A gimnazisták többsége tájékozott az érettségi átalakításának lényegéről, ám a részleteket sokan nem ismerik - derül ki a HVG felkérésére készített Medián-felmérésből, melyből az is megtudható: a diákok tartanak a változásoktól, de a többségük megpróbálja kihasználni az emelt szintű érettségivel szerezhető előnyöket.

Azt, hogy az eddigi egységes érettsgi helyett alap-, illetve emelt szintű közül választhatnak majd, már a jövőre és két év múlva végző gimnazisták kilenctizede tudja. A változások lényegét firtató kérdésre azonban - a július végén készített Medián-felmérés során - csak a diákok 78 százaléka említett olyan tényezőket, melyekben kifejeződött a kétszintűség, s csupán kicsivel többen azt, hogy az érettségi egyben felvételi is lesz. A megkérdezettek 19 százaléka tartja magáról, hogy "minden lényegeset tud az új érettségirendszerről", több mint kétharmaduk érzi úgy, hogy alapvetően "tisztában van vele, de vannak lényeges dolgok, amiket nem tud", tizedük pedig "lényegében semmit nem tud róla".

A válaszadók több mint kétötöde állította magáról azt, hogy tisztában van azzal, miként számítják át az érettségi eredményét felvételi pontszámokká. A jövőre érettségizők valamelyest tájékozottabbak, mint a következő évjárat, de közülük is csupán minden második látja át a pontszámítás módját.

A szorongásosnak nevezhető várakozás ellenére a részleteket illetően lényegesen kedvezőbb a kép: csaknem mindenki "jó dolognak" ítéli, hogy "az emelt szintű érettségivel a felvételin pluszpontokat lehet szerezni", ami egyébként az eredeti elképzelésben nem szerepelt, csupán az egyetemek és a kormány alkujának következményeként került be a jogszabály szövegébe (HVG, 2004. július 31.). Azt is kedvezően fogadták, hogy az emelt szintű nyelvi érettségi - ponthatártól függően - nyelvvizsgának számít, ami szintén inkább a reform melléktermékének tekinthető. Összességében a diákok csaknem háromnegyede arra számít, hogy az új rendszerben nehezebb lesz leérettségizni, és ami sokkalta meglepőbb: a régi rendszert kétszer annyian tartják igazságosabbnak az újnál.

De lehet, hogy a diákok nem is vágynak igazságosságra? A legtöbben ugyanis a reformoknak éppen azt az alapvető elemét ellenezték, hogy "a különböző középiskolákban adott egyforma érettségi minősítések a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében".

Tíz jövőre érettségiző közül kilenc tervezi, hogy felvételizik valamilyen felsőoktatási intézménybe. 38 százalékuk minden felvételi tárgyából emelt szinten érettségizik, 31 százalékuk alapszinten, 26 százalékuk az egyikből így, a másikból úgy. A diákok majdnem fele emelt szinten tanulja a felvételi tárgyait. Többségük ekképpen érettségizik is, egynegyedük legalább az egyik tárgyból csak alapszinten vizsgázik - az ellenkező irányból a jelek szerint kisebb az átjárás, a felvételi tárgyaikat alapszinten tanulók közül ugyanis csupán minden tizedik fut neki a szigorúbb vizsgának.

Azok, akik már a tavaly májusi próbaérettségik során is vállalták az emelt szintet, éles helyzetben is bátrabbak: felük mindkét vizsgájának így fut neki, harmaduk az egyiknek - vagyis a kockázat nélküli tavaszi próba csupán a tizedüket bátortalanította el. Másfelől viszont a májusban óvatosan csak alapszinten próbaérettségizők kétötöde képesnek érzi magát arra, hogy - legalább az egyik tárgyból - emelt szinten is vizsgázzék. A nem felvételi tárgyak közül csupán a válaszadók negyede választja a nehezebb vizsgát, de így is valószínűsíthető, hogy 2005 tavaszán többen vállalkoznak majd emelt szintű érettségire, mint az idei próba során, amikor a válaszadó diákok nagyjából fele-fele arányban választottak az egyik, illetve a másik fajtájú próbaérettségit.

Az érettségi reformjának már említett célkitűzései között szerepelt az is, hogy "ne legyen szükség a szülők és a diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, önköltséges felvételi-előkészítőre". Ebben a tekintetben egyelőre nem várható áttörés: a jövőre felvételiző gimnazisták szűk kétharmada (62 százalék) járni fog előkészítőre, háromnegyedük olyanra, amit a célul kitűzött egyetem, főiskola szervez, vagyis az egyetemek, főiskolák a jövőre érettségiző gimnazisták köréből is közel húszezer előkészítősre számíthatnak.

BECK LÁSZLÓ

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Bevándorlásügyi konferencián gyűjt muníciót az EU elleni harcához a kormány

Bevándorlásügyi konferencián gyűjt muníciót az EU elleni harcához a kormány

Jó ötlet, ha az MNB ötletel a nyugdíjrendszer átalakításáról?

Jó ötlet, ha az MNB ötletel a nyugdíjrendszer átalakításáról?

Hollywood, hippikorszak és némi Charles Manson - kijött Tarantino új filmjének első előzetese

Hollywood, hippikorszak és némi Charles Manson - kijött Tarantino új filmjének első előzetese

A jeruzsálemi magyar képviselet miatt a palesztinok hazahívták budapesti nagykövetüket

A jeruzsálemi magyar képviselet miatt a palesztinok hazahívták budapesti nagykövetüket

Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Mészáros Lőrinc gyerekei terveznek új iskolát Felcsútnak, állami pénzből

Mészáros Lőrinc gyerekei terveznek új iskolát Felcsútnak, állami pénzből