Az Egyesült Államok gazdasági és politikai értelemben is konzervatívabb, mint Európa - a már sokak által pedzegetett ellentétről nemrégiben a londoni The Economist hetilap két újságírója írt könyvet.

Az elmúlt fél évszázadban Amerika konzervatívabbá vált, ideológiájában pedig messzire távolodott Európától - állítja John Micklethwait és Adrian Wooldridge, a londoni The Economist hetilap két tudósítója nemrégiben megjelent könyvében, melynek címe - The Right Nation - magyarul Jobboldali nemzetként és Igaz nemzetként egyaránt értelmezhető. A trendnek csupán felszíni jelei, hogy a republikánusok jelenleg a kongresszus mindkét házában, valamint az államok legtöbbjének parlamentjében is többséget alkotnak, s hogy a legtöbb nagyváros kormányzója is e párthoz tartozik. "A jelenlegi francia és a német külpolitika egy mondatban összefoglalható: várják, hogy a rémálom véget érjen" - írja a két brit szerző, akik szerint Európában sokan nem tudják, hogy Amerikában nemcsak a jobboldal konzervatív, hanem egész Amerika súlypontja Európától jobbra áll.

A leginkább vitatott politikai kérdésekben az amerikaiak szinte minden esetben a konzervatív oldalra kerülnek. Amerika - kezdik a felsorolást a szerzők - jóval alacsonyabb mértékű állami újraelosztást fogad el, mint más fejlett országok, és sokkal nagyobb jövedelemkülönbséget tűr meg. Minden hatodik amerikai család kevesebbet keres, mint az átlagos jövedelem 35 százaléka, miközben Európa egyik legkevésbé egalitárius országában, Nagy-Britanniában csak minden huszadik. A fejlett országok közül az USA-ban finanszírozza az egészségügyet a legkevésbé az állam, ez az egyetlen nyugati demokrácia, mely nem kínál gyerektámogatást alanyi jogon, és az egyike annak a két OECD-tagállamnak, melyekben nincs fizetett anyasági támogatás (a másikban, Ausztráliában már gondolkodnak ennek bevezetésén).

Az amerikaiak ragaszkodnak a fegyvertartás jogához, szükségesnek ítélik a halálbüntetést és általában véve a szigorú bírósági ítélkezést: a börtönbüntetések aránya ott ötször olyan magas, mint az Európában e tekintetben legszigorúbb Nagy-Britanniában. Amerika sokkal kevesebb hezitálás után hajlandó katonai erőt alkalmazni, mint szövetségesei, és sokkal bizalmatlanabb a nemzetközi szerződések iránt. Az amerikai polgárok vallásosabbak, mint az európaiak, az értékrendjük hagyományosabb. Az Egyesült Államok a néhány gazdag ország egyike, ahol az abortusz fontos politikai kérdés, s alighanem az egyetlen, ahol a családok fele rendszeresen áldást mond étkezések előtt.

Tény, hogy a központi kormányzat túlburjánzása - a jobboldalra nem jellemző módon - George W. Bush regnálása idején is folyatódott, a másik oldalon viszont a "jobb erkölcsökért" folytatott küzdelemben is vesztettek csatákat a republikánusok, amit számos - a homoszexuálisok jogainak, a kisebbségek támogatásának, a marihuána gyógyszerként való felhasználásának ügyében hozott - legfelsőbb bírósági döntés jelez. Abban viszont, hogy manapság nyüzsögnek Washingtonban a neokonzervatív politikusok és gondolkodók, a szerzők szerint az is közrejátszik, hogy nehezen találnak munkát Amerika túlnyomórészt liberális (az ottani szóhasználatban ezen baloldalit értenek) egyetemein.

A jobboldal egyre több, tőle korábban idegenkedő csoportot vonz magához. Például a fiatalokat: az elmúlt három évben a republikánus párt egyetemi mozgalma, a College Republicans megtriplázta tagjainak számát. A prominens konzervatívok közt ma már számos fekete bőrű avagy spanyol ajkú bukkan fel, sőt akadnak környezetvédő, illetve nyíltan homoszexuális konzervatívok is.

Az amerikai konzervativizmus előretörésének külföldről legláthatóbb jele, hogy a külpolitikában teret nyert Leo Strauss neokonzervatív irányzata, mely hajlamos jókra és gonoszokra osztani a környező világot, és mélyen hisz Amerika erkölcsi fölényében. E tekintetben lényegtelen, hogy a Reagan elnök által "a gonosz birodalmának" nevezett főellenség, a Szovjetunió helyébe George W. Bushnál "a gonosz tengelye" (Irak, Irán, Észak-Korea) lépett. A nemzetközi erőviszonyok kérdését a középpontba állító úgynevezett realista külpolitika morális megalapozása a vallás: Bush már a 2000-es választási kampány során is Jézust nevezte meg kedvenc filozófusaként. Eközben a piacgazdaság és a "big business" elkötelezett híve: ő az első menedzserdiplomával (MBA-fokozattal) rendelkező elnök Amerikában. Texas, Bush szűkebb hazája - hangsúlyozzák a The Right Nation szerzői - önmagában is szimbólum: mérete, változatossága, optimizmusa, magabiztossága, erőszakossága és vallásossága alapján "konzervatív Amerika a négyzeten".

Miközben az európaiak egy része - állítják az író-újságírók - egy maréknyi amerikai politikus önző mesterkedésének tartja, hogy a Föld első számú hatalma bevonult Irakba, az amerikaiak többségének halvány fogalma sincs arról, mennyire egyedülálló az újvilági konzervatív mozgalom. "Ott volt Margaret Thatcher. Ott vannak a kereszténydemokrata pártok" - próbálnak európai "elvtársakat" találni az amerikai konzervatívok. Nem tudván, hogy a thatcherizmus hamar leáldozott Nagy-Britanniában, ideológiája pedig meglehetősen különbözött az amerikai jobboldalétól. Amikor Thatcher asszony egy beszédében Istent idézte, még követői is kigúnyolták. Amerikában ilyesmin nem viccelődnek.

De mi a kontinensek különbségének oka? Amerikát gyakorlatilag a nyugatra özönlő puritán telepesek alapították, s ott a vallásszabadság azonnal alkotmányos joggá vált. A másik ok kevésbé kézenfekvő: Amerika szekuláris államberendezkedése, az állam és egyház szigorú szétválasztása szintén segített a vallás életerejének megőrzésében.

Az amerikai jobboldaliság azonban nemcsak a vallásosságnak köszönhető. "Az amerikaiak konzervatívnak születnek - vélte már 1890-ben Friedrich Engels -, feudális múltnak nyoma sincs Amerikában, lakói büszkék tisztán polgári intézményeikre." Alighanem ennek tudható be, hogy az Újvilág polgárai - a francia forradalmat kortársként bíráló Edmund Burke konzervatívokról szóló definíciójával ellentétben - elvetik a társadalmi előjogokat, individualisták, és optimistán tekintenek a jövőbe. Amerika jobboldalisága ráadásul jóformán nélkülözi a szélsőjobboldalt, az antiszemitizmusra vagy a bevándorlásellenességre játszó csoportok ott lényegesen gyengébbek, mint Európában. A gyakran radikális jobboldalinak minősített George W. Bush nemcsak Izrael nagy támogatója, de erőteljesen bevándorláspárti is - különösen európai mércével.

A konzervativizmus előretöréséhez hozzátartozik, hogy a hatvanas-hetvenes években az európai mintára meghirdetett jóléti rendszer válságba jutott. "Felvették a harcot a szegénység ellen. És a szegénység győzött" - mondta erről Ronald Reagan.

Miközben egyetemek, múzeumok, kutatóközpontok tömegei épültek fel magánadományokból, az állami osztogatás, a szocializmus eszméje mindig is idegen volt az Egyesült Államokban. Az angol bányászok tömegeit munkanélkülivé tevő Margaret Thatcher elfogadhatatlanul cinikusnak vélt szavait - "Szálljatok kerékpárra, és keressetek munkát" - ma is elítélően idézik az Óvilágban. Az Egyesült Államokban viszont nemigen értenék, mit lehet kritizálni e kijelentésen. Mi több, effajta mondat el sem hangzana az öngondoskodást természetesnek tekintő amerikai társadalomban, ahova a bevándorlók tömegei legkevésbé sem az állami védőernyőre áhítozva, hanem a korlátlan lehetőségekben bízva érkeztek.

SCHWEITZER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Magyar fordulat

Bár a kilencvenes évek elején még az egyik legnépszerűbb külföldi ország volt, mára jelentősen megkopott az USA iránti...

HVG Hetilap

USA-kép Európában

Nem tette szimpatikusabbá az Egyesült Államokat az európai átlagpolgárok szemében az az immár három éve tartó...

Kellemetlen ember, mégis megkapta a legmagasabb francia kitüntetést

Kellemetlen ember, mégis megkapta a legmagasabb francia kitüntetést

Húsvét tinikkel: már megint csak a telefonját nyomkodja

Húsvét tinikkel: már megint csak a telefonját nyomkodja

Ötmillióba is fájhat a húsvéti ittas vezetés

Ötmillióba is fájhat a húsvéti ittas vezetés

Jean-Claude Juncker üzent a Brüsszelt támadóknak: "Visszalövünk"

Jean-Claude Juncker üzent a Brüsszelt támadóknak: "Visszalövünk"

Az Iszlám Állam négy terroristájával végeztek szaúd-arábiai katonák

Az Iszlám Állam négy terroristájával végeztek szaúd-arábiai katonák

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak