Az Európai Bizottság majd' félmilliárd euróra bünteti a Microsoftot, amiért visszaélt domináns piaci helyzetével. A konkurensek szerint a versenyt védi, a Microsoft szerint az innovációt hátráltatja a döntés. A szemben álló felek egységesen a felhasználók érdekeinek védelmére hivatkoznak.

A döntés értelmében a cégnek ki kell vennie az európai Windows programcsomagból a Media Playert, valamint százhúsz napon belül fejlesztési információkat kell megosztania versenytársaival. A Microsoft nyereségét csökkenti az a közel 500 millió euró, amelyet büntetésként kifizetni kénytelen, de sem ez, sem a Media Player kihagyása az európai Windowsból nem rendíti meg a céget. Ha ki is vennék az Európában forgalmazott Windows-verziókból a Media Playert, a programot a kereskedők még mindig hozzáilleszthetik a csomaghoz. "A legtöbb vásárló már hozzászokott ahhoz, hogy a Media Player benne van a Windows-csomagban" - vázolta a helyzetet a Hálónak Anders Elpak, az informatikai iparágelemzéssel foglalkozó IDC dán elemzője. Szerinte kellemetlenséget okozhat ugyan a felhasználónak, ha lejátszóprogramot kell letöltenie valahonnan, de a desktopon elhelyezett ikonnal, amely a megfelelő webhelyre visz, vagy a médiafájlokra azonnal feljövő böngészőablakkal hajszálpontosan orientálni lehet a felhasználót, hol is keresse a lejátszót.

Ami a felhasználók közvetlen szempontjait illeti, egyik médialejátszó sem elégít ki minden igényt. Aki már nézett számítógépén filmeket, az tudja, sok esetben kitömörítőket, úgynevezett kodekeket kell letöltenie, hogy a filmek nézhetők legyenek, mert sokszor egyik lejátszó sem tudja kezelni a fájlokat. Az ingyenes kodekekkel azonban általában spyware-ek, vagyis kémprogramok is jönnek, amelyek feleslegesen foglalják a memóriát (lásd cikkünket a 21. oldalon).

Vajon sikerül-e a konkurenseknek benyomulni az EU ütötte piaci résbe, ha a Microsoft kiveszi csomagjából a Media Playert? Inkább arról van szó, hogy az EU egyértelműen kiállt a tisztességes verseny mellett, de ettől még nem fog meginogni a Microsoft pozíciója a médialejátszók piacán - véli Falus Dániel, a Realnetworks magyarországi képviselője, a Streaming Media vezetője. "Fontos azonban, hogy a vállalatok azonos feltételek mellett küzdjenek meg a vásárlókért" - jelentette ki Falus, aki szerint ezzel a mostani döntéssel talán felértékelődhetnek a konkurens technológiák. Jogi vonatkozásban is lehet folytatása az ügynek - mondta Szkurka János, a Sun Microsystems hazai képviseletének marketingigazgatója a Hálónak. A döntés szerinte "megnyithatja az utat olyan kártérítési perek előtt, melyek eredményeként további jelentős összegek megfizetésére kötelezhetik a Microsoftot. A médialejátszó mellett számos, a Windowsba épített program, így a böngésző- vagy a levelezőprogram esetében szintén kérdéses, fontos részei-e az operációs rendszernek - vélte. - A jövő nem a zárt rendszereké, amelyeket költségesen vagy nehézkesen lehet más gyártó más koncepció alapján készülő termékeivel kiegészíteni, hanem az interoperabilitásé, a szabványoké - tette hozzá. - Így egyes termékek vagy termékcsaládok komponensei más gyártók esetleg jobb termékeivel szabadon, a hatékony együttműködés csorbulása nélkül lesznek cserélhetők" - rajzolódik ki a nagyobb paradigmaváltás szükségessége Szkurka szavaiból.

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint az európai felhasználók 80 százaléka a Media Playert a Windows operációs rendszer fontos részének tekinti - fejtette ki a Hálónak Domak Ibolya, a Microsoft PR-vezetője. Egyben ismertette a cég peren kívüli javaslatát, amely szerint a Microsoft kész lett volna a Windows operációs rendszerrel eladott számítógépekre három másik, nem a Microsoft által készített médialejátszót is telepíteni, s ez több mint 1 milliárd konkurens médialejátszó terjesztését jelentette volna az elkövetkező három évben. Az ajánlat azonban - tesszük hozzá mi - nyilván azt is jelentette volna, hogy a versenytársaknak is ingyen kellett volna adniuk lejátszóikat, amit szűkösebb pénzügyi háttérrel nehezebb megtenni.

