Egyre több helyen lehet maroktelefonnal vagy más drótnélküli készülékekkel beszélgetni és internetezni: repülőgépen, földalattin, dzsungelben és óceánon, sőt - némi trükkel - a víz alatt is.

Tanácstalan ügyfél hívta fel a magyar T-Mobile vezérigazgató-helyettesét, Maradi Istvánt: hogy kerülnek a számlájára külföldi beszélgetések díjai, amikor nem járt se Cipruson, se Törökországban? Csak nem a levegőből? De igen. Mint kiderült, az illető a közelmúltban Magyarországról Izraelbe utazott. A repülőgépen véletlenül bekapcsolva maradt a mobiltelefonja, melynek hangpostája lelkiismeretesen fogadta a beérkező hívásokat, miközben az alant elterülő országok hálózataira kapcsolódott.

Az eset jelzi: a repülőgép magassága és sebessége nem akadálya a mobilozásnak. Igaz, a légitársaságok minden eshetőségre felkészülő propagandája szerint repülés közben nem szabad bekapcsolni a mobiltelefonokat, mert azok jelei megzavarhatják a gép elektronikus rendszereit. Csakhogy egy több száz utast szállító gépen rendszerint mobilok tucatjai maradhatnak bekapcsolva, mégsem ismeretes az utóbbi évekből olyan baleset, amelyet mobiltelefon okozott volna. Már csak azért sem, mert a repülőgépgyártóknak az utóbbi években volt idejük az emiatt elképzelhető elektromos zavarok kiküszöbölésére.

A rádiótelefon hullámai tehát a repülőgépről is zavartalanul eljutnak a földi bázisállomásokhoz és vissza. A zavar odalent keletkezik. Míg ugyanis alapesetben egy mobiltelefonnal mindig csak egy bázisállomás áll kapcsolatban, a földről fölemelkedve a készüléket egyre több - a repülőgép utazási magasságában akár száz - földi állomás is "látja", és ez össze is zavarhatja őket.

Az első megoldásként a légitársaságok által kipróbált - például az üléstámlákba épített - fedélzeti telefonok nem arattak túl nagy sikert, az utasok többsége ragaszkodik saját készülékéhez. Számos cég ezért azon dolgozik, hogy a saját mobilok kockázatmentes használatát is lehetővé tegye, bár a rendszer bevezetésének időpontja egyelőre homályba vész. A földön szokásos - városban néhány száz méter, sík terepen akár több kilométer átmérőjű - cellák (az egy-egy bázisállomás által lefedett területek) helyett a gépek fedélzetén egy, esetleg néhány kisebb pikocellát akarnak létesíteni a hozzájuk tartozó kisméretű bázisállomásokkal. A mobiltelefonok ide küldik majd jeleiket, melyeket aztán a gépen elhelyezett műholdas antenna továbbít valamelyik mobilszolgáltató földi hálózatába. A biztonság kedvéért az utasteret árnyékolják, nehogy a mobilok mégis közvetlenül a földi hálózatokkal lépjenek kapcsolatba. Persze meglehetős hangzavar várható a gépeken, ha a mobilokat a földön megszokott intenzitással kezdik használni. Ezt úgy tervezik orvosolni, hogy többé-kevésbé hangszigetelt telefonfülkéket alakítanak ki, esetleg - a dohányzók elkülönítésének mintájára - kettéválasztják az utasteret telefonáló és csöndes övezetre.

Technikailag mindez már ma is megoldható lenne, a rendszer bevezetésének másféle akadályai vannak: egyelőre tisztázatlan például, hogy a repülőgépről érkező jelek melyik telefontársaság hálózatába kerüljenek és milyen feltételekkel. A mobilszolgáltatást országonként tetemes frekvenciahasználati díjakhoz és egyéb feltételekhez kötik. Talán ez az oka annak, hogy repülőkön egyelőre csak - a hatósági engedély nélkül nyújtható - internetes szolgáltatásra akad példa.

Elsőként a Lufthansa kezdte bevezetni az utóbbi hónapokban, hogy tengerentúli járatai egyúttal a drótnélküli kapcsolatot lehetővé tévő úgynevezett hotspotok is, amelyek szintén műholdas kapcsolattal továbbítják a fedélzeten összegyűjtött jeleket. E technológiát két nagy repülőgépgyártó, az Airbus (amely egyelőre nem veri nagydobra, mely légitársaságokkal működik együtt), illetve a Boeing körül csoportosuló cégek (a Lufthansa, az SAS, a Japan Airlines, a Singapore Airlines, a China Airlines, a Korean Air és mások) külön-külön dolgozták ki: előbbi WirelessCabin, utóbbi Connexion néven. A földi internethasználathoz hasonlóan a Connexionnál is percdíj vagy átalánydíj között lehet választani. Az első esetben fél órára 9,95 dollárt, majd percenként 25 dollárcentet kell fizetni, a másodikban - a repülési időtől függően - 14,95 és 19,95 dollár között van az egy útra szóló díj. Igaz, a Lufthansa például nagyjából ezer internetes oldalhoz - saját internetes reklámján kívül a friss hírekhez is - ingyen kínálja a kapcsolódást.

A föld alatt kissé más a technikai háttér, mint a föld fölött. Mégis sok nagyvárosban, így Budapesten is lehet már mobilozni a metrón (a múlt hónapban a Vodafone jelentette be, hogy szolgáltatását a kisföldalattira is kiterjesztette). Igaz, a zajos és egyébként is zsúfolt szerelvényeken - legalábbis a számlázási adatokból tájékozódó T-Mobile szerint - nem annyira beszélgetésre használják a telefont, mint inkább sms-küldésre, esetleg wapolásra. A metróalagútban, ahol a rádióhullámok már a következő kanyaron sem jutnak túl, majdnem karvastagságú "sugárzó" (vagyis a rádióhullámokat antennaként felvevő és leadó) kábelt húznak ki. Ezt a mobilszolgáltatók többnyire közösen használják, csak a kábel végein kell külön rádióállomásokat elhelyezniük. Hasonlóan oldják meg a nagyobb közúti alagutakban is azt, hogy az autósok telefonálhassanak.

Magányos hegycsúcsokon, a dzsungel mélyén, illetve olyan országokban, amelyekben nincs országos hálózat, semmiképp sem lehet térerőt csiholni. Ezeken a helyeken a - hétköznapi mobiloknál nem sokkal nagyobb - műholdas telefon segít, amelynek percdíjai persze a megszokottnál jóval magasabbak. Például a Pannon GSM hálózatából percenként 1 200-1 600 forintba kerül egy szimpla beszédhívás az Inmarsat vagy az Iridium rendszerekhez kapcsolódó telefonokra.

Nagyjából a 2003 tavaszán folyt iraki háború idején jelentek meg az olyan műholdas eszközök, amelyek az egyszerű beszélgetésen kívül tévékép-minőségű színes mozgóképek átvitelét is lehetővé tették. Az ilyen helyszínekről tudósító tévék profi eszközöket használnak, míg az eldugott helyeken dolgozó kiküldötteknek vagy a távoli hegyekben időző turistáknak nagyjából 1500 dollárt kell beruházniuk, ha nem tudják nélkülözni cégük központi hálózatának adatait, illetve nem akarnak lemondani e-mailjeik olvasásáról. A modem szerepét betöltő könnyű, laptop méretű készülék a hagyományos modemek sebességének ötszörösével építi fel a kapcsolatot a londoni székhelyű Inmarsat regionális széles sávú világhálózatán keresztül.

Az Inmarsat azzal is reklámozza e szolgáltatását, hogy olcsóbb, mint ha az üzletemberek a jobb hotelek díjait kifizetve olvasgatnák e-mailjeiket, s mint a Newsweek a múlt hónapban megjegyezte, a 600 oldalnyi szövegnek megfelelő adatforgalom 10 dollár körüli díja valóban versenyképes a szállodák ajánlataival. Az Inmarsat jövőre készül további két műhold felbocsátására, és ezekkel a készülékek már nemcsak az Európától Indiáig és Közép-Afrikáig terjedő régióban, hanem az egész világon használhatóvá válnak.

A tengereken pedig - ha már a repülőgépek miatt úgyis kiépíti műholdas telefonrendszerét - a már említett Connexion igyekszik vevőket találni új szolgáltatására. Az Atlanti-óceán északi részén hajózók régi tengerészrádióikat már augusztustól a szövetség által hálózatba kötött készülékekre cserélhetik.

A mobiltelefonok rádióhullámai egyedül a tenger hullámai között vesznek el. A fizika törvényei miatt a víz alatt leginkább ultrahanggal lehet "telefonbeszélgetéseket" közvetíteni, ha a hagyományos, vezetékes összeköttetés zavarja a lenn dolgozókat. Akadnak mobilszolgáltatók, amelyek így is GSM-telefonálást kínálnak, ám ez valójában öszvérmegoldás. A France Télécom ügyfelei víz alatti búvárharangban beszélhetnek; a hangot kábelen vezetik a felszínen úszó bójához, és onnan terelődik a beszélgetés a GSM rádióhullámaira.

Csendre is "elő lehet fizetni", ha valakinek éppenséggel erre van szüksége. Színházak, koncerttermek időnként kis zavaró adókat telepítenek, amelyek 5-10 százalékra szorítják le a sikeres hívások arányát. Mint Maradi István szolgáltatásfejlesztési vezérigazgató-helyettes a HVG-nek elmondta, a turpisságra a magyarországi T-Mobile is rájön, hiszen a központ jelzi, ha egy-egy bázisállomás körül feltűnően sok hívás "pattan vissza". A hírközlési felügyeletek támogatásával a mobilszolgáltatók nem csak Magyarországon küzdenek e technika ellen, hiszen úgy vélik: az általuk kifizetett frekvencián más még zavaró adót sem működtethet. Ha valóban mobilcsöndre van szükség, akkor más a megoldás: például az újonnan épülő kórházak intenzív osztályait Faraday-kalitkával - fémből készült burokkal - árnyékolják.

BEDŐ IVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Márciusban mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Márciusban mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Néhány mondat állami szervek vezetőitől arról, hogy Magyarország élen jár a korrupció elleni harcban

Néhány mondat állami szervek vezetőitől arról, hogy Magyarország élen jár a korrupció elleni harcban

„Nagyon komoly ügyvédei vannak az alkoholnak” – Interjú dr. Kapitány-Fövény Mátéval

„Nagyon komoly ügyvédei vannak az alkoholnak” – Interjú dr. Kapitány-Fövény Mátéval

Benzines villanyautó: teszten a Honda különc hibrid divatterepjárója, az új CR-V

Benzines villanyautó: teszten a Honda különc hibrid divatterepjárója, az új CR-V

Nem várt helyről kapott kritikát a kormány sajtószabadság-ügyben

Nem várt helyről kapott kritikát a kormány sajtószabadság-ügyben

Ez látványos lesz: komoly változás jön jövőre a laptopokba

Ez látványos lesz: komoly változás jön jövőre a laptopokba