Igyekszik a háttérben maradni a világ egyik legnagyobb nyersanyag-kereskedő cége, a Svájcban bejegyzett Glencore International, amely hatalmasat kaszál a mostani olajdráguláson.

Willy Strothotte nevét nyersanyagüzleti körökben ismerik ugyan, de azon kívül kevesen. Pedig ő az elnöke a Glencore International AG-nek, a svájci Zugban székelő óriáscégnek, amely nem csupán az ország második legnagyobb vállalata, hanem a világ első számú független olajforgalmazója is, amely a nagy olajcégektől különállóan a világon felhasznált nyersolaj- és olajtermék 3 százalékával kereskedik. A 140, közelebbről meg nem nevezett részvényes tulajdonában lévő cég tavaly 54,7 milliárd dollár forgalmat ért el, közvetlenül 1700 embert foglalkoztatott, de a több mint 50 országban lévő bányái, vállalkozásai, termelőüzemei révén további 50 ezer főnek ad munkát. Strothotte 1978 óta van a cégnél, ahol az utóbbi 20 évben folyamatosan a legmagasabb tisztségek valamelyikét töltötte be, s magánvagyona időközben 800 millió frankra nőtt. A tehetséges nyersanyag-kereskedő az évtizedek során legendává nőtt Marc Rich mellett kezdett.

A pillanatnyilag spanyol, belga és izraeli állampolgársággal rendelkező Richet 2001 elején két órával elnöki leköszönése előtt részesítette amnesztiában - jogi felháborodást kavarva - Bill Clinton, aki ezzel az állítólag anyagilag alaposan megtámogatott lépéssel Rich 17 éves menekülésének vetett véget (HVG, 2001. szeptember 23.). 1983-ban ítélték összesen 325 évi börtönbüntetésre a zseniális üzletembernek és erkölcsi nullának tartott Richet, aki az olajszőkítés amerikai, "nagybani" változatát űzte évekig, és a kelleténél 48 millió dollárral kevesebb adót fizetett. Rich saját néven 1974-ben alapított céget, a Marc Rich Co.-t, és az üldöztetés éveiben nagyon jól jött neki, hogy a szédületes tempóban fejlődő, a nemzetközi embargókon könnyedén átlépő vállalkozást az adózás szempontjából roppant előnyös zugi Baarba jegyeztette be, a svájciak ugyanis az adócsalást nem tartják bűnnek, és elkövetőit nem is adják ki más országoknak.

Ténylegesen-e vagy színlelten, mindenesetre Rich 1994-ben eladta a birodalmát egykori munkatársainak, s Marc Rich Group elnevezéssel később egy újat csinált. A hátrahagyott cég vette fel a Glencore International nevet, már csak azért is, hogy feledtesse a volt tulajdonos turpisságait. Mindazonáltal a svájci cégjegyzékben keresgélve a Rich névre mindmáig 11 Glencore kezdetű vállalkozás bukkan elő.

Három területen tevékenykedik a Glencore, a fémek és ásványi nyersanyagok körében, az energiaszektorban és a mezőgazdaságban. Az első kategóriába a bauxitbányászattól az alumíniumgyártáson át az ón-, réz- és ólomkitermelésig, illetve -feldolgozásig sok minden tartozik, az energetikában az olaj és olajszármazékok, valamint a szén forgalmazása, a mezőgazdaságban pedig a gabonafélék és a cukor eladása. A hatalmas gabonakereskedésnek Rotterdam a központja, mint ahogyan az egész agrártevékenység egy 1982-ben felvásárolt holland cégre támaszkodik. A Glencore az évek során tudatosan terjesztette ki tevékenységét az egyszerű kitermeléstől a termékek minél fejlettebb feldolgozására, amivel együtt járt gyárak, feldolgozóüzemek vásárlása. A Glencore jelentős tulajdonos három, tőzsdén is jegyzett óriáscégben, a szénipart átfogó Xstratában, az amerikai alumíniumipari Century Aluminiumban és a színesfémekre specializálódott ausztrál Minara Resourcesben.

Lehetetlen felsorolni valamennyi érdekeltséget, de az Xstratát érdemes közelebbről megnézni, mert része a Glencore látványos felemelkedésének. A vállalat 1926-ban született, eredetileg Südelektrának hívták, svájci bankok alapították dél-amerikai infrastrukturális beruházások finanszírozására. Hosszú és izgalomszegény évtizedek után 1990-ben vásárolta meg az 53 százalékát Rich, aki elsősorban nyersanyagipari cégekben részesedést szerző vállalkozássá igyekezett az Xstratára modernizált nevű vállalatot átfazonírozni.

A tényleges nyersanyag-kereskedelmi, illetve a termelőtevékenység az ezredfordulóra vált teljessé, a merész irányváltásra pedig 2001-től került sor, amikor a dél-afrikai Mick Davist hozták a cég élére. Davis két feladatot kapott: tegye népszerűvé a svájci tőzsdén jegyzett, de a közönség figyelmét felkelteni sehogyan sem képes Xstratát, másrészt ferrokróm- és vanádiumtermelése mellé, amelyekkel világcsúcson van, növessze fel szénipari tevékenységét is. A tőzsdei depressziónak volt köszönhető, hogy az időközben 40 százalékra szelídült tulajdonos Glencore neki adta el 26 dél-afrikai és ausztráliai szénbányáját, amivel egy csapásra a világ negyedik legnagyobb szénvállalkozásává lépett elő. Davis tavaly megszerezte az ausztrál MIM bányacsoportot is, a 3,3 milliárd dolláros ár nagyon kedvezőnek volt mondható. Kivált, hogy alig került tinta a szerződésre, a nyersanyagárak - főleg a széné - emelkedni kezdtek, a Londonba átvitt részvények értéke megháromszorozódott.

Sötétnek vagy legalábbis átláthatatlannak mondják banki elemzők az Xstrata és a Glencore viszonyát. Utóbbi évekig végezte az Xstrata nyersanyagainak értékesítését, ma már a hivatalos indokolás szerint csak know-how-jával járul hozzá a sikeres üzletmenethez, amiért évi 25 millió dollárt kaszál. Mindenesetre tavaly Franciaországban belpolitikai botrányt okozott, hogy a Glencore többségi tulajdonában lévő Metaleurop calais-i cégét kérlelhetetlenül bezárták, és a 830 dolgozót az utcára tették. A franciák felhánytorgatták, hogy a Glencore lenyúlta a francia kormánytól és az uniótól a vállalat, illetve a környezet fejlesztésére juttatott pénzt, és hogy a Metaleurop több cégét is, miután lecsupaszították, fillérekért átjátszotta az Xstratának.

Volt még két kellemetlen ügye a zugi cégnek, amivel a nemzetközi média címoldalaira került. 2000-ben felrobbant egy dán hajó, és a hétfős legénységből hatan életüket vesztették. A papírok szerint 2000 tonna cink-oxidot szállítottak, ám három évig tartó vizsgálat kimutatta, hogy valójában egy olyan cinkvegyület volt a rakomány, amely a nedvességgel érintkezve gázt fejleszt, ami már csekély koncentrációban is robban. A megrendelést ártatlannak beállító Glencore háttérbe húzódott, állítva, hogy a vizsgáló szervek nem keresték meg, és csendben kifizette a hozzátartozókat. A Glencore belekeveredett az olajat élelmiszerért elnevezésű iraki ENSZ-program megsértői közé, és állítólag úgy mosta ki magát a kellemetlen ügyből, hogy az árkülönbséget, amit elért, utóbb befizette a nemzetközi szervezetnek.

Rich attól lett nemzetközi hírű, hogy megsejtette az 1973-as olajválságot, és ehhez illő stratégiát eszelt ki. Véletlen-e vagy sem, de a saját, illetve 75 állandóan bérelt tartályhajóval mozgó Glencore a híresztelések szerint most időben bespájzolt olajból, és az év első három hónapjában 100 millió dolláros álomnyereségre tett szert.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Egyre több felnőtt tanul tovább Magyarországon

Egyre több felnőtt tanul tovább Magyarországon

Felsorakoztatták az őröket az ülésterem bejáratánál – fotók

Felsorakoztatták az őröket az ülésterem bejáratánál – fotók

A mesterséges intelligenciával lépne a rák nyakára a 33 éves magyar feltaláló

A mesterséges intelligenciával lépne a rák nyakára a 33 éves magyar feltaláló

Hadházy visszament a köztévéhez, nem engedték be

Hadházy visszament a köztévéhez, nem engedték be

Magyarország nem szolgáltatja vissza a zsidó műkincseket

Magyarország nem szolgáltatja vissza a zsidó műkincseket

Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?

Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?