Hatalmas versenyre, a szolgáltatások kínálatának látványos bővülésére lehet számítani a májustól uniós tagállammá vált nyolc exszocialista országbankszektorában, miután szolgáltatásaik a másfél évtizedes fejlődés dacára még mindig fényévnyi távolságra vannak a régi tagállamokéitól.

"Brüsszelből egyenesen önhöz irányítjuk a pénzeszközöket" - hirdeti új szolgáltatását internetes oldalán a mérlegfőösszeg szerint legnagyobb csehországi bank, a Ceskoslovenska Obchodní banka (CSOB). Az uniós csatlakozás kínálta üzleti lehetőségek a másik vezető csehországi pénzintézet, a Komercní banka (KB) figyelmét is felkeltették, amely riválisához hasonlóan szintén rástartolt az uniós pénzekre: "Hidat építünk az EU strukturális alapjaihoz" szlogennel próbál honlapján kedvet csinálni a vállalkozóknak a brüsszeli pénzforrások igénybevételéhez.

Nem véletlen, hogy a május 1-jétől uniós tagállammá vált nyolc exszocialista ország - túlnyomórészt külföldi, azon belül is elsősorban unióhoz tartozó országok pénzintézeteinek a tulajdonában lévő - bankjai megkísérlik kiaknázni a brüsszeli pénzforrások adta lehetőségeket. Az előrejelzések szerint a következő két évben a nyolcak számára az uniós strukturális alapokból rendelkezésre álló mintegy 15 milliárd euró a bankszféra számára soha vissza nem térő alkalmat ad arra, hogy nyisson a mindmáig mostohagyermekként kezelt vállalkozók irányába. Az uniós pénzek önkormányzatoknak, kis- és középvállalatoknak történő közvetítése, illetve az igénybevételhez szükséges saját forráshoz bankhitel nyújtása - nem beszélve az esetleges társfinanszírozásról - az egyik legígéretesebbnek tűnő növekedési potenciállal kecsegtető üzletágnak számít a nyolcak pénzintézetei számára.

A vállalati mellett a lakossági hitelezésben is eddig ki nem használt tartalékok rejlenek az újonnan csatlakozott országok pénzintézetei számára, hiszen e területen jelentős lemaradásban vannak a korábban is uniós 15 tagállamhoz képest - állítják a Bank Austria Creditanstalt szakértői egy minapi tanulmányukban. Miközben a nyolc új tagállamban a vállalati és a lakossági hitelek hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya 2003-ban csak 31 százalékra rúgott, a tizenötökénél elérte a 91 százalékot is. Sőt más források - az osztrák Raiffeisen Zentralbank legutóbbi adatai - szerint ez az arány 110 százalékos. Így az új, "keleti" tagországokban az egy főre jutó eladósodottság összességében mindössze 550 euró, miközben a régieknél 11 ezer euró.

Még mindig kirívóan kevés a keleti pénzintézeteknél a jelzálog-hitelezés, jóllehet az egyes csatlakozott országokban igencsak nekilódult ez a banki üzletág. Bár Magyarországon 94, Észtországban 61, Csehországban pedig 52 százalékos bővülést regisztráltak tavaly, a jelzálogalapú hitelezés a nyolcaknál így is rendkívül alacsony szinten, a GDP 4 százalékán mozgott, az unióban "mért" 32 százalékkal szemben. Az állami kamattámogatással is serkentett, és emiatt költségvetési gondokkal járó hazai jelzálogpiac (lásd A magyar bankrendszer az elmúlt másfél évben című cikkünket az 59. oldalon) is mindössze a GDP 8 százaléka, és az e tekintetben vezető két balti állam, Észtország és Lettország jelzálogkliensei is csupán 13 százaléknyi hitelt vettek fel lakásépítésre, -vásárlásra.

Van tehát perspektíva a nyolcak bankjai előtt. A hitelezési üzletág növekedési kilátásait például mi sem mutatja jobban, mint hogy 2003-ban 29 százalékkal emelkedett a nyolcak összesített lakossági eladósodottságának a mértéke az előző évihez viszonyítva, miközben a tizenötöknél ez az üzletág mindössze 4 százalékkal bővült. A listát a lettek vezetik, 76 százalékkal, utánuk a magyarok következnek, több mint 50 százalékos hitelállomány-bővüléssel.

A betétállomány tekintetében összességében valamelyest kisebb az elmaradás "Keleten" 2003-ban, mint a hiteleket illetően. Az euróövezet pénzintézeteiben elhelyezett betétek GDP-hez viszonyított aránya az 55 százalékot súrolja, a májustól csatlakozottak esetében viszont ez az arány csak a 30 százalékot közelítette meg. Az egy főre eső betétállomány tekintetében viszont lényegesen nagyobb a különbség, hiszen az újonnan csatlakozókra fejenként 1400 euró jut, ami az uniós szint 10 százaléka körül mozog.

