Mely hibákat követik el a leggyakrabban a magyar menedzserek? - a HVG erről kérdezett meg vállalati tanácsadókat és gyakorló vezetőket.

A hibákhoz való rossz viszonyulás az egyik legtipikusabb menedzsmenthiba Magyarországon. A vezetők nem szívesen beszélnek arról, milyen bakikat követnek el. Elvben ugyan egyetértenek azzal, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, a gyakorlatban azonban mások és maguk előtt is szégyellik a dolgot. Lakatos Péter, a Videoton Holding Rt. egyik vezérigazgatója úgy fogalmaz: "Ha az ember ezer döntésből harmincat elront, az normális, de még 150-nel is lehet kiváló. Aki emiatt nem alszik, az rossz vezető." Hibarejtegetési hajlamra vall az is, ahogy sokan a tanácsadói jelentéseket kezelik. "A vállalatvezetők felkérik a tanácsadókat, hogy vizsgálják meg a céget. Kifizetik a borsos tanácsadói díjat, aztán beteszik a jelentést az asztalfiókba. Nem vitatják meg az abban felsorolt gondokat senkivel, azaz nem hasznosul a jelentés" - számol be tapasztalatairól Zoltayné Paprika Zita, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem oktatója.

A múlt hibáiból sok következtetést le lehetne vonni a jövőre vonatkozóan, ám a holnap tendenciáinak kiszámításában, megsejtésében szintén nem jeleskednek a magyar menedzserek - pedig Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. volt vezére és a vezetők kölcsönzésével, közvetítésével foglalkozó Hungarian Interim Management Kft. egyik alapítója szerint ez az egyik legfontosabb menedzserfeladat. "Olyan ez, mint a biciklizés: ha az ember a kereke alá kerülő köveket nézi a horizont helyett, biztosan felborul." Fekete ma már ilyesfajta hibaként látja arra való törekvését, hogy a Henkel telepítse Magyarországra regionális központját. "Nem láttam előre, hogy a regionális központok napjai meg vannak számlálva, mert a leányvállalatok kikényszerítik, hogy hozzájuk kerüljenek azok a funkciók, amelyekben különösen jók. Így a központok hálózata helyettesíti a hagyományos területi központokat" - mondja. Jó példát mutatva beismeri tévedését abban is, hogy azt gondolta: nyelvtudásra lényegében csak néhány vezetői szinten lesz szükség.

Marc-Tell Madl, a Dezső, Réti and Antall Landwell nemzetközi jogi tanácsadó cég partnere szerint a magyar cégvezetők sokszor nemcsak a jövőbe nem látnak, de még a nemzetközi piacot sem ismerik, gyakran csak halvány fogalmuk van az árakról. Sokszor hasonló gondokkal küzdenek az ide települő külföldi cégek vagy az itt céget alapító külföldi vállalkozók is - folytatja Madl -, abba a tévedésbe esnek, hogy a jog- és adórendszert azonosnak hiszik az odahaza megszokottal.

A magyar menedzserek tipikus hibáinak sorolásakor a HVG által megkérdezett szakemberek közül többen is felhozták a döntések halogatását, elhúzását, s Fekete István például ezt titulálta a legnagyobb hibának. "Ez sokszor még a hibás döntésnél is rosszabb" - vallja.

A döntések halogatásának egyik válfaja a döntés-előkészítés elhúzása is. A videotonos Lakatos szerint ha kevés a hiba, az valószínűleg azért van, mert túl lassú a döntéshozatal. A vezetőnek vállalnia kell, hogy csak a bejövő, nem teljes körű információk alapján hozza meg döntését - véli, hozzátéve: "saját karrierem során is adódott volna néhány alkalmi vétel, melyeket egészen addig vizsgáltam, hogy elég jó üzletek-e, amíg más el nem halászta előlünk."

A döntések elhúzódását okozhatja a Zsoldos Zoltán, a Consolidus Üzleti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a legelterjedtebb magyar nagyvállalati menedzsmenthiba is: a "mítingelési csapda". Ha egy vezető túl sok értekezletet és tárgyalást iktat be egy napjába, akkor ugyan nagyon aktívnak tűnik, ám valójában nem hasznosítja jól saját és társai idejét, mert nem marad elég ideje felkészülni. "Legalább 30 százalékos időmegtakarítás érhető el egy cégnél azzal, ha a vezetők kevesebb értekezletet tartanak" - véli.

A magyar menedzserek ugyanis - talán éppen a kiszámíthatatlan környezetben szerzett tapasztalataik miatt - görcsösen ragaszkodnak a "racionális", hideg kalkulációkon alapuló menedzsmentideálhoz. "Ám ezzel a könnyen tanulható és kivitelezhető magatartással - szögezi le Zoltayné Paprika Zita - nem lehet nagy sikert elérni. Túl merevvé teszi az ember gondolkodását." Ezek fényében különösen érdekes, hogy a "racionális" magyar menedzserek a felmérések tanúsága szerint (lásd Kockázatkerülők című írásunkat a 76. oldalon) nem sorolták erősségeik közé az elemzőkészséget.

