Néhány éve még ezrével jöttek szerencsét próbálni, nercbundás milliomosfeleségek lepték el a Váci utcát, ma azonban egyre kevesebben vannak a Magyarországon élő oroszok. Budapest üzleti vonzereje nagyot esett a szemükben, így jórészt azok maradtak, akik személyesen kötődnek az országhoz.

,,Ez is csak a globalizáció része. Miért ne élnének oroszok Magyarországon, amikor németek, angolok, amerikaiak, sőt kínaiak is vannak itt szép számmal!? Elvégre, bár a határ a Szovjetunió szétesésével jó ezer kilométerrel arrébb került, »az orosz ajkú zóna« továbbra is Záhonynál és Csapnál kezdődik" - véli Vagyim Arisztov. A szentpétervári történész-újságíró, aki csaknem hat éve választotta lakhelyéül Budapestet, és tavaly ősszel vaskos könyvet jelentetett meg Budapest és Magyarország orosz világa címmel, meggyőződéssel vallja: a két nép kapcsolatai több mint egy évezredre nyúlnak vissza, és sokkal kevesebb feszültség jellemzi őket, mint azt a 20. századi történelem alapján gondolni lehet.

"Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az első oroszok még Árpádékkal együtt kerültek erre a vidékre" - mondta a HVG-nek Arisztov, aki a "párhuzamos történelem" példájaként I. András király hitvesét, Anasztázia orosz nagyhercegnőt, Salamon király édesanyját hozta fel. De a későbbi korokból megemlítette I. Pál orosz cár leányát, I. Sándor uralkodó húgát, Alekszandra Pavlovna nagyhercegnőt is, aki József nádor feleségeként nagyon népszerűvé vált a magyarok körében. Budán hunyt el, és az ürömi pravoszláv temetőben álló kápolnáját ma is szent helynek tartják az itt élő oroszok, akikről egyébként pontosan senki sem tudja, hányan vannak.

Mint Valerij Platonov, a budapesti orosz kulturális központ igazgatója elmondta, 15-20 ezerre becsülik azok számát, akik az egykori Szovjetunióból, jórészt a mai Oroszország területéről kerültek Magyarországra. A 20. században az első világháború, illetve az 1917-es bolsevik forradalmat követő oroszországi polgárháború nyomán érkeztek az elsők, részben a magyar internacionalisták és hadifoglyok feleségeként, részben politikai menekültként. A fehérgárdisták egyik vezére, Anton Gyenyikin tábornok például emlékiratainak öt kötetéből hármat itt írt. Összesen három évig élt Magyarországon, előbb Sopronban, majd Budapesten, aztán a Balaton partján. A második világháború után jött az újabb hullám: akkor a Szovjetunióban menedéket talált magyar kommunisták, majd a hadifoglyok tértek haza, ugyancsak nagyon gyakran orosz feleséggel, családdal. A következő több mint négy évtizedben pedig a szovjetunióbeli egyetemeken tanuló diákok ezrei gondoskodtak a magyarországi oroszok számának gyarapodásáról. A ma is itt élők többsége azok közül került ki, akik egyetemistaként ismerték meg magyar házastársukat.

A hazai rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése után több ezer újsütetű orosz üzletember érdeklődését is felkeltette Magyarország. A kilencvenes években sokan azzal próbálkoztak, hogy betöltsék a két ország hivatalos gazdasági kapcsolatainak lazulásával keletkezett űrt, és itt kerestek üzleti lehetőségeket, de valószínűleg nem voltak kevesebben azok sem, akik itt alakították ki valamely adóparadicsomban bejegyzett cégük pénzügyi bázisát, lakásokat vásárolva, bankszámlákat nyitva Budapesten.

Magyarország vonzereje az utóbbi években azonban jelentősen visszaesett, három-négy esztendeje folyamatosan csökken az orosz vállalkozók érdeklődése, s vele együtt a kolónia létszáma is - vélik egyöntetűen az itt élő oroszok, és erre utalnak a hivatalos adatok is. Így a magyarországi tartózkodási, letelepedési engedélyt kérő vagy állampolgárságért folyamodó külföldiek között jelentéktelennek nevezhető az oroszok aránya. A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának kimutatása szerint tavaly a csaknem 40 ezer tartózkodási engedélyt kérőből mindössze 724 volt orosz állampolgár. Majdnem 40 százalékuk munkavállalói vagy jövedelemszerző tevékenységhez kérte a magyar hatóságok hozzájárulását, míg nem egészen egyharmaduk célja családegyesítés volt. A HVG-hez eljuttatott statisztika szerint 2003-ban 126 orosz kért letelepedési engedélyt, 74-en folyamodtak állampolgárságért, amit 70 százalékuk meg is kapott.