A Microsoft - mondta Domak - a Windows forráskódjait már régóta megosztja, elsősorban kormányokkal és oktatási intézményekkel. Legutóbb Oroszország és Japán kormányszerveit vonták be a programba, szándékuk szerint épp a biztonság és felelősségvállalás szempontjai miatt. Ám az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a Microsoft ennél tovább menjen; arra kötelezné a Gates-birodalmat, hogy ossza meg más cégekkel a szerverek és a PC-k kapcsolatát biztosító programok adatait. Grépály András informatikus szakértő szerint ez a döntés lehetőséget adna a Windowsra fejlesztő kisebb cégeknek, hogy javítsanak termékeik minőségén.

A nyílt forráskódú rendszerek egyébként a Microsoft rovására nyertek teret az utóbbi években. Egyre több európai országban gondolkodnak azon, hogy lecseréljék a Microsoft alapú rendszereket. A német parlament bizottsági szinten vitatta meg a Linux használatát a német közigazgatásban; München városa már át is állt erre. Egy másik európai nagyváros, Róma is Linuxra váltott. "A felhasználó pontosan tudja, mit kap, ha ilyen rendszereket használ" - mondja erről Grépály András, aki szerint a nemzetközi terrorizmus előretörése és az iraki háború körül felerősödő informatikai hadviselés bizalmi kérdéssé változtatja a problémát. Nem mindegy, minden részletében megismerhető-e az a szoftver, amellyel dolgozunk, tudható-e, hogy milyen kiskapuk vannak rajta, illetve rólunk mit árul el.

"Nincs olyan mechanikus technika, amelyet szétszedve ne ismerhetnénk meg, ám egy zárt szoftver, mint amilyen a Microsofté, nem szedhető szét, azaz nem fejthető vissza" - világítja meg a különbséget Grépály.

Magyarországon a jelek szerint egyelőre nem vizsgálják felül, milyen típusú rendszerek is kellenének. Az EU-bírságról szóló hírrel szinte egy időben látott napvilágot, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Microsoft 850 millió forintos megállapodást kötött a közoktatási intézmények és dolgozók szoftverellátásáról. Igaz, a programban szerepel, hogy 75 ezer közalkalmazott ECDL oktatócsomagot kap, amelynek esetében választhat, Linux vagy Microsoft alapú rendszert igényel-e.

Az EU bírsága értelmezhető Európa és Amerika versenyének összefüggésében is. Nem véletlen, hogy a washingtoni igazságügy-minisztérium állásfoglalásában kijelentette: "az EU nem a versenyt, hanem az USA riválisait védi". Az amerikai szenátus egyik republikánus képviselője pedig mindjárt "a kereskedelmi háború hadüzeneteként" értelmezte az EU lépését. Ha így van, és ha a mostani döntés valóban a kereskedelmi adok-kapok kezdete, előbb-utóbb történetünk minden szereplője rosszul fog járni.

NAGY GERGELY

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A francia tüntetések miatt szigorít a láthatósági mellények kereskedelmén Egyiptom

A francia tüntetések miatt szigorít a láthatósági mellények kereskedelmén Egyiptom

Magyarországon a második legnagyobb a menekültellenesség Európában

Magyarországon a második legnagyobb a menekültellenesség Európában

A zsidózó Szávay december 31-én adja vissza mandátumát

A zsidózó Szávay december 31-én adja vissza mandátumát

A kórházak fuldokolnak az adósságban, a fenntartó 500 fős díszvacsorát ad

A kórházak fuldokolnak az adósságban, a fenntartó 500 fős díszvacsorát ad

Julia Roberts "lyukait" dicsérte meg véletlenül egy New York-i lap

Julia Roberts "lyukait" dicsérte meg véletlenül egy New York-i lap

Brexit: Theresa May nagy áldozatra készül, hogy megtartsa hatalmát

Brexit: Theresa May nagy áldozatra készül, hogy megtartsa hatalmát