"Gúzsba kötik a tervező kezét" - panaszolják a természetes építőanyagok magyarországi hívei. A gúzs nem más, mint három minisztérium tavalyi rendelete, amely a gyári termékekéhez hasonló minősítést ír elő a természetes, helyszíni készítésű, valamint a bontott építőanyagokra is.

A tőkeerős építőanyaggyárakat segíti az állam, egy vályogháznak pedig akár az egyszerűsített minősítési eljárása is forintmilliókba kerülhetne - állítja építészkamarai társaival együtt Ertsey Attila. Értelmezése szerint az, aki szigorúan betartja az új szabályt, nem rakhatja újra a tetőre saját házának több száz évet átélt cserepeit. A Magyar Építészkamara különbizottsága most is azon fáradozik, hogy elérje a rendelet módosítását. Áthidaló megoldás lehetne, hogy nem valamelyik hivatalos intézet minősítené a nem gyári építőanyagokat, hanem a tervező, a kivitelező vállalhatná a felelősséget. Ertsey a HVG-nek kifejtette, az Európai Unióban nem ennyire szigorúak a szabályok, sőt pártolják a bontott anyagok újrafelhasználását. Az Egyesült Államokban pedig elfogadott építőanyagnak számít például a szalmabála is.

Szalmabálaház már Magyarországon is készült. Bár ez a technológia archaikusnak tűnik, valójában a 20. század elején terjedt el Amerikában, amikor tömegesen érkeztek az európai bevándorlók. A szalmát - nem úgy, mint Magyarországon - nem használták fel az állattenyésztésben, így a préselt bálákból gyorsan és olcsón lehetett építkezni, az épületek nagy része azóta is áll. Az energiaválság és a természetes környezet iránti fokozott igény felélesztette ezt az építési hagyományt, és Európában is ismertté vált a módszer. Ma már láthatók szalmabála lakóépületek Írországban, Dániában, Svédországban, nagy számban Franciaországban és még sok más helyen. Építészhallgatók néhány éve Sárospatakon kísérletképpen felhúzták az első hazai szalmabála lakóépületet.

A természetes építőanyagokról idehaza a legtöbb embernek a vályog jut az eszébe. Nem is véletlenül: a hazai épületállomány több mint negyede ebből a több ezer éves hagyományra visszatekintő anyagból készült (HVG, 1998. április 18.). A vályog a modern épületekben is felbukkanhat, bár építészek inkább kuriózumként említik az ausztriai Feldkirch kórházát, ahol többféle színű anyagból döngölt vályogfal szolgál szép, barátságos és meleg térelválasztó elemként. A német nevezetességnek tekintett favázas (Fachwerk) házaknak is hagyományos anyaga a vályog: vagy ezzel, vagy téglával töltik ki a gerendából ácsolt tartófalak közeit.

A vályog immár nem pusztán az egyszerű falusi építkezés nyersanyaga. Lakatos Géza, aki vályogépítészként mutatkozott be a HVG-nek, elmondta, megrendelői három csoportra oszthatók: egyszerű emberekre, a kisebbségben lévő sznobokra, végül azokra, akiknek van elég pénzük ahhoz, hogy jó házban lakjanak. A Lakatos által épített egyik sukorói ház az Év Háza lett. Szerinte nem azért érdemes belefogni, mert olcsóbb - hiszen 140 ezer forintnál kezdődik a négyzetméterár -, hanem azért, mert "a világban nincs olyan jó, mint a sárház". A mester saját fejlesztésű könnyített vályogtéglát gyárt, amelynek hőszigetelő képessége hasonló a hagyományos, vastag vályogfaléhoz. Nem csupán a falak esetében nyúl vissza a hagyományos anyagokhoz: a meszet túróval keveri, a fát méhviaszos lenolajkencével kezeli.

A természetes anyagok fokozódó népszerűségét Ertsey két fő okkal indokolja: az egészséges környezet iránti igénnyel, valamint azzal, hogy a természetes anyagok felhasználása kevesebb környezeti kárt okoz, kevesebb energiát igényel. Építészetbiológián manapság azt értik, hogy az építőanyagoknak nincs káros sugárzása, nem párolognak belőlük vegyszerek. Töős György építész tervező azzal árnyalja a képet, hogy az effajta környezettudatosság Magyarországon még kevésbé jellemző, inkább Nyugat-Európában terjedt el. Sőt ő éppen a vegyszerek ellenkező hatására hívja fel a figyelmet: a konzerválóanyagok, főleg az újfajta festékek hagyományos élettartamuk többszörösére teszik képessé a természetes anyagokat, elsősorban a fát. A hagyományos anyagok iránti érdeklődés magyarországi élénkülését Töős kevésbé az ökológiai szempontok térnyerésének, mint inkább divatnak tartja, a műanyagokkal szemben kialakult csömör, a technokrata szemlélet változása következményének.

Ertsey - kevésbé általánosan elfogadott elméletek talajára merészkedve - azt is megemlíti: a természetes anyagokkal kiküszöbölhető az acélnak és a vasbetonnak az a hatása, hogy összegyűjti az akár alvászavarokat és betegségeket is okozó káros földsugárzást, vagyis azt, amit a közönségesen varázsvesszőnek nevezett eszközzel a vízereket követve mutatnak ki. Annyi bizonyos, hogy egyre többen kérik az építészeket, úgy tervezzék meg házukat, hogy e hatások semlegesíthetőek legyenek.

A beruházók pénztelenségével is szembekerül viszont Töős, aki inkább középületekkel foglalkozik. Irodája legutóbb fa ablakkereteket javasolt egy egészségügyi intézmény felújításához, ám a beruházó inkább műanyagot választott. A felelősök attól riadtak vissza, mibe kerülhet pár év múlva a karbantartás. Bár a műanyag ablakok csak 15-20 éve kerültek piacra, gyártóik szerint korlátlan ideig megőrzik minőségüket. Ebből a szempontból egyetlen hátrányuk, hogy mechanikai sérüléseik nem javíthatók. A fa felületkezelésére viszont öt-hét év a garancia, és ez a későbbi költség, párosítva az egyszerűbb műanyag ablak alacsonyabb árával, az utóbbi szerkezetek javára billentette a mérleget. Bár családi ház építésénél - különösen vidéken, ahol alacsonyabbak a bérek, és sokan amúgy is kalákában építkeznek - a téglához képest kifejezetten olcsó a vályog vagy a vert fal, Töős szerint a középületeknél és a többlakásos házaknál fordított a helyzet: a hasonló színvonalú és időtálló megoldások közül a természetes anyagok felhasználása drágább - persze figyelmen kívül hagyva a nagy, edzett üvegfelületekkel és hasonló látványos anyagokkal dolgozó, méregdrága high-tech konstrukciókat. A középületekben a természetes anyagok manapság inkább látványként szerepelnek: a gazdaságos és rugalmasan alkalmazható teherhordó szerkezeteknek csak a felületére kerül a tégla vagy a kő. Számos helyen látható a terméskő lábazat "korszerű" változata: beton támfalakra utólag erősítik fel a vékony kőlapokat.

BEDI IVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gyertyafény helyett már mobilok világítják meg az arcunkat télen

Gyertyafény helyett már mobilok világítják meg az arcunkat télen

Álhírterjesztőnek nevezte Orbán Viktort Jean-Claude Juncker

Álhírterjesztőnek nevezte Orbán Viktort Jean-Claude Juncker

Újabb milliárdok ömlenek a felcsúti fociba tao-támogatás címén

Újabb milliárdok ömlenek a felcsúti fociba tao-támogatás címén

Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül

Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül

Megtalálták a szoborrongáló rémeket, akik megfújták Békéscsaba egyik ékkövét – fotó

Megtalálták a szoborrongáló rémeket, akik megfújták Békéscsaba egyik ékkövét – fotó

Mécsesekkel és egy szívszorító levéllel búcsúztak a 74-es troli törzsutasától, Eta nénitől

Mécsesekkel és egy szívszorító levéllel búcsúztak a 74-es troli törzsutasától, Eta nénitől