Hiába is teremtettek új csatornákat a hírek áramlásához az elektronikus médiumok - korábban a rádió és a televízió, utóbb az internet és a mobilkommunikáció -, a nyomtatott sajtótermékek szembeszálltak a digitális korszak trendjeivel, s megőrizték piaci befolyásukat, a jó öreg analóg világ határain belül maradva termékeikkel. Most azonban az eddigi legkeményebb kihívással kell megküzdeniük, mert jön az e-lap (vagy digitális újság), s forradalmat ígér.

Ez év elején a holland Philips elektronikai konszern jelentette be, hogy elkészült a világ első kereskedelmi célú, feltekerhető e-lap moduljával. A dolog érdekessége, hogy az eszközt egy másik elektronikai óriás, a japán Sony megrendelésére fejlesztették ki. A Sony a modult legújabb e-könyvében mutatja be heteken belül a japán piacon. A 170 pixel per hüvelyk felbontású kijelző körülbelül olyan minőségű képet ad, mint a legtöbb, papírra nyomtatott újság. A kijelzőhöz mindössze egy kis elem használata szükséges, amely csak a friss tartalom letöltésekor lép használatba, s hónapokig képes ellátni a feladatát. Peter Kurstjens, a Philips üzletfejlesztési igazgatója szerint nagyon rövid időn belül megkezdődik a tömeggyártás, méghozzá elsősorban az olyan eredeti eszközöket készítő cégek termékeiben, mint a Sony. Az új termékhez már szükségtelen a korábbi kijelzőknél alkalmazott üveg hátlap - amelyet itt egy műanyag hártya helyettesít -, továbbá a szilíciumchipeket műanyag alapú elektronika váltotta fel. Peter Kurstjens szerint még pár évig eltart, amíg a felcsavarható e-lap széles körben kereskedelmi forgalomba kerülhet.

Bár kérdéses, hogy az e-lap képes lesz-e valaha is olyan fontos szerepet betölteni az emberek életében, mint a megszokott, jó öreg nyomtatott újság, s a kiadók hajlandók lesznek-e üzleti modelljükbe emelni az új technológia adta lehetőségeket, vannak, akik erre esküsznek, s elég jó érveik vannak.

Először is az e-lap kombinálja a hagyományos nyomtatott és a digitális termékek sok előnyét. Ezek közül tán a legfontosabb a logisztikában rejlő forradalmi lehetőség: az új kiadás instant terjesztése azt jelenti, hogy a friss újságot anélkül kaphatják meg az olvasók, hogy azt a hagyományos értelemben véve ki kellene nyomtatni, és nagy távolságra vagy az ezerfelé lévő újságosstandokra, előfizetői címekre juttatni.

A másik hatalmas előny a nyomtatási fázis kihagyása. A lapot az olvasó elektronikus üzenet formájában kapja meg, amely az e-lapon, egy valóban papírnak tetsző, hajlékony, vékony és igen könnyű műanyag lapon a szemünk láttára ölt újságoldalformát, méghozzá azáltal, hogy az elektromos impulzusok hatására sokezernyi festékkapszula aktiválódik és rajzolja ki a képeket és a szöveget. Az újság gyakorlatilag az olvasó kezében nyomtatódik ki.

A hagyományos papírhoz hasonlóan az e-lap is könnyű, hordozható, minden nehézség nélkül olvasható, mert nagy formátumú, nagy felbontású, kellően nagy a kontraszt a szöveg és a háttér között, nem kell hozzá háttérvilágítás, mint a jelenlegi elektronikus kijelzőkhöz, természetes fényben is tökéletesen olvasható. Az e-lap tartalma, ha egyszer már formát nyert, meg is marad a helyén, azaz szükségtelen be és kikapcsolni az olvasáshoz. Ráadásul a látvány fenntartásához nem kell energia, ami a tartalom letöltéséhez szükséges eszköz elemeinek élettartamát igencsak meghosszabbítja.

A manapság használatos megjelenítőeszközök nem képesek versenyre kelni a papírral, mert nehezen hordozhatók. A laptopok, e-bookok nehezek, a PDA-k (személyes digitális asszisztensek) kicsiny képernyője pedig nem alkalmas újságoldalak megjelenítésére. Ráadásul ezeknek az eszközöknek az LCD kijelzője háttérvilágítást kíván, ami megnehezíti a hosszas olvasgatást.

Tulajdonságait tekintve az e-lapon megjelenő újság csaknem olyan, mint a hagyományosan nyomtatott sajtótermékek. Továbbá, ha megérkezik az új kiadás, elég az e-lapot a feltöltéshez összetekerve belehelyezni abba a tartócsőbe, amely egyébként is tárolásra szolgál, ha éppen használaton kívül van. Ez pillanatnyilag a legkisebb helyet kívánó, legpraktikusabb megoldás a piacon.

Eközben az IBM és a SiPix Amerikában, a Fujitsu Japánban, a Siemens Németországban és az NTera Írországban gőzerővel dolgozik a konkurens megoldásokon, de mindegyik fejlesztés a folyadékkristályos technológián alapul.

Ma még senki sem tudja biztosan, hogy az e-lap képes lesz-e megdönteni a nyomtatott újságok uralmát, de biztosra vehetjük, hogy jelentősen befolyásolni fogja az újságkiadás jövőjét. Mi az, ami a valódi papírújságot elébe helyezi az e-lapos kiadványoknak? Olcsó, így hirtelen ötlettől fogva megvásárolható egy-egy példány, s ki is dobható az elolvasás után. Az elektronikus tartalomszolgáltatás külön drága eszközöket kíván, amiket senki sem vesz meg szeszélyből, és senki sem hajítja ki őket, ha pár perc vagy pár óra múlva megunta. Ráadásul az eszközöket mindig maguknál kell hordaniuk azoknak, akik hozzá akarnak jutni a hírekhez. De még így sem vásárolhatnak meg bármilyen lapot - például ha lekésték a vonatot, s a várakozás idején nem akarnak unatkozni -, s nem hagyhatják rá egy idegenre, miután kiolvasták.

Lesznek majd, akik azt akarják, hogy az e-lap feltekerhető legyen, mások a nagy formátumot fogják követelni, ismét mások az alacsony energiafogyasztást vagy a jó olvashatóságot, a papírhoz való tökéletes hasonlatosságot kívánnak. Sőt bizonyosan lesznek, akik (színes) videoanyagok csatolását követelik, s nem is ok nélkül, de ez már jelentős energiafogyasztási többletet is kívánna. A Financial Times szerint elképzelhető, hogy még a legambiciózusabb fejlesztések megjelenésére sem kell többet várni pár évnél.

Egy fontos lépésre már tavaly sor került, amikor 14 vezető svéd lap közreműködésével a Philips sikeres próbát tett a technológia gyakorlati alkalmazására. Stig Nordqvist, aki az E-olvasó programot vezette, nagyon lelkes volt a technológia jövőjét illetően: "Tíz-tizenöt éven belül minden megváltozik, ami az e-újságok hasznára válik."

Ha a valóság igazolja a szakértők által felvázolt kilátásokat, akkor az újságkiadói ipar válaszút elé érkezik: vagy befektet a hagyományos nyomtatásba (ahol ezek a fejlesztések 20-30 év alatt szoktak megtérülni), vagy az e-papíros technológiára szavaz, s felhagy a nyomtatással. Az utóbbi hatalmas átképzési hullámot indítana el az iparágon belül, továbbá lázas sietséggel meg kellene keresni azokat az üzleti modelleket, amelyekben a vállalkozások a továbbiakban is eredményesen működtethetők az e-lapokkal meghatározott világban, ahol megváltozik a terjesztés egész menete, s az egyes kiadások periodicitása nem kötődik többé a nyomdaipari technológia korlátaihoz.

A kiadóknak azt is tisztázniuk kell, hogy az e-lapok - miként a többi elektronikusan továbbított médium - miféle piaci versenyt nyitnak majd. Korábban a nyomdaüzemek hatalmas létesítési és üzemeltetési költségei, valamint a terjesztési nehézségek mindig akadályt jelentettek az új jövevények megjelenése előtt a piacon. Az e-lapok világában - talán éppen úgy, mint az interneten - a kiadóknak elegendő lesz létrehozni és az olvasóhoz továbbítani egy elektronikus fájlt, ami egy könnyen kezelhető eszközzel egyszerűen láthatóvá és olvashatóvá tehető. Ám a siker érdekében a kiadóknak még jobban kell majd ügyelniük a szerkesztőségi tartalom minőségére, a márkára (elismert és bevezetett újságok jöhetnek inkább számításba) és az olvasók lojalitására.

Ma még a hagyományos újságok jelentős előnyben vannak az e-lapokkal szemben. Mindenesetre az e-lapok alaposan felkavarhatják a médiavilágot.

MEIXNER ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A II. kerületiek ellenállása miatt késlekedik az M0-s építése

A II. kerületiek ellenállása miatt késlekedik az M0-s építése

Hó borítja az országot, a rendőrség és a katasztrófavédelem is óvatosságra int

Hó borítja az országot, a rendőrség és a katasztrófavédelem is óvatosságra int

Toroczkaiék pártja is tiltakozik a "rabszolgatörvény" ellen, csak külön

Toroczkaiék pártja is tiltakozik a "rabszolgatörvény" ellen, csak külön

Ma van a magyar kórusok napja

Ma van a magyar kórusok napja

Az államfőnél tiltakozott a szakszervezetek szövetsége a rabszolgatörvény ellen

Az államfőnél tiltakozott a szakszervezetek szövetsége a rabszolgatörvény ellen

Vasárnapi sütivásárral segítik a sztárok az autista gyerekeket

Vasárnapi sütivásárral segítik a sztárok az autista gyerekeket