Ha a szem a lélek tükre, az ablak pedig a ház szeme, akkor az ablak a ház lelkének tükre - a gondolatmenet sutának tűnhet, ám szakemberek szerint gyakorlatilag megállja a helyét.Az ablakok-ajtók ugyanis nem csupán az adott épület küllemét határozzák meg, hanem használóinak életkörülményeit is.

A nyílászárók - különösen az ablakok - olyan eszközök, amelyekkel egy amúgy sivárnak ígérkező homlokzati felületet is nagyszerűen fel lehet javítani - vallja másokkal együtt Balogh Balázs építész, a Műegyetem tanszékvezető professzora. Nagyon sok függ ugyanis attól, milyen alakúak a kivágások, mennyi fényt engednek be, átlátszó, áttetsző üvegezés, esetleg tömör betét kerül-e a keretekbe - mondta a HVG-nek a szakember, aki szerint egy tervezőnek különleges kihívás így megálmodni egy épület "ritmusát".

A nyílászárók alkalmazásának alapszabályai örök érvényűeknek tekinthetők, és ezt tetten lehet érni a műveken, még ha az építészek keveset beszélnek is róla. Az ajtókat-ablakokat csaknem mindig a legegyszerűbb geometriai formák, többnyire a téglalapok és négyzetek, esetleg ívek jellemzik, és ezek váltakozásától, sűrűségétől is függ az épület dinamizmusa. Noha iskolákról ebben az összefüggésben nem nagyon lehet beszélni, különböző trendekről annál inkább. Egyre gyakrabban találkozhatunk például egyedi, kifejezetten az adott épülethez gyártott nyílászárókkal, és olykor visszatérni látszanak bizonyos, már-már elfelejtett hagyományok is. Például az, hogy az ablakoknak a kezdet kezdetén kultikus, szimbolikus jelentésük is volt, mint ahogyan egy-egy egyedi darab ma is jelképértékű lehet a megrendelő számára. Hiszen - mondjuk - egy amúgy egyszerű, kör alakú ablak nyilván egészen mást jelent egy pilótának vagy egy tengerésznek, mint bármely más, hétköznapi szakma képviselőjének.

Nyílászárók egyedi megoldásainál érdemes visszafogottnak lenni, extravaganciának egy-egy épület megtervezésekor legfeljebb foltokban van helye - véli Balogh professzor. "Ha túl sok a hab a tortán, fel sem tűnik a tetejébe tett meggy. Egy visszafogott, fekete estélyin viszont az apró brill is azonnal szembeötlik" - magyarázza, s nem titkolja: ő a letisztult, időtálló geometriai formák híve. Éppen ezért szerinte érdemes a sorozatgyártásban készülő, típusnyílászárókat alkalmazni, már csak amiatt is, mert azok általában több generáción át tartó termékfejlesztés eredményei, tartósabbak, kisebb a meghibásodás veszélye, és sokkal kedvezőbbek a garanciális feltételek, mint egy gyakorlatilag prototípusként piacra kerülő egyedi nyílászárócsaládnál.

Ráadásul ma már a típuskínálat is óriási, és az építész fantáziájának gyakorlatilag egyedül a megrendelő pénztárcája szab határt. Egyre több a kifejezetten jó minőségű termék, és igazi különbséget csak az jelent közöttük, hogy milyen esztétikai igényt elégítenek ki. "A típusokból is érdekesen lehet komponálni a szerkezeteket, játszani lehet az üvegfelületek felosztásával" - teszi hozzá egy másik építész, aki ugyanakkor az utólagos karbantartási igényt is fontos szempontnak tartja a nyílászárók megválasztásakor. Ez pedig elsősorban az ajtók-ablakok anyagától függ. Mert a nyílászáró készülhet fából, műanyagból, fémből vagy valamelyik kettő kombinációjából. A legrégebben használatos és egyben a legtermészetesebb anyag a fa, de ez igényli a legtöbb gondoskodást is: két-három évente még akkor is újra kell mázolni, ha a legkiválóbb festéket kentük rá, ráadásul az "élő anyag" mozog, tehát olykor igazítani kell rajta. Persze a "mindent a vevő kényelméért" jelszó jegyében ma már szívesen vegyítik a különböző anyagokat: a fa nyílászárók külső felületére például a strapát jobban bíró műanyag vagy fémborítást tesznek, a fémkeretek belső oldalát pedig - éppen ellenkezőleg - fabetétekkel fedik le az épületben lévők komfortérzetének növelésére.

A műanyag és fémszerkezetek megjelenésével bizonyos értelemben újra kell gondolni a nyílászárókat mint fogalmat is - vélekedett egy másik építész, Pogácsás Tibor, az Építőipari Szakilap internetes kiadványban megjelent cikkében. A műanyagból - általában acélmerevítővel megerősített PVC-ből - készített ablakok-ajtók rendkívül gyors fejlődésen mentek keresztül, kezdeti hibáikat sikerült viszonylag hamar kijavítani, és ma már "szinte örök életűek": nem igényelnek festést, legfeljebb a vasalataikat kell időről időre karbantartani. Hátrányuk viszont, hogy ha megsérülnek, a fánál nehezebben javíthatók. Ráadásul légzárási mutatóik már-már túlságosan is jók. A kellemes hőérzet egyik előfeltétele ugyanis a légmozgás, amit a fából készült ablakok természetes szellőzésükkel tesznek lehetővé, a műanyagoknál viszont ehhez külön, a gyártás során beépített sávszellőzőkre van szükség. Hasonló problémák adódnak egyébként a fémszerkezeteknél is, amelyek a műanyagnál valamivel több gondoskodást igényelnek, de ahhoz hasonlóan csaknem örök életűek.