Ha hinni lehet a statisztikáknak, a sokat emlegetett orosz maffia szerepe - amely Arisztov szerint mindig is jóval kisebb volt, mint a közvéleményben elterjedt - igencsak meggyengült Magyarországon. Az "orosz ajkú", vagyis a volt Szovjetunióból érkezett bűnelkövetők közül sem a szervezett alvilághoz tartozó, többnyire már hazánkban letelepedett "nehézfiúk", hanem a turistaként beutazó, kisstílű, jórészt alkalmi bűnözők számlájára írható a legtöbb bűncselekmény - tájékoztatták a HVG-t az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK).

Az ismertetésből az is kiderül, hogy a magyar alvilági körök a kilencvenes évek közepétől több esetben hívtak segítségül orosz kollégákat (védelem, erődemonstráció vagy erőszakos bűncselekmények végrehajtására), akik aztán a helyi viszonyokat megismerve egyre növelték befolyásukat. Az utóbbi években azonban egyebek közt a rendőrségi akciók, a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag, a lebukás veszélye miatt sokan távoztak, és többet le is tartóztattak közülük. Így a szervezett bűnözői körök, ha végérvényesen nem szűntek is meg, elbizonytalanodtak, meggyengültek - közölte az ORFK. A hivatalos adatok szerint az összes ismertté vált bűnelkövetőnek mindössze 1 százaléka érkezett a Szovjetunió utódállamaiból, és ezen belül elenyésző - tavaly már csak 27 volt - az orosz állampolgárok száma. Zömük gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekményt követett el, erőszakos bűntettet pedig egyáltalán nem regisztráltak körükben. Ugyanakkor a többszörösére nőtt például a moldovai, és megháromszorozódott az ukrajnai bűnelkövetők száma (lásd táblázatunkat).

A bűnözéssel kapcsolatos sztereotípiáktól az itt élő oroszok szenvednek a legtöbbet - hangsúlyozta Arisztov. Bár úgy érzik, jól viszonyulnak hozzájuk a magyarok, sokan attól tartanak, hogy eleve rosszat feltételeznek róluk az emberek, de akár a hatóságok is. Pedig tisztességesek a szándékaik, annak ellenére is maradtak, hogy az üzleti lehetőségek szűkülnek, tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez pedig csak igen szigorú feltételekkel lehet jutni, becsülettel dolgoznak, és második hazájukként kötődnek az országhoz. Osztja Arisztov véleményét Alekszandr Popov is, aki feleségével, Nyinával orosz nyelvű lapot ad ki Magyarországon. Mint a HVG-nek elmondták: a Rosszijszkij Kurier kényszerhelyzet eredménye. Popov 1986-ban került Budapestre az APN sajtóügynökség tudósítójaként, majd a Moszkovszkije Novosztyi című orosz hetilap rövid életű, magyar nyelvű kiadásának szerkesztőjeként. Aztán 1992-ben, a Szovjetunió szétesése után - mint megannyi külföldön dolgozó szovjet újságíró - egyszeriben fölöslegessé vált. "Azt mondták, üljünk a fenekünkön, tartsuk a frontot. Igaz, pénz nincs, csináljunk, amit akarunk" - idézte fel azt az időszakot Nyina Popova. Az APN örökébe lépett RIA-Novosztyi ügynökségnek ekkor javasolták, indítsanak orosz nyelvű lapot Budapesten, pénzt azonban ehhez sem kaptak, csak helyiséget és számítógépet. Popovék tehát megalapították az Alen Kft.-t, és kilenc éve utcára dobták a Rosszijszkij Kuriert, amelyet ma kéthetente 20-25 ezer példányban nyomtatnak ki, és Ausztriában is terjesztenek.

