Magasabbat, szélesebbet, még több szintet! A beruházók effajta igényének az építészek - az általános és helyi szabályok adta keretek között, néha azon túl is - általában megpróbálnak eleget tenni. Még az elegáns budai zöldövezetek is hemzsegnek az ügyesnek és csúnyának egyaránt mondható alkotásoktól.

,,Dongatetőt kellett volna rárajzolnod!" - kapott utólag meglepő tanácsot egy fiatal építész, Nagy Ádám nemrégiben idősebb kollégájától. A miértre hamar megkapta a választ, amely bizonyos szempontból logikus is volt. Az építési szabályzat az épület érvényes magasságlimitjét aszerint állapítja meg, hol metszi a tetősík a homlokzatot. És éppen ez az, ami a dongatető esetében, annak gömbölyded formája miatt nehezen értelmezhető. A tapasztalt kolléga azt feltételezte, hogy így az önkormányzat szakértői sem álltak volna neki szőrözni a kalkulációkkal, inkább lustán áldásukat adták volna magasabb épületre is. Egyszerű sátortetőnél könnyebben átlátnak a szitán, ilyen házat nem is igen próbálnak az építészek az engedélyezettnél magasabbra tervezni.

Noha az 1998-ban életbe lépett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) címen kormányrendelettel kihirdetett szabályzat a korábbinál jóval alaposabban meghatározza az elfogadható épületek körét, és számos korábban széles körben alkalmazott kiskaput befalazott, még mindig sok múlik az önkormányzatok építési osztályainak "jóindulatán". A korábban elburjánzott különleges tetőkölteményeket - például a szinte függőlegesen emelkedő, aztán majdnem laposra váltó manzárdtetőt - viszont egyértelmű szabállyal szorította vissza az OTÉK: az építmények a homlokzat és a tetősík találkozási vonala fölé csak a képzeletbeli 45 fokos síkokon belül emelkedhetnek. E határ alól legfeljebb két homlokzati fal kaphat kivételt: hogy ne tiltsák a - gyerekrajzokról is jól ismert, elöl és hátul függőlegesen álló háromszögekre támaszkodó - nyeregtetőt.

Ettől persze még számos megrendelő úgy dönt, hogy lapos tetejű házat s a homlokzati magasságon felül újabb emeleteket szeretne. Ezt - a 45 fokos szabály miatt a többletmagassággal arányosan - a homlokzati falak síkjainál beljebb kezdhetik meg. Így aztán a budai dombokon népszerűvé vált a "búbos tető", melyet a maradék vízszintes területeken általában - a szeles klímához nem mindig illő - mediterrán hangulatú, nyitott óriásterasz egészít ki.

A legális megoldások mellett továbbra is előfordulnak a beépíthető területet növelő, évtizedek óta alkalmazott trükkök. Ezek közé sorolható a következő, minden építész által jól ismert eljárás: a beruházó némi földet tölt az épülő ház mellé - hogy a birtokbavételi engedélyhez szükséges szemlén a homlokzati magasság megfeleljen az érvényes előírásnak -, majd elhordatja a dombocskát. A ház hasznos területét pedig úgy szokták a megengedetten felül megnövelni, hogy a tervrajzokon még erkélynek jelölt - s így a területkalkuláció során csak felerészben beszámító - részeket az átadás után beüvegezik, így a lakás részévé teszik.

Persze ahol a beépített szintek összterületét a telekmérethez viszonyító úgynevezett szintterületi mutató nem éri el az előírt határértéket - a hegyvidéki kertvárosias területen ez 40 százalék lehet, a belvárosban viszont akár 500 is -, a tervrajzon sem kell eltitkolni, hogy az építmény első emelete szélesebb lesz, mint a földszint. Ehhez az eszközhöz például ott folyamodnak, ahol a helyi előírások miatt - egy megadott magasságig - tilos közvetlenül a telekhatárra építeni. Ennek egyik látványos példája a II. kerületi Endrődy utca egyik háza, melynek második emelete és - részben függőlegesen cserepezett - tetőtere baltafejként türemkedik ki az utca irányába. A Boráros téri Duna-ház mellett pár éve felhúzott új irodaépületek szintén az utca fölé lógnak, amint ez a fővárosban számos új házra jellemző. A két méter magasság felett legfeljebb másfél méter szélességben törvényesen űzhető vízszintes elhúzás gyakorlata az építészek szerint "gombastílus" néven vonulhat majd be a hazai építészettörténetbe.

Részben a korábbi építési szabályzat kijátszásának köszönhető, hogy a két világháború közt még eleganciájáról híres Rózsadombon most egymás hegyén-hátán állnak a területszerzési harc jegyében tervezett, alighanem még gazdájuk által is csúfnak tartott házak. Az 1998-ig érvényes engedélyezési gyakorlat szerint a homlokzatra megállapított magassághatárt a földtől az ereszig mérték, a tető dőlésszögét és méretét pedig nem korlátozták. A nyolcvanas-kilencvenes években épült budai villák jó részének tetőterében ezért több lakószint is helyet kap, amiről a minden oldalon kivillanó ferde tetőablakok árulkodnak. Az is gyakori, hogy a tető szélei a fal síkjánál kijjebb nyúlnak és "lekonyulnak", így még több tér áll az építész rendelkezésére a szabályos magasságban végigfutó eresz felett.

"Mintha bukósisak lenne a házakon" - jellemzi e meghatározó rózsadombi stílust Bojár Iván András, az Octogon építészeti magazin főszerkesztője. Az építészek egy része aztán - mondja - olyankor is használni kezdte az engedélyezési szabályok "körbeépítéseként" született torz formákat, amikor azt a térnyerészkedés nem is indokolta. "Végül már sokan egyenesen azt hitték, hogy ez a szép" - tekint vissza a rendszerváltás körüli esztendőkre Bojár, aki szerint a stílust előszeretettel használták például a gyengén muzsikáló Makovecz-epigonok. A tetőtér-beépítést stílusként alkalmazó, sőt azt a szélsőségig vivő Pasaréti úti Panda Hotel épülete minden bizonnyal rekorder: jóformán az egész ház - nem kevesebb mint öt szint - a tetőben foglal helyet.

A felfelé törekvés sok helyen meghatározza a látképet. "Szigligeten - meséli Váncza László építész - évtizedek óta kötelező előírás a nádtető, annak dőlésszöge azonban sokáig az építészre volt bízva. Meglehetősen idétlenül néznek ki a szabálynak megfelelően náddal borított, mégis hagyomány-idegenül meredek tetejű házak." De a dél-budai Info Park egyik épületénél ugyancsak a tetőkitöltés volt a megoldás, amikor kiderült: a megrendelő ragaszkodik ahhoz, hogy a magasságlimit fölött még két emelethez jusson. Az utolsó métereken a ház üvegfala 5 fokot tér el a függőlegestől. Az enyhén bedőlni látszó falak nem számítottak bele a ház magasságába, mert - noha a ház már az OTÉK hatálybalépése után épült - a XI. kerületi önkormányzat még nem készült el az új szabályzatra épülő új helyi építési előírásokkal, s így a korábbi szabályok voltak a mérvadóak.

SCHWEITZER ANDRÁS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Amíg ezt nem kapcsolja ki a Windowsban, a rendszer elküldi a Microsoftnak, hogy mikor mit csinált

Amíg ezt nem kapcsolja ki a Windowsban, a rendszer elküldi a Microsoftnak, hogy mikor mit csinált

A macskás mémek megint fontos szerepet kaptak a terrorelhárításban

A macskás mémek megint fontos szerepet kaptak a terrorelhárításban

Veronai buszbaleset: folytatódott a per, de a sofőr most sem jelent meg

Veronai buszbaleset: folytatódott a per, de a sofőr most sem jelent meg

Kivezették és leteperték a saját koncertjéről az énekest (videó)

Kivezették és leteperték a saját koncertjéről az énekest (videó)

Újabb milliárdok ömlenek a felcsúti fociba tao-támogatás címén

Újabb milliárdok ömlenek a felcsúti fociba tao-támogatás címén

Titkok és kísértések: miért akarunk belenézni a párunk mobiljába?

Titkok és kísértések: miért akarunk belenézni a párunk mobiljába?