A középkorban a magyarországi kertekben többnyire haszonnövények, zöldségesek és gyümölcsösök voltak.

A középkorban a magyarországi kertekben többnyire haszonnövények, zöldségesek és gyümölcsösök voltak. Ezekről csak különféle adománylevelekből, leírásokból, levelezésekből, számadáskönyvekből lehet tudni, ábrázolás nem maradt fenn róluk. A kora középkorban a díszkertek a kolostorokban kezdtek meghonosodni - volt például egy ilyen a margitszigeti domonkos apácakolostorban, ahol IV. Béla leánya, Szent Margit is élt -, ezek már szabályos formákat öltöttek, négyszögű ágyásokkal, megtervezett utakkal. A kolostorokból aztán egyre több helyen terjedtek el, s gyakran el is különültek a haszonkertektől. A 15. századtól maradtak fenn leírások a királyi kertekről, amelyek közül a legjelentősebbek Buda várának krisztinavárosi oldalán, illetve Visegrádon voltak. Ezek úgynevezett reneszánsz kertek voltak, a díszkert és a gyümölcsfák mellett stílusos építmények, díszkutak, szökőkutak, villák, antikizáló szobrok álltak. Ezek nyomán számos főúr, illetve egyházi személyiség alakított ki magának díszkertet, ám zömük a török időkben megsemmisült.

A 17. században éledt újjá a kertkultúra, mégpedig az esztergomi prímások pozsonyi kertje nyomán (akkor a töröké volt Esztergom, így a prímások ebben a városban éltek). A pozsonyi érsekkert azért is válhatott mintává, mert készült róla egy magyar nyelvű szakkönyv, amely jó másfél évszázadig a kertészeti szakirodalom alapművének számított. A kert Lippay György érsek alatt lett híres, a könyvet pedig öccse, Lippai János írta. A mű három kötetből állt, amelyekben a virágos-, veteményes- és gyümölcsöskertet írta le, a növények tulajdonságaival, termesztési eljárásukkal együtt. Az érsek sok gondot fordított arra, hogy különféle virágokat gyűjtsön össze, köztük sok újdonságot is, a leghíresebbek talán a tulipánjai voltak. A pozsonyi kertet a testvérek halála után elhanyagolták, majd az érsekek Esztergomba való visszaköltözése után pusztulásnak indult, végül a területet beépítették.

Európában már a 17. században elkezdődött a barokk kertek divatja, de Magyarországon csak a szatmári béke után kezdett elterjedni. E kerttípus francia jellegű, szigorú mértani formákba rendezett alaprajza van, a bokrokat és a fákat is nyírják, formára vágják, s kis tavakat is terveznek bele. Ilyet alakítottak ki az Esterházyak Fertődön, de volt hasonló Keszthelyen, Gödöllőn és másutt is.

Már a 18. század végén megjelent, majd a következő században nagyon elterjedt Magyarországon is az angolkert, amelyet a szakemberek ma tájképi kertnek is neveznek. Jellemzői a szabálytalan alakban, sűrűn beültetett növényzet, kanyargós utak, kerti - gyakran egzotikus - építmények, néhol mesterséges romok, természetes közegben futó, de olykor műpatak. Egyik első példája az Esterházyak tatai kastélykertje volt, majd később híressé vált a nagycenki Széchenyi-kastély, illetve az alcsúti Habsburg-kastély kertje is.

A szocializmus idején a még megmaradt kertek jó része pusztulásnak indult, hiszen a kastélyok is olyan funkciókat kaptak, amelyek a kertek fenntartását nem tették lehetővé. Az utóbbi évtizedekben e folyamat megállt, ma már a történeti kerteket is mint műemlékeket tartják számon, s ezért különleges figyelmet fordítanak rájuk.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Hetilap

Zöldművelés

Ma még nagyon kevesen terveztetik és építtetik kertjüket szakemberrel. A családi házak körül nehéz önálló stílusban kialakítani a kerteket, azok jellegét inkább a megrendelő által megkívánt funkciók határozzák meg.

Több autó árokba borult és a vonatok is késnek a havazás miatt

Több autó árokba borult és a vonatok is késnek a havazás miatt

Toroczkaiék pártja is tiltakozik a "rabszolgatörvény" ellen, csak külön

Toroczkaiék pártja is tiltakozik a "rabszolgatörvény" ellen, csak külön

Állítólag van egy titkos laboratóriuma a Huaweinek, amit csak úgy hívnak: a Fehér Ház

Állítólag van egy titkos laboratóriuma a Huaweinek, amit csak úgy hívnak: a Fehér Ház

Van az a pénz: volt idő, mikor a Facebook jó pénzért eladta volna az adatainkat

Van az a pénz: volt idő, mikor a Facebook jó pénzért eladta volna az adatainkat

Zsíros fegyverüzletet mondana fel Kanada Hasogdzsi halála miatt

Zsíros fegyverüzletet mondana fel Kanada Hasogdzsi halála miatt

Bárkit kérdezel, a kormány válaszol - A HVG adventi kalendáriumában ma: Bedő Iván

Bárkit kérdezel, a kormány válaszol - A HVG adventi kalendáriumában ma: Bedő Iván