A racionalitás fékező ereje ütközik ki Bíró Péternek, a Siemens Nemzeti Vállalat stratégiai és kommunikációs igazgatójának egyik múltbéli példáján is. "Tíz éve, amikor még a McDonald'snál szolgáltam, az amerikai főnökök folyton azt szorgalmazták, hogy nyissunk újabb és újabb éttermeket. Csakhogy abban az időben az életszínvonal csökkent, ezért mi ezt nem tartottuk racionális lépésnek." Utólag visszatekintve azonban igazat ad az amerikaiaknak: "A veszteséget is vállalták a piac uralásáért, és ez be is jött nekik."

A magyar cégeknél a döntéshozatalhoz kapcsolódó tipikus hiba, hogy akkor is nehezen adják fel a családi vállalkozások rugalmas feladatmegosztási struktúráját és egyszerű döntéshozatali mechanizmusát, amikor a cég már megnőtt. "A hazai középvállalatok vezetői, különösen a tulajdonosok, azt hiszik, hogy mindent maguknak kell megcsinálniuk, ezért kevés idejük marad arra, amit tényleg csak ők tudnának elvégezni" - állítja Zoltayné Paprika Zita.

Zsoldos Zoltán is nemrég járt tanácsadóként egy cégnél, amely ilyen problémával küzdött. A félszáz főt foglalkoztató, prosperáló kereskedelmi cég felső vezetői közül több is az első számú vezető baráti köréből került ki, "együtt indultak", ám ahogyan a cég nőtt, ebből egyre több gond származott. "A tulajdonosnak - mondja - delegálnia kellett volna a feladatokat, ezt a vezetőtársai is szerették volna, ő viszont nem volt meggyőződve arról, hogy barátai-kollégái kompetensek.

Az alapítók sokszor nem veszik észre, mikor érkezik el az a pont, amikor menedzseri képességeik esetleges hiánya már a cég fejlődését nehezíti. "Tucatszámra látok olyan tizenöt éves cégeket, amelyeket az alapító-tulajdonos húz vissza. Az Elendernek nagy szerencséje volt azzal, hogy az alapító tudta, mikor kell fokozatosan kivonulnia a cég ügyeiből" - mondja Kóka János vezérigazgató, aki maga is az elnöki székbe való átülését tervezi bejelenteni június 17-én.

Lakatos Péter szerint a kelet- és közép-európai menedzsereknek az a legnagyobb hibájuk, hogy befelé és lefelé aránytalanul sok, kifelé pedig túl kevés önbizalmat mutatnak. "Típushiba" a világos beszéd hiánya is. "A sorok közé beszélünk, és azt várjuk, hogy a partnerünk ezt megértse" - fogalmaz Fekete, aki bevallása szerint maga is rendszeresen beleesett ebbe a csapdába munkatársai instruálásakor, amíg fel nem hívták rá a figyelmét.

Hogy a magyar menedzsment képes tanulni, arra bizonyság, hogy a szakértők szerint a kilencvenes évek első felében még tipikusnak számító problémák zöme mára gyakorlatilag megszűnt. A verseny - említ egy példát a már idézett Zsoldos Zoltán - rákényszerítette a nagyvállalatokat, hogy folyamatosan selejtezzenek. Korábban felgyűltek a betelepítéskor még indokolt, de a fejlődés során funkciójukat veszített tárgyak, emberek. Zsoldos szerint ez ma már kevésbé jellemző, de még öt évvel ezelőtt is hívták olyan vidéki nagyvállalathoz, ahol látványos volt a "kapun belüli munkanélküliség". A vállalat különböző telephelyei, a központi postázó és az egyes osztályok közt idősödő hölgyek kézbesítették a leveleket, akár naponta kétszer-háromszor is. A javarészt szociális indokokból foglalkoztatott asszonyok helyére - a tanácsadó javaslatára - végül fölvettek egy motoros futárt.

DÓRA MELINDA TÜNDE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Hetilap

Kockázatkerülők

A magyar cégvezetők elsősorban az elemzőkészségüket tartják gyengének - derült ki a Budapesti Közgazdaság-tudományi és...

Bőnyi rendőrgyilkosság: Győrkös szerint az igazságügyi fegyverszakértő tévedett

Bőnyi rendőrgyilkosság: Győrkös szerint az igazságügyi fegyverszakértő tévedett

Az Európai Bírósághoz fordul Tordai a félmilliós bohócorr miatt

Az Európai Bírósághoz fordul Tordai a félmilliós bohócorr miatt

Orbán megszólalt a „rabszolgatörvényről”: Nincs igazuk a szakszervezeteknek

Orbán megszólalt a „rabszolgatörvényről”: Nincs igazuk a szakszervezeteknek

Jön a hideg, havat is hoz magával

Jön a hideg, havat is hoz magával

„Megfordítanám veled a világot” – KIES klippremier

„Megfordítanám veled a világot” – KIES klippremier

Összesítették, ennyit költött a kormány a határon túl focira

Összesítették, ennyit költött a kormány a határon túl focira