Talán még az esztétikai tényezőknél és a karbantartás szempontjainál is lényegesebb, milyen a nyílászárók hőszigetelő képessége, mert ez kulcsfontosságú egy épület hőháztartása szempontjából. Mérésekkel bizonyítható, hogy a leglátványosabban az ablakok cseréjével lehet javítani egy-egy ház, lakás szigetelésén - hangsúlyozza Balogh Balázs, aki szerint még a panellakótelepek oly sok gondot okozó szigetelése is óriásit javulna, ha a leharcolt nyílászárókat korszerűekkel váltanák föl. Már-már a tégla hőszigetelő képességét is megközelítik a legkorszerűbb ablakok, amelyek két, sőt akár három, egymástól általában 12-16 milliméterre lévő üveglapból állnak, a köztük lévő légrést pedig többnyire a hőt nem vezető gázokkal töltik ki. Az ilyen konstrukció az egyrétegű üvegnél kétszer-négyszer jobban szigetel, és könnyebben megbirkózik a hanggal vagy az esővel is: a zajokat 32-38 decibelig kiszűrheti, és masszívan ellenáll a szélnek, illetve a becsapódó esőnek is.

Hogy mindez mennyibe kerül, az már jórészt az igényektől függ. Például hogy a fa nyílászáró luc- vagy borovi fenyőből, netán a valaha szinte kizárólag használt, ma már luxusnak számító vörösfenyőből készül-e, milyen a vasalata, a kilincse, mit kap védőrétegként, könnyen törik-e az üvege, vagy átlőni is alig lehet, és még száz meg száz szempont lehetséges. Elsősorban az építtető anyagi lehetőségein múlik, hogy a komoly befektetéssel járó csúcsminőséget célozza-e meg, vagy beéri kevesebbel is. A kiadások ugyanis igencsak tetemesek lehetnek. Egy irodaháznál az építési költségek 18-25 százalékát is felemészthetik a nyílászárók, a lakásoknál 4-5 százalékot, családi házaknál pedig valahol a kettő között lehet ez az arány - mondta a HVG-nek Kiss Miklós építész, egy beltéri ajtókat forgalmazó cég ügyvezetője. Jobb minőségű bejárati ajtó nemigen kapható hat számjegyű összegnél olcsóbban. A műanyagból készült 130-160 ezer forintba kerül, a fa legalább 200 ezerbe, de a félmilliós tétel sem rendkívüli, az alumíniumajtóért pedig sokszor 1 millió forintnál többet is elkérnek.

Egy 120x120 centiméteres bukó-nyíló ablak - az anyagától, a megmunkálástól, a vasalattól, a benne lévő üvegtől függően - műanyagból átlagosan 40-55 ezer, fából 85-100 ezer forintba kerül, ennek mintegy ötödével kell többet fizetni az úgynevezett alufa konstrukcióért, vagyis az utcafronton alumíniummal fedett faablakért, a tiszta alumíniumból készült pedig további 20 százalékkal drágább. Beltéri ajtót farostlemezlapból akár 10 ezer forintért is lehet kapni a barkácsáruházakban, a jobb minőségűek azonban 30 ezer forintnál kezdődnek, furnérozott felülettel pedig 70-80 ezer forintra, sőt annál sokkal magasabbra is nőhet az áruk. Kiss Miklós szerint a legtöbb pénz, amit cége egyetlen beltéri ajtóért eddig kapott, meghaladta az 1 millió forintot. Ez 3 méter magas, kétszárnyú, bükkfurnér ajtó volt - egy irodába építették be -, félórán át képes ellenállni a tűznek, és 42 decibelig kiszűri a zajokat.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Utolsó ellentámadásba kezdett a vesztésre álló ukrán elnök

Utolsó ellentámadásba kezdett a vesztésre álló ukrán elnök

Duplájára bővíti diákoknak szóló játékfüggőség elleni kampányát a Szerencsejáték Zrt., de még így sem túl acélos

Duplájára bővíti diákoknak szóló játékfüggőség elleni kampányát a Szerencsejáték Zrt., de még így sem túl acélos

Bödőcs Tibor: Mészáros Lőrincen röhögnek a kormánytisztviselők is, amikor be vannak rúgva

Bödőcs Tibor: Mészáros Lőrincen röhögnek a kormánytisztviselők is, amikor be vannak rúgva

Agyonlőtték a Trainspotting 2. színészét

Agyonlőtték a Trainspotting 2. színészét

Ez is pörgeti a magyar gazdaságot: meglódult az IKT-szektor, de vannak egyenlőtlenségek

Ez is pörgeti a magyar gazdaságot: meglódult az IKT-szektor, de vannak egyenlőtlenségek

Élesben derült ki: akadt egy kis probléma az 5G-s Galaxy S10-ekkel

Élesben derült ki: akadt egy kis probléma az 5G-s Galaxy S10-ekkel