A betétállomány növekedési kilátásait szakértők mégis ellentmondásosnak ítélik meg, mondván, tavaly Lengyelországban és Szlovákiában is csökkent a betétszámlákon elhelyezett megtakarításállomány (1,2, illetve 2,2 százalékkal), és az EU-taggá vált többi exszocialista országban is minimális volt a bővülés. A legtakarékosabbnak a szlovének tűnnek, a jugoszláv extagállamban tavaly az egy főre jutó betétállomány 4599 euró volt; a legkevesebb "tartalék pénzzel" viszont a lengyelek rendelkeznek, ők fejenként mindössze 1288 eurót tudtak félretenni. A növekedési kilátásokat ugyanakkor kifejezetten erősíti, hogy a térségben viszonylag kevesen rendelkeznek bankszámlával, a felnőtt lakosságnak mindössze 61 százaléka, ám a legnépesebb új keleti uniós tag Lengyelországban például a 18 éven felülieknek csak mindössze 35 százaléka. A rendszerváltás másfél évtizede során több ízben is bekövetkezett bankcsődök miatt ugyanis még mindig nem elég erős a lakosság pénzintézetekbe vetett bizalma.

Szűkös a banki befektetési kínálat: a csatlakozott országokban a megtakarítások közel 70 százalékát betétként helyezték el még 2003-ban is, míg az uniós polgárok 44 százaléka őrzi betétszámlán félretett pénzét. A hálózat bővülésére is számítani lehet, hiszen míg az EU-ban 2150 lakosra jut egy bankfiók, addig Lengyelországban 21 ezer, Csehországban 6 ezer, Szlovákiában 5300 embert szolgál ki egy-egy pénzintézeti "lerakat".

Mindazonáltal az uniós normáknak, szabályoknak túlnyomórészt megfelelnek az új tagországok pénzintézetei. Részben állami konszolidáció keretében ledolgozták a kétszintű bankrendszer meghonosításakor az állami nagyvállalatoktól átörökített rossz hitelállomány jelentős részét, majd pedig, egy-két kivételtől eltekintve, túlestek a privatizáción - a hitelintézetek háromnegyed részben külföldi stratégiai befektetők tulajdonába kerültek. E tekintetben Csehország tartja a csúcsot, ahol a piac 93 százaléka külföldiek kezében van. A legalacsonyabb az arány Szlovéniában, ahol a bankszférában 35 százaléknyi a nem hazai tulajdon. Az új tulajdonosok - az amerikai Citibankot és a GE Capitalt leszámítva - egyébként mind uniós pénzintézetek.

Külföldi tulajdon tekintetében a nyolcak túl is tesznek az eurós országokon, ahol a bankszektor negyede van "idegen" kézben. Így érthető, hogy a nyolcak esetében a bankpiacot néhány pénzintézet tartja az ellenőrzése alatt: az öt vezető bank Észtországban 95, Litvániában 83, Szlovákiában 67, Csehországban 65, Lengyelországban pedig 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.

A májusban EU-taggá vált országok mintegy kétszáz pénzintézetének összesített mérlegfőösszege mindössze 314 milliárd euró volt a 2003. decemberi állapotok szerint, ami egy közepes uniós bankéval "vetekszik". Az arányokat jól mutatja, hogy ez a mérlegfőösszeg az euróövezethez tartozó tagállamok bankjai összesített 2003. évi mérlegfőösszegének durván 2,4 százalékát teszi ki. Van tér tehát a fejlesztésre, miközben a múlt adataiból úgy tűnik, hogy a fejlődés ráadásul profitábilis is. Sőt eszköz- és tőkejövedelmezőség tekintetében a nyolcak pénzintézetei az uniós tagállamokéihoz képest eredményesebbnek mutatkoztak az utóbbi években. 12 százalékos tőkejövedelmezőségük 1 százalékkal jobb, mint az eurós tagállamok pénzintézeteié, az eszközjövedelmezőséget tekintve 1,1 százalékon teljesítettek 2003-ban, szemben a 0,4 százalékos ottani szinttel.

A nagy haszonból a "keletieknek" engedniük kell majd, hiszen lényegesen magasabb kamatmarzsokkal dolgoznak, mint a régi uniós országokban lévő versenytársaik, miközben a nem kamatjellegű jövedelmeik aránya jóval elmarad az uniós szinttől. Az újonnan csatlakozott országokban az államháztartási reformok híján még mindig magasak az alkalmazottak után fizetendő járulékok, ezért aztán az egy alkalmazottra jutó költség a banki eszközök arányához viszonyítva 1,45 százalék, szemben az uniós 0,9 százalékos szinttel.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
HVG Hetilap

Nyugati bankvilág

A világméretű gazdasági fellendülés megtette a hatását, rekordnyereséggel zárták a tavalyi évet a nemzetközi...

HVG Hetilap

Akcióban az orosz állam

"Tökéletesen megértem azokat, akik a legkisebb kedvezőtlen jel hatására hosszú sorokba verődnek a pénzkiadó automaták...

Jön Iggy Pop

Jön Iggy Pop

Labdazsonglőr mangafigura lett a 2020-as foci-Eb kabalája

Labdazsonglőr mangafigura lett a 2020-as foci-Eb kabalája

Más, mint a többieké, de izgalmas: ilyen lehet a Sharp összehajtható telefonja

Más, mint a többieké, de izgalmas: ilyen lehet a Sharp összehajtható telefonja

Megoldódik az éjszakai mentőhelikopterezés problémája

Megoldódik az éjszakai mentőhelikopterezés problémája

Megint afgán menekültet éheztettek a magyar tranzitzónában

Megint afgán menekültet éheztettek a magyar tranzitzónában

Ne csak lásson, látszódjon is: menetfény és társai, avagy mit kell tudni az autó lámpáiról?

Ne csak lásson, látszódjon is: menetfény és társai, avagy mit kell tudni az autó lámpáiról?