Az olimpiák történetének legnagyobb biztonsági kihívásával kell megküzdeniük az athéni játékok szervezőinek, akik minden eddiginél több pénzt költenek a résztvevők védelmére. Nagyban veszélyezteti azonban e munka hatékonyságát, hogy sok létesítmény csak az utolsó pillanatra készül el.

Az idei athéni olimpia olyan lehet, mint amilyen 48 éve a melbourne-i volt, amelyet szintén sok előzetes bírálat ért, végül mégis teljes sikert aratott. Legalábbis ezt reméli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, a belga Jacques Rogge, akiből talán inkább a kincstári optimizmus beszél, mintsem a szervezők munkája iránti feltétlen bizalom. Az orvosból lett sportvezető még június elején is keményen bírálta a kaotikus athéni előkészületeket, egyebek közt szertelen pazarlással vádolva a szervezőket, sőt még azt is megpedzette, hogy a rendezés jogát talán jobb lett volna Rómának odaítélni. A szervezőbizottság (ATHOC) tagjai, élükön Janna Angelopulosz-Daszkalaki asszonnyal persze nyomban visszautasították a kritikát, az athéni lapok egy része pedig értetlenül fejtegette, hogy a kifogásolt "megalomániás" terveket a NOB is jóváhagyta, mi több, jó néhányat éppen a bizottság igényei tesznek szükségessé.

Persze akadtak, akik elismerték: nem teljesen alaptalanok az észrevételek - és ezt igazolják a tények is. Noha Athén már 1997 óta tudja, hogy olimpia házigazdája lesz, az első három évben egy kapavágást sem tettek, azután is igencsak akadozva folyt a munka, és nem voltak meggyőzőek azok a nyilatkozatok, amelyek azt próbálták elhitetni az érintettekkel, hogy a kezdésre minden készen lesz, sőt a késlekedést majdhogynem erényként tüntették föl.

Még nem tudni, mennyibe kerül a rendezés Görögországnak. Jorgosz Alogoszkufisz pénzügyminiszter csak annyit ismert el, hogy a halogatás jelentős költségnövekedéssel jár. Különböző, kormányzati körökből származó becslések szerint a tervezett 4,6 milliárd eurónál 15-30 százalékkal kell többet költeni a rendezvényre, a sajtó azonban ennél is nagyobb, 7-8 milliárdos összeget emleget. A számlát pedig nem zárták le, Athénban és környékén még mindig éjjel-nappal folyik az építkezés, és alighanem lesz olyan olimpiai helyszín is, amelyet csak az utolsó utáni pillanatban, a versenyek augusztus 13-ai, hivatalos megnyitója után bocsátanak a résztvevők rendelkezésére. A 3500 férőhelyes kerékpárospálya átadását július végére, a 11 ezer fős teniszstadionét pedig augusztus első napjaira tervezték, a kosárlabdázók és a tornászok viadalának otthont adó sportcsarnok várhatóan augusztus 10-én nyit, csakúgy, mint a Helliniko épületegyüttes, míg az uszoda - amelyről az építkezés csúszása miatt lehagyták a tetőt - három nappal később készül el. A labdarúgótorna egyik helyszíne, a Karaiszkaki stadion pedig csak augusztus 14-ére lesz készen.

Amennyire bizonytalanok a kiadások, annyira kiszámíthatatlanok az olimpiai bevételek is. A szponzori támogatásból mintegy 500 millió, az olimpia szimbólumainak kereskedelmi használatáért járó jogdíjakból pedig mintegy 27,6 millió dollárt várnak, azt viszont még sejteni sem nagyon lehet, mennyi pénz folyik be a jegyeladásokból. A versenyekre a sydneyi olimpián piacra dobott 7,6 milliónál jóval kevesebb, 5,3 millió belépőt nyomtattak ki, de ezek sem túl gyorsan fogynak. A start előtt bő egy hónappal még nem egészen 40 százalékukat adták el, miközben négy éve ebben az időszakban már a tikettek több mint fele gazdára talált.

A szervezők a gondokért részben a szponzorokat okolják, akik mindössze 900 ezret vettek meg a nekik felkínált 2,3 millió jegyből. Felvetődött, hogy állami pénzből vásárolnak belépőket a köztisztviselőknek és családtagjaiknak, sokan pedig abban bíznak, hogy a görög labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki sikere nyomán megnő az érdeklődés a rendezvény iránt. Angelopulosz-Daszkalaki asszony arra biztatta ugyan honfitársait, hogy használják ki az életükben valószínűleg vissza nem térő alkalmat, és vegyenek jegyet az olimpiára, az athéniak körében végzett, különböző felmérések azonban azt mutatják, a lakosság fele elmenekül a 4 milliós városból, ahova másfél millió turistát várnak. Az ATHOC azt mindenesetre közölte, nem adják olcsóbban a megmaradt jegyeket, amelyek kétharmada amúgy sem drágább 20 eurónál.

A mérsékelt érdeklődést a The New York Times amerikai napilap elemzése egyrészt az euróhoz képest igencsak rossz dollárárfolyammal, másrészt a biztonsági aggodalmakkal magyarázza. Az athéni lesz ugyanis az első nyári olimpia, amelyet az USA elleni terrortámadás, illetve a Bali szigetén és Madridban elkövetett robbantás után rendeznek meg. Egy felmérés szerint az amerikaiak valamivel több mint fele tartja valószínűnek, hogy terrorcselekményt követnek el a versenyek idején. Így aztán az Egyesült Államokban 30 százalékkal kevesebb athéni olimpiai jegyet vettek a szurkolók, mint négy éve Sydneybe, és a szervezett turistautak résztvevőinek létszáma is 20 százalékkal kisebb.

Washingtonban a sportolókat is nagyon féltik. A The New York Times július végén szellőztette meg azt az értesülését, hogy a görögök - bár formálisan ezt nem fogják elismerni - végül beadják a derekukat, és minden jel szerint négyszáz fegyveres kommandós, valamint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) mintegy száz embere vigyázhat a játékok idején az USA küldötteire. Sőt lehetőséget kaphat erre Nagy-Britannia és Izrael is, amely utóbbi az 1972-es müncheni merénylet óta amúgy is minden olimpiára küldött testőröket sportolói mellé. Athénban azonban Szpiliosz Szpiliotopulosz védelmi miniszter és Thomas Miller, az Egyesült Államok nagykövete is nyomban cáfolta az amerikai lap hírét, kijelentve, továbbra is érvényben van az a tilalom, amely szerint külföldi állampolgárok nem viselhetnek fegyvert görög földön. Ez alól kivételt csak az állami vezetők kísérete képez, de ez már a nemzetközi protokollal, és nem az olimpiával kapcsolatos.

Pedig a biztonság érdekében igazán igyekeznek mindent megtenni a görög szervezők: 1 milliárd eurót költenek erre a célra, egyes értékelések szerint háromszor, mások szerint ötször annyit, mint a 2000-es olimpia ausztrál házigazdái - a rendre pedig 70 ezer ember felügyel majd (három-négyszer annyi, mint Sydneyben) több mint másfél ezer kamera segítségével. A légteret a helikoptereken és léghajókon kívül a NATO AWACS felderítő repülőgépei, Patriot légvédelmirakéta-állások, a tengeri határokat pedig amerikai tengeralattjárók, hadihajók és géppisztollyal felfegyverzett búvárok ellenőrzik majd a játékok 16 napja alatt, sőt a szigorú rendszabályok szeptember 28-áig, a paralimpia végéig érvényben maradnak. Összesen hét nemzet képviselői működnek közre a különleges biztonsági egységek munkájában - a gyors reagálású NATO-erők részeként ott lesz Athénban például a Magyar Honvédség mobil laboratóriuma, amely vegyi vagy biológiai támadás esetén képes elemezni, semlegesíteni a környezetbe jutott anyagokat -, és még Albánia is 6 ezer fővel megerősítette Görögországgal közös, hegyes-erdős határának védelmét.

A pireuszi kikötőt, ahol nyolc luxus óceánjárón, köztük a világ legnagyobb hajóján, a Queen Mary 2-n 15 ezer különösen fontos vendég - mások mellett számos állam- és kormányfő - száll majd meg, a tervek szerint megközelíthetetlen erőddé változtatják, szögesdrót kerítéssel, röntgenberendezésekkel, kommandósok ezreivel őrzik majd a környéket, de mind a 120 olimpiai létesítmény köré is hármas biztonsági gyűrűt akarnak vonni. Ennek kialakítását már július 1-jén megkezdték; 11 ezer biztonsági ember foglalta el posztját, de az előkészületeket nagyban hátráltatja az építkezések késése. A központi stadiont például már július közepén vesztegzár alá akarták vonni, a biztonsági rendszer azonban még igencsak lyukas. Több szakaszon még kerítés sincs, dömperek, teherautók járják a terepet, és a tűzszerészek csak remélik, hogy legalább 72 órával a kezdés előtt befejezhetik a nyitóünnepségnek is otthont adó létesítmény átvizsgálását, és valóra válik Fanni Palli-Petralia kulturális államtitkár jóslata, amely szerint "idén augusztusban Athén lesz a világ legbiztonságosabb helye".

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A magyar határtól nem messze lehet egy új Volkswagen-gyár

A magyar határtól nem messze lehet egy új Volkswagen-gyár

A jet-skik ellen tiltakoznak a Balatonnál

A jet-skik ellen tiltakoznak a Balatonnál

Putyin orosz hibrid luxuslimuzinja ledobta a tetejét – videó

Putyin orosz hibrid luxuslimuzinja ledobta a tetejét – videó

Nicolas Cage kínos karaokéja a nap legrosszabb videója

Nicolas Cage kínos karaokéja a nap legrosszabb videója

Megoldódhat a pacemaker elemcseréjének problémája

Megoldódhat a pacemaker elemcseréjének problémája

Babos továbbjutott, Stollárék a második kiemeltet búcsúztatták

Babos továbbjutott, Stollárék a második kiemeltet búcsúztatták