"Nagyon jó pillanatban vágtunk bele. Akkortájt rengeteg orosz élt itt, vagy járt rendszeresen erre, jórészt üzletemberek, köztük sok gazdag is. Szükségük volt a legfontosabb információkra, így sikerült talpra állnunk" - mondta Popova. A házaspár cége öt éve egy francia nyelvű hetilapot is kiad Le Journal Francophone címmel, havonta jelenik meg a Vengerszkij Kurier, a Rosszijszkij Kurier melléklete, amelyet a FÁK tagországaiban, kiállításokon terjesztenek. Legutóbb pedig egy orosz turistáknak szóló színes katalógust dobtak piacra a magyarországi szállodákról, éttermekről. A kiadó hét munkatársat alkalmaz, éves forgalma néhány tízmillió forint. "A százmilliót meg sem közelítjük" - árulta el Popov, és hozzátette: az itteni orosz cégek többsége hasonló méretű, az egyetlen igazi orosz nagyhal Magyarországon a Gazprom (lásd Birodalmi lépegető című írásunkat). Miközben akad olyan volt budapesti tudósító kollégájuk, akinek ma már napi 1 millió dolláros forgalmú vállalkozása van Moszkvában, Popovék kft-je - mint panaszolják - a túlélésért küzd. A céget ugyanis nagyon érzékenyen érintette az itt élő oroszok létszámának csökkenése.

A kolónia fogyatkozása más orosz intézmények forgalmán is meglátszik. A nagykövetség mellett működő iskolában például jóval kevesebben tanulnak, mint néhány évvel ezelőtt. Igaz, ez azzal is magyarázható, hogy mind több itt élő orosz család inkább magyar oktatási intézménybe adja gyermekét. Az orosz iskolában jelenleg 132 diákot oktat 30 pedagógus - közölte a HVG-vel Alekszandr Saronov igazgató. Mongol, lengyel, ukrán, fehérorosz és kazah tanulóik is vannak, sőt havi 130-200 dolláros tandíj fejében magyarok is beiratkozhatnak.

Oroszországon kívül Európában egyedül Budapesten működik - bevándorlók által alapított - állandó orosz színtársulat. Az orosz nyelvű Stúdiószínházat hét éve hozta létre Zinaida Zichermann-Szokolova, egy Kárpátaljáról áttelepült magyar festőművész, Zichermann Sándor felesége. A 10-12 főből álló csoport "alulról jövő kezdeményezés" eredményeként született meg, csakúgy, mint a ma már az ország több településén is működő orosz klubok. Platonov beszámolója szerint egyebek között Pakson, Pécsett, Székesfehérváron és Győrött is alapítottak ilyet, az orosz kulturális központ és többnyire a helyi önkormányzat támogatásával. Ezek a klubok talán nem csupán az oroszokat és a magyarokat hozzák közelebb egymáshoz, hanem a nagyon gyakran társadalmi, anyagi helyzettől vagy éppen a politikai nézetektől függően megosztott orosz közösségek tagjait is.

Összefogó szerepe lehet a magyarországi pravoszláv egyháznak is, amely a moszkvai patriarchátus alá, a bécs-budapesti püspökséghez tartozik, és amelynek egyre több híve van. "Az emberek fogékonyabbak az emelkedett dolgokra ebben az érzéketlen világban, no meg divat is lett a vallás" - vélekedett Arisztov, aki arról is beszámolt, hogy az ürömi kápolna és a konstantinápolyi görög patriarchátus által is magának követelt budapesti, Petőfi téri templom mellett öt másik orosz pravoszláv kegyhely működik Magyarországon, a fővárosi Lendvay utcában, Nyíregyházán, Gyöngyösön, Miskolcon és Szegeden. A hívők most mégis arra gyűjtenek, hogy maguknak építhessenek székesegyházat Budapesten.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Birodalmi lépegető

Negyedszázados tevékenység köti Magyarországhoz Megdet Rahimkulov orosz bankárt, akinek saját cége, a Kafijat...

Újabb tábort ural el a Fidesz?

Újabb tábort ural el a Fidesz?

Megszűnik a Széna téri buszpályaudvar

Megszűnik a Széna téri buszpályaudvar

Retteghetnek a "hagyományos" sztárok, lemossák őket a DJ-k

Retteghetnek a "hagyományos" sztárok, lemossák őket a DJ-k

A korszak, amikor úgy sem lehetett legyőzni a kétharmadot, ha több voksot szereztek nála

A korszak, amikor úgy sem lehetett legyőzni a kétharmadot, ha több voksot szereztek nála

Helikopterrel mentenek csapdába esett lazacokat Kanadában

Helikopterrel mentenek csapdába esett lazacokat Kanadában

Késely Ajna országos csúccsal lett negyedik 400 gyorson

Késely Ajna országos csúccsal lett negyedik 400 gyorson