Az érettségi reformja - akárcsak a követelményszintje - felpuhult, a szisztéma fölöslegesen bonyolódott, ráadásul az új rendszerű vizsgákhoz sok tankönyv hiányzik. De lehet, hogy a változások még így is egy lépést jelentenek a jó irányba.

Nem kevesebb mint tíz év kellett a megvalósuláshoz: a kétszintű érettségit még a Horn-kormány szakemberei ötlötték ki, s 1996-ban kormányrendelet döntött az érettségireform előkészítéséről. A munkát az Orbán-kormány folytatta, s ennek eredményeként a 2001/2002-es tanévben az elsőéves középiskolások már úgy indultak neki tanulmányaiknak, hogy 2005 májusában-júniusában majd új vizsgáztatási metódussal találják szembe magukat.

A reform mögött két alapgondolat húzódott meg. Egyrészt az, hogy minél több diák szerezhessen érettségit, másrészt hogy az egyetemi-főiskolai felvételik helyett ez a vizsga legyen a meghatározó a továbbtanulásban. Abban nagyjából egyet is értett mindenki, hogy az érettségit ketté kell választani: aki a középiskola után nem tanul tovább, az vizsgázzon le szépen alapfokon, aki viszont igen, az választhat egy keményebb erőpróbát.

Az emelt szint követelményrendszere alapjaiban változtathatta volna meg a középiskolai oktatást, ugyanis nagyfokú önálló gondolkodásra, az ismeretszerzési és problémamegoldó képességek kifejlesztésére szoktatta volna az erre készülő diákokat - legalábbis ezt lehetett leszűrni az utóbbi két év próbaérettségi-feladataiból. De mindez csak szándék maradt. A felsőoktatási intézmények ugyanis végül úgy döntöttek, beérik kevesebbel is: felvételkor a középszintű érettségit is elfogadják. A kormány rábólintott a felsőoktatási vezetők kérésére - így viszont az egész reform értelme vált kérdésessé. S hogy miért lettek a derék dékánok és rektorok a reformok kerékkötői? A háttérben természetesen a pénz áll: a normatív szabályozás miatt az intézmények nem a jobb diákok kiválogatásában érdekeltek, hanem minél több diák felvételében.

A reform fölhígítását a kormány egy rendeletében úgy próbálta jóvátenni, hogy a szabályok sok pluszponttal jutalmazzák az emelt szinten érettségizőket, amiért elvileg érdemes volna keményebb fába vágni a fejszét. E hajtóerőt csökkentik azonban a nyelvvizsgákért járó többletpontok (melyekről ugyancsak a kormány döntött). Egy középfokú C típusú nyelvvizsgáért ugyanannyi pont jár majd, mint az emelt szintű érettségiért, ráadásul a jövő évtől újra két középfokú nyelvvizsgát lehet majd beszámítani. Ha tehát valaki kényelmesen leteszi az alapfokú érettségit és két nyelvvizsgát szerez mellé, ezzel annyi pontot gyűjthet, hogy egy-két slágerszak kivételével bárhová bejuthat majd. Az alapfok választásában alig van rizikó. A próbaérettségik feladatai alapján valószínűsíthető, hogy e vizsgák nem lesznek megerőltetők, követelményeik - bár más jellegűek, mint a hagyományos érettségikéi - nem érik el azok szintjét. Ráadásul a dolgozatokat továbbra is az adott iskolák tanárai javítják, akik alighanem "empatikusabban" ítélik meg diákjaik munkáját.

Aki viszont az emelt szintet választja, sokat kockáztat. Igaz ugyan, hogy még közepes teljesítményre is több pontot kap, mint egy jeles alapfokra, ám a próbaérettségik feladatait látva nem lesz könnyű elérni ezt az eredményt. Már csak azért sem, mert az emelt szint egyik célja, hogy a diákok eredménye valóban országosan összehasonlítható legyen: a dolgozatokat ismeretlen tanárok központilag bírálják majd el, vagyis itt nem lesz lágy szív és kecmec.

A nyelvi érettségik akadályát viszont célszerű emelt szinten venni, ugyanis csak ezt lehet alap- vagy középfokú nyelvvizsgára váltani. Ami 2006-tól azért is fontos lesz, mert a felvételinél csak a középiskolában megszerzett nyelvvizsgákért jár pluszpont. Nincs kizárva, hogy ez a szabály némi lökést ad majd az iskolai nyelvoktatásnak, bár aligha téved nagyot, aki azt jósolja, hogy az emelt szintű nyelvi érettségit az tudja majd jól letenni, aki magánnyelvórákat is vesz.

Magyar Bálint oktatási miniszter egyik, a kétszintű érettségiről szóló körlevelében azt is az új szabályozás előnyének állította be, hogy feleslegessé teszi majd a "költséges felvételi-előkészítőket". Ez a szó szoros értelmében ugyan igaz, hiszen nem lesznek felvételik, tágabban értelmezve azonban megkérdőjelezhető, hiszen az előkészítőket szervező cégek ezentúl az emelt szintű érettségire készítik majd föl a diákokat, gyaníthatóan nem kevésbé költségesen.

A kétszintű érettségi bevezetése jó alkalom arra - ami a szakértők szerint régóta esedékes -, hogy a középiskolai képzést is megreformálják. Két kötelező érettségi tárgyból, magyarból és történelemből alapvetően másfajta tudást igényel az új típusú matúra, mint a korábbi. Az előbbi diszciplínában már nemcsak azt várják el, hogy a magyar és világirodalmat valamelyest ismerje a végzős diák, hanem azt is, hogy különféle szövegeket értelmezzen, ami nem tartozik a magyar diákok erősségei közé (HVG, 2002. február 16.) - sokuk még egy egyszerű áruismertető brosúrán is képtelen átrágni magát. A szövegértési feladat teljesen eltér az eddigi verselemzésektől, tehát az iskolai tantervektől, a tanmenettől függ, hogyan teljesítenek a diákok. Márpedig magyar és világirodalomból jelenleg akkora a tananyag, hogy negyedik év végéig sok középiskolában a végére sem érnek. Az új típusú érettségi megköveteli, hogy más úton haladjanak a tanárok és diákok, azaz jelentősen csökkenteni kell a tiszta irodalomra fordítható időkeretet.

Történelemből eddig csak szóbeli vizsga volt, ahol a diáknak két tételből kellett bizonyítania tudását. Az új érettségiben írásbeli vizsga is lesz, ám nem a hagyományos "évszám-uralkodó-csata helye" típusú teszt, hanem például különböző korokból származó szövegrészletek értelmezése, aminek alapján egy adott kérdésről a saját álláspontját kell kifejtenie a diáknak.

A tanulóknak elvileg már a középiskola első évétől az újfajta érettségi által meghatározott követelmények szerint kellene haladniuk. Ez annyiban meg is valósult, hogy a 2001 őszén középiskolába került diákokat az akkor bevezetett kerettantervek, illetve az egy évvel később megállapított érettségikövetelmények figyelembevételével kellett oktatni. Hiányoztak viszont mindehhez az új szemléletű tankönyvek, mivel a forgalomban lévőknek csak a kisebb része felel meg az új érettségi támasztotta követelményeknek. Márpedig az érettségi tételeket ez utóbbiak alapján fogják kidolgozni, így hiába van tankönyvszabadság, a tanároknak ennek figyelembevételével kell kiválasztaniuk, melyikből oktatják a diákokat.

Időközben az érettségikövetelmények is változtak. Mire a reformosztályok a 2003/2004-es tanévbe léptek, azaz harmadikosok lettek, a Medgyessy-kormány a követelményeket - tantárgytól függően - 10-20 százalékkal csökkentette, azaz egyes témakörök kimaradtak az érettségi feladatai közül. Ez egyébként a tantárgyi lobbik követelésével is egybeesett, mert ők maximalistának tartották a még Pokorni Zoltán vezette Oktatási Minisztérium által meghatározott érettségi követelményeket.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Nem hallgatott tanácsadóira, és jól tette, így nyert választást

Nem hallgatott tanácsadóira, és jól tette, így nyert választást

A világtól jóformán elzárt városkában épülhet a palesztin Szilícium-völgy

A világtól jóformán elzárt városkában épülhet a palesztin Szilícium-völgy

A pápa elfogadta a gyerekmolesztálási botrányába keveredett érsek lemondását

A pápa elfogadta a gyerekmolesztálási botrányába keveredett érsek lemondását

Különleges repülőgép érkezik hétfőn Ferihegyre

Különleges repülőgép érkezik hétfőn Ferihegyre

Egy budapesti irodaházba vezetnek a balatoni luxuslakópark szálai

Egy budapesti irodaházba vezetnek a balatoni luxuslakópark szálai

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton