A história számos olyan vadászatot ismer, ahol egy-egy híresség az életét vesztette. Az effajta esetek kapcsán szinte kivétel nélkül megfogalmazódott, vajon valóban baleset történt-e, avagy rafináltan előkészített merénylet áldozatául estek királyok, hercegek s más történelmi személyek.

"Odahoza a fátum egy Póka nevű jágerét, ki mondá horvátul: Én egy kant sebesítettem, mentem a vérin, ha utána mennénk, elveszthetnők. Az úr (...) csak bocskorban lóra kapa, stuc kezében, Póka után elnyargala. (...) Egyszer csak hamar ihol nyargal Guzics, mondja bátyjának: Hamar a hintót, oda az úr" - számol e Bethlen Miklós 1708-ban megjelent Önéletírásában az egyik legnevezetesebb magyar vadásztragédiáról. Noha a 22 éves Bethlen csak másodkézből értesült a hadvezérként is jeleskedő költő, Zrínyi Miklós 1664-ben bekövetkezett haláláról, a történészek mégis hitelesnek tartják a későbbi erdélyi kancellár "szemtanúskodását". "A fején három seb vala, (...) kettő semmi, hanem a harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka fele ment, és a nyaka járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén."

Zrínyi és a vadkan - e címmel állított össze 1988-ban Bene Sándor történész egy kötetet, melyben egymással is feleselteti a magyar történelem egyik legtöbb legendával övezett epizódját. E válogatásból is kiderül, hogy a kereszt és a félhold, a Habsburg- és az Oszmán Birodalom szorításában "vergődő", három részre szakadt Magyarország egyesítésén igyekvő Zrínyi fentebb vázolt vesztéből az utókor kreált merényt, mondván, ki is lehetne más az orgyilkosság felbujtója, mint a bécsi udvar.

Ami biztos: a végzetes vadűzés hírét a hadvezér-költő öccse (egyébiránt a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvételéért később, 1671-ben kivégzett) Zrínyi Péter közvetlenül a történtek után vitte meg Bécsbe. A császárvárosban már 1664. december 18-án megjelent egy, az odaveszettet sirató röplap Florentinus Schilling hitszónok tollából. Ebben - és Sagredo velencei követ november végén kelt jelentésében is - "sajnálatos és szerencsétlen" halálesetről esik szó. Bene szerint az utókor találgatásainak az adhat(ott) alapot, hogy ezen korabeli beszámolókban "hirtelen és oktalan halál" kitétel szerepel csak, vadkan nem.

Tíz évvel később Itáliában látott napvilágot a balesetverziót elsőként kétségbe vonó mű. Galezzao Gualdo Priorito azt állította Lipót osztrák császárról szóló életrajzában, hogy a "Kaiser" ellenlábasával nem vadkanagyar, hanem egy Lipót-hű puskagolyó végzett. Talán ennek cáfolatául született meg Ernst Happel bajor történetíró 1697-es ellenlegendája, amely azt bizonygatja, hogy a török áfium ellen kirohanó poétát, a Szigeti veszedelem című hősköltemény szerzőjét nem más, mint a testvéröcs ölte vagy ölette meg. Indítóok ezúttal is akadt. E szerint Zrínyi Miklós "hűséges volt Ausztriához", és nem akart részt venni a Péter által szervezett összeesküvésben. Később, a Rákóczi-szabadságharc bukását követően az elkeseredettség adott hitelt minden olyan szóbeszédnek, amely e vonatkozásban is a Habsburg-ház elvetemültségét bizonygatta. E legendárium máig tartó hatását pedig nem más, mint az első - nem töredékes - magyar nyelvemléket, a Halotti beszédet felfedező apátkanonok, a tekintélyes történetíró, Pray György erősítette meg 1801-ben, mikor is egyáltalán nem tartotta "kizárhatónak" az álcázott gyilkosságot...

Az utókor már csak azért is könnyen ad hitelt az effajta feltételezéseknek, mert - mint azt José Ortega y Gasset spanyol filozófus az Elmélkedések a vadászatról című esszékötetében is bizonyítja - a történelem során a vadászatok gyakorta szolgáltak politikai leszámolások tökéletes (álcázó) helyszínéül. Elsőként a 886-ban elhunyt I. (Macedóniai) Basilius bizánci császár esetét említi. A majd háromszáz évig regnáló makedón dinasztia megalapítóját szarvasűzés közben - közelebbről meg nem nevezett bosszúért lihegők - egyszerűen lelökték a lováról. Törlesztésre sokaknak volt okuk, a korabeli krónikák - köztük a magyarok kalandozásairól is szót ejtő fuldai évkönyvek - nem mulasztják el felemlíteni, hogy Basilius öldöklések sorozatával szerezte meg a trónt.

A világtörténelmi merítést mellőzve elmondható, voltak, akik I. István magyar király fiának, Imre hercegnek a halála mögött is politikát sejtettek. A később - apjával együtt - szentté avatott Imre herceg 1031 szeptemberében egy vadászaton halt meg. Mivel ekkor már egyedül ő élt István és felesége, bajor Gizella három gyermeke közül, a feldühödött vadkan trónörököst veszejtett el. "Ha ez a vadkan nem inkább egy orgyilkos volt" - ismétli meg a politikai gyilkosság toposzát Pusztaszeri László történész Az élő Árpádok, című 2003-ban megjelent kötetében. Majd végigveszi, kinek is állhatott érdekében - mondjuk vadkanagyarnak álcázott tőrrel - a herceg életére törni. Leginkább azoknak, akik egykoron Orseolo Pétert, a bukott velencei dózse fiát szánták István után a magyar trónra - idézi a szerző a történészelődök megállapításait. De potenciális merénylőként számításba jöhettek mindazok, elsősorban persze Koppány, akik nem bocsátották meg Istvánnak (vagy még apjának, Géza fejedelemnek) az ősi hagyomány megsértését, s vissza kívánták állítani az öröklés ősi - testvéri ágon történő - rendjét.

Mindazonáltal Pusztaszeri a baleset teóriáját egyáltalán nem veti el, mivel szerinte a mesterkedés "felesleges lett volna". Az erőviszonyokat ismerve, Konrád német-római császárnak Imre halála nem lehetett sürgős, sőt érdeke inkább azt diktálta volna, hogy az erőskezű Istvánt mielőbb váltsa fel a trónon a vallási túlbuzgalomra nevelt, kissé neurotikus, nem e világra tekintő herceg. Mivel azonban írásos feljegyzések nemigen maradtak fenn a 11. századból, a történészi, de főleg az autodidakta historikusi fantázia még a vadkanoknál is fürgébben mozoghat...

Az említetteknél kevésbé ismert, hogy Nagy Lajos király középső lánya, Mária, Magyarország királynője 1395 májusában - 24 évesen - vadűzés közben törte nyakát. Az előzmény: 1382-ben, Nagy Lajos halála után a magyar rendek - mivel nem volt fiú örökös - Máriát koronázták meg. A 11 éves kislány helyett "a valódi uralmat persze Erzsébet anyakirályné és Garai Miklós nádor gyakorolta" - olvasható Engel Pál történésznek az Anjou-kori Magyarországról írott, 1988-as kötetéből. A gyámoknak már Mária trónra ültetése előtt volt mit tenniük, mivelhogy az interregnum idején a magyar főurak egy csoportja Nápolyból invitált uralkodót az ugyancsak Anjou-házi Durazzói (Kis) Károly herceg személyében. A "trónbitorló" ellen Erzsébet anyakirályné sikeres merényletet szervezett. A válaszlépés sem maradt el: a Horváti Pál püspök vezette Kis Károly-pártiak elfogták Erzsébetet is, a leányát is. Az anyakirálynét egyszerűen megfojtották, Máriát azonban jegyesének, Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgrófnak sikerült kiszabadítania, s ezzel - a frigyre lépést követően - elnyerte a magyar koronát is.

Évtizednyi házasságukat nem kísérte gyermekáldás, így Zsigmond, vér szerinti örökös hiányában, Habsburg Albertet nevezte meg trónja örököseként. A vadászbaleset utókori kurucos kiszínezéséhez ennyi is elegendő volt. Csakhogy ebben az esetben - véli Csikós László történész - nemigen akad olyasvalaki, akinek közvetlen érdