Párizs és London is hadat üzen a forgalmas városközpontokban furikázó dzsipeknek. Konkrét tiltó rendelkezések egyelőre csak tervként léteznek, a tengeren túl, Kaliforniában viszont bizonyos területeken már eredményesen tették lehetetlenné a közlekedést a négykerék-meghajtású benzinfalók számára.

A párizsi és a londoni főpolgármester egyvalamiben biztosan hasonlít egymásra: mindketten esküdt ellenségei a városuk utcáit rovó óriási terepjáróknak. A brit főváros első embere, Ken Livingstone "komplett idiótáknak", párizsi kollégája, Bertrand Delanoe pedig kissé visszafogottabban "felelőtlennek" nevezte a fővárosi dzsiptulajdonosokat, hangoztatva, hogy e behemótoknak semmi keresnivalójuk nincs a sűrűn lakott településeken.

A párizsi önkormányzat képviselő-testülete július elején el is fogadott egy határozatot, amely lehetővé teszi, hogy másfél éven belül fokozatosan kiszorítsák a város egyes részeiből a terepjárókat. Ezek a járművek csaknem négyszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a környezetbarát autók. Némelyikük 100 kilométeren 24 liter benzint fogyaszt. "Szennyezik a környezetet, sok helyet foglalnak, veszélyeztetik a gyalogosokat és a többi sofőrt" - szögezte le Denis Baupin zöld párti főpolgármester-helyettes, s az "autók karikatúrájának" nevezte a dzsipeket.

Párizs nem közvetlenül, nyers tilalom útján kíván megszabadulni ezektől a járművektől, hanem a jövő évi közlekedési és szállítási tervtől reméli a megoldást. E dokumentumba már olyan környezetvédelmi elvárásokat építenének be, amelyeknek a terepjárók többsége nem képes megfelelni. Így a dzsipek csúcsidőben nem hajthatnának be a városközpontba, illetve néhány más területre, például a Bois de Boulogne-ba vagy a Szajna rakpartjaira, tulajdonosaik pedig még lakóhelyükön sem kaphatnának parkolási engedélyt rájuk.

A főváros érvei még Jean-Pierre Raffarin miniszterelnökre is hatottak. A kormány ugyanis fontolgatja, hogy míg a takarékos autókat 800 eurós adókedvezményben részesíti, a négykerék-meghajtású járműveket évi 3 ezer eurós adóval sújtja. Az egyelőre uniós egyeztetés alatt álló elképzelést az autógyártók és a parlament néhány képviselője hevesen ellenzi ugyan, ám a francia szavazók 55 százaléka lelkesen támogatja - legalábbis ezt mutatják egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás adatai.

Elemzők szerint azonban a korlátozó intézkedések hátterében csak részben állnak környezetvédelmi megfontolások, s legalább ilyen súllyal esnek latba a francia autógyárak érdekei. A terepjárók részaránya a nyugat-európai autóparkban ugyanis mindössze 5 százalék, Franciaországban pedig még ennél is valamivel alacsonyabb. Az érdeklődés viszont rohamosan nő irántuk, miközben az autóértékesítés csökkenő tendenciát mutat. A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint tavaly csak a legnépszerűbb terepjárótípusból, a Toyota RAV4-esből közel 100 ezer talált gazdára Európában, ahol a múlt évben 100 ezerrel több dzsipet adtak el, mint egy esztendővel korábban - a francia piacon például 11 százalékkal több kelt el belőlük -, és az idei évre is hasonló növekedés várható. Ugyanakkor a francia autógyárak egyike sem kínál ilyen típusú járművet. Egyedül a Renault kísérletezett a Scenic RX4-gyel, illetve a Kangoo Trekkával, és most is ez a cég dolgozik - a Nissannal kötött házasságát kihasználva, a Nissan X-Trailben alkalmazott technológiát is bevetve - egy versenyképes, összkerék-meghajtású Mégane modellen. A fejlesztés azonban még javában tart, és az új kocsi - amelyet a tervek szerint csak Dél-Koreában, az ugyancsak a Renault-érdekeltségbe tartozó Samsung Motors puszani üzemében gyártanak majd - csupán két év múlva kerülhet forgalomba. Addig viszont a piac bővülése az olyan - elsősorban német és japán központú - multiknak hajt hasznot, mint a DaimlerChrysler, a BMW, a Porsche, a Toyota vagy a Suzuki. A tét akkora, hogy Gerhard Schröder német kancellár augusztus elején figyelmeztette Párizst: a kétoldalú kapcsolatok rovására mehet, ha a német autógyártókat sújtó intézkedéseket léptet életbe a francia kormány.

Nagy-Britanniában egy liberális demokrata képviselő, Norman Baker még tavaly májusban állt elő azzal az ötlettel, hogy korlátozni kellene a terepjárók városi forgalmát. "Ezeknek a kocsiknak a hirdetései azt sugallják, hogy megvásárlásukkal erősíthetjük önbizalmunkat, gyorsíthatjuk személyes felemelkedésüket, és esélyt kapunk arra, hogy eredményesen küzdjünk meg a nagyvárosi dzsungellel" - nyilatkozta a politikus, aki liberálisként a közvetlen tilalmat nem tartja praktikusnak, ezért inkább amellett tört lándzsát, hogy a kormány növelje a terepjárókat sújtó adókat. A dzsiptulajdonosok anyagi terheit növelné a londoni főpolgármester is: Ken Livingstone azzal szeretné megzabolázni a terepjárókat, hogy esetükben a duplájára emelné a belvárosi behajtás autónként 5 fontos díját.

Álláspontjukat némiképpen alátámasztja egy, a The Guardian brit napilapban közzétett felmérés, amelynek adatai szerint az eredetileg rossz utakra, főként vidéki használatra szánt négykerék-meghajtású autók brit tulajdonosai közül mindössze minden nyolcadik járt már kocsijával ilyen terepen, tízből hat pedig egyszer sem hajtott ki járművével a városból. A gyártók és forgalmazók és persze nem utolsósorban a dzsiptulajdonosok elutasítják a bírálatot, egyebek közt azzal érvelve, hogy az üzemanyagra kivetett adó éppen elegendő büntetés a számukra, ráadásul a választás szabadsága kizár bármilyen tilalmat.

Kaliforniában is hasonló véleményt hangoztat az autósok érintett csoportja, pedig a helyzet ott sem különbözik sokban a nagy-britanniaitól. "Talán 10 százalékuk lehet olyan, aki tényleg úttalan utakon autózik, 60 százalékuk 35-55 év közötti pár, a többiek jórészt egyedülálló férfiak, akik menőnek akarnak látszani" - mondta például vevőiről a BBC internetes hírszolgálatának egy autókereskedő, aki San Francisco melletti szalonjában Hummereket (a Humvee katonai terepjáró polgárosított változata) árusít. Kaliforniában, ahol nap mint nap 30 millió autó szennyezi a levegőt, és a "minél nagyobb, annál szebb" elve határozza meg a viszonyt a járművekhez, nem könnyű felvenni a harcot ezzel a jelenséggel. Pedig - a Bluewater Network környezetvédő szervezet alapítója és vezetője, Russel Long szerint - az üvegházhatást okozó globális gázmennyiségnek a 2 százaléka éppen ennek az államnak a területéről kerül a légkörbe, a cselekvés tehát előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. Első kísérletként tavaly nyáron az állam kincstárnoka, Phil Angelides kezdeményezte, hogy törvénnyel korlátozzák a terepjárók forgalmát, és - amolyan állami példamutatásként - a közszférában használt 73 ezres autóparkból iktassák ki az ilyen kocsikat. Az indítványból idén tavaszra jogszabály lett, amely kizárólag a legszükségesebb célokra - például a rendőrség, tűzoltóság számára - teszi lehetővé dzsipek tartását. Sőt az amúgy a Hummerek szerelmeseként számon tartott kormányzó, Arnold Schwarzenegger a múlt hónap végén aláírta azt az ugyancsak az üzemanyag-fogyasztás csökkentését, illetve a környezetvédelmet szolgáló törvényt, amely bizonyos hibrid meghajtású autókat kedvezőbb elbírálásban részesít az állam autópályáin. A kaliforniai sztrádák egyes szakaszaira csúcsidőben már évek óta nem hajthat fel olyan autó, amelyben csak egyetlen ember ül, az új törvény értelmében azonban a hibrid (benzin- és villany-) - motorral működő kocsik mentesülnek e korlátozás alól, feltéve, hogy 1 gallon (vagyis nem egészen 4 liter) benzinnel legalább 45 mérföldet, azaz valamivel több mint 70 kilométert képesek megtenni (ez 100 kilométeren mintegy 5,2 literes fogyasztást jelent). E követelménynek jobbára csak a japán autógyárak hibridjei felelnek meg, ezért a rendelkezés a Ford cég heves tiltakozását váltotta ki. A konszern ugyanis mostanában vezeti be a piacra új hibrid meghajtású terepjáróját, amely 1 gallon benzinnel csak 36 mérföldnyi távolságra képes eljutni (azaz 100 kilométeren 6,5 liter körül fogyaszt).

A jogszabály egyelőre szövetségi jóváhagyásra vár, így hatásáról semmit sem tudni. Kifejezetten eredményesnek bizonyult viszont az a lépés, amelyre két hónapja hívta fel a figyelmet a Microsoft tulajdonában lévő internetes magazin, a Slate egyik cikkírója. Arról számolt be, hogy számos városban, például Los Angelesben, San Franciscóban, Pasadenában és Santa Monicában, illetve környékükön a lakónegyedekben, kisebb utcákban olyan táblák jelentek meg, amelyek tiltják a 6 ezer fontnál, azaz 2700 kilogrammnál nehezebb járművek behajtását. Márpedig az USA-ban divatos nagy terepjárók többsége - például a Chevy Suburban, a Toyota Land Cruiser, a Range Rover vagy a Porsche Cayanne néhány típusa - e súlykategóriába tartozik, méghozzá nem is véletlenül: hivatalosan ugyanis teherautóként vannak nyilvántartva, mert az után adókedvezmény jár a tulajdonosnak.

A tilalom voltaképpen véletlenül sújtja a dzsipeket. Nem ez volt a céljuk, hanem elsősorban az útburkolatot akarták védeni - mondta a városi tanács egyik tagja, amikor tudomást szerzett az intézkedés "mellékhatásáról". A korlátozás azonban ettől még érvényben marad. Sőt egyre gyakrabban másutt is bevezetik: a Slate összefoglalója szerint Kalifornián kívül másutt - például Minnesota és Wisconsin államok több településén - is érvényben van hasonló súlyplafon.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orvosi igazolással hordhatnak lapos sarkú cipőt a Norwegian Airnél dolgozó nők

Orvosi igazolással hordhatnak lapos sarkú cipőt a Norwegian Airnél dolgozó nők

Ez még tetézheti a klímaváltozást: kiszámolták a műanyagtermékek szénlábnyomát

Ez még tetézheti a klímaváltozást: kiszámolták a műanyagtermékek szénlábnyomát

Fiatal újságírónő az áldozata az észak-írországi terror fellángolásának

Fiatal újságírónő az áldozata az észak-írországi terror fellángolásának

"A titkaink hidak lehetnek saját magunkhoz"

"A titkaink hidak lehetnek saját magunkhoz"

Előkerült egy videó a lányokról, akik csuklós buszt loptak

Előkerült egy videó a lányokról, akik csuklós buszt loptak

Önkormányzati választások: az összefogás csapdájában

Önkormányzati választások: az összefogás csapdájában