharmada tisztában van azzal, hogy sokszor "megvesz olyan akciós terméket is, amire éppen nincs szüksége", és mindössze egyharmad rendelkezik olyan önuralommal, hogy "csak azt veszi meg, amit előzőleg elhatározott".

A boltválasztásban az árral egyenértékű szerep jut az áru frissességének és minőségének. Fontos az üzlet tisztasága, valamint az árcédulák láthatósága, az udvarias, gyors kiszolgálás és a választék is. A népesség 27 százaléka elsősorban az időspórolást tartja szem előtt, s csak 18 százalékuk tekinti a kényelmet mindenekelőtt valónak. A férfiak számára sokkal fontosabb, hogy a lehető leghamarabb túlessenek a dolgon, még akkor is, ha ők a napi élelem fő beszerzői (ez a családok mindössze hatodára jellemző). A bankkártya-elfogadás, a parkolás és a lánchoz tartozás hátul kullog a választási szempontok ranglistáján.

A márka kérdése megosztja a lakosságot. A magyarok kevesebb mint fele vallja, hogy "bár a legtöbb márkás termék drágább, mint más áru, de a minősége is jobb", az enyhe többség szerint viszont "a márkás termékeknek csak az ára különbözik más áruktól, de a minőségük hasonló". A tehetősebbek közel kétharmada gondolja, hogy a márka a minőség garanciája is, míg akiknek csak a legszükségesebbre futja, többnyire azt tartják: a márkás termék vásárlása pénzkidobás. A legfiatalabbak között több mint kétszer annyi márkahívő van, mint a legidősebbek körében, és majdnem ekkora a különbség a diplomások, illetve a legalacsonyabb végzettségűek között is.

Az élelmiszer-vásárlásnál a két legfontosabb szempont: az alacsony ár és a jó minőség. Már a magyar vevők is nagyon fontosnak tartják, hogy az általuk vásárolt termék egészséges legyen, ám ez ma még elsősorban azt jelenti, hogy vitaminokkal, ásványokkal legyen dúsítva, illetve hogy ne legyen benne mesterséges színezék, ízesítőanyag, tartósítószer. Kifejezetten biotermék vásárlását azonban csak egy magasan kvalifikált, fiatalokból álló kisebbség (8 százalék) tartja nagyon fontosnak.

A lakosság négytizede él olyan településen, ahol van hipermarket. Ők átlagosan havonta háromszor mennek az átlagosan 6 kilométerre levő üzletbe, de havonta egyszer azok is ellátogatnak valamelyik "nagyba", akiknek a lakóhelyén nincs ilyen intézmény. Utóbbiak átlagban 28 kilométernyi távolságra utaznak ezért, háromnegyedük autóval, a többiek tömegközlekedési eszközökkel. Összességében a felnőtt magyar társadalom háromnegyede (72 százalék) látogatja a hipermarketet. Körükben messze a Tesco a leglátogatottabb: hattizedük elsősorban oda jár. A második legnépszerűbb Auchant a hipermarketben vásárlók egyötöde, a Corát 7, az Interspart 8, a Metrót 4 százaléka látogatja.

A lakosság közel harmadának van valamilyen pontgyűjtő kártyája. E hűségbiléták gyűjtésében talán meglepő módon nem az árakra leginkább érzékeny csoportok jeleskednek, hanem főleg a budapestiek, a legfiatalabbak, illetve a magasabb iskolai végzettségűek - a kártyák közül a Shell Smart (14 százalék) és a SuperShop (13 százalék) a legnépszerűbb. Jóval kevesebb embernek (5-5 százalék) van Multipont kártyája vagy Cora bizalomkártyája.

A felmérés során a háztartások 7 százaléka sorolta magát a legszegényebbek közé, akiknek "nincs elég pénzük ételre, lakásra és a többi alapvető szükséglet kielégítésére". A többség (58 százalék) úgy érzi, éppen csak a felszínen lebeg: az alapvető szükségleteken kívül nem jut pénz másra. Valamivel több mint egyharmad (35 százalék) azok aránya, akik ezen túl másra is tudnak költeni. A legtöbb szegény az 50 évesnél idősebb, alacsonyan iskolázott, falusi népességen belül található, ezzel szemben a jobb módúak inkább a budapestiek, a fiatalabbak és az iskolázottabbak közül kerülnek ki.

VENCZEL TÍMEA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az európai zsidók 90 százaléka szerint erősödött az antiszemitizmus az elmúlt években

Az európai zsidók 90 százaléka szerint erősödött az antiszemitizmus az elmúlt években

Félmillió fontot költ Salisbury a jó hírére az orosz idegméreg-támadás után

Félmillió fontot költ Salisbury a jó hírére az orosz idegméreg-támadás után

Előbb halálosan megfenyegette, majd megütötte az ápolónőt a nagymama

Előbb halálosan megfenyegette, majd megütötte az ápolónőt a nagymama

Adventi beszéd: testvériséget sürgetett Ferenc pápa

Adventi beszéd: testvériséget sürgetett Ferenc pápa

Nem fogja vissza magát az Alfa Romeo, ha az Audit, BMW-t, Mercedest kell cikizni – videó

Nem fogja vissza magát az Alfa Romeo, ha az Audit, BMW-t, Mercedest kell cikizni – videó

Ez a cég teljesen fejre állhat, ha nincs egyezség a Brexitről, nincs egyedül

Ez a cég teljesen fejre állhat, ha nincs egyezség a Brexitről, nincs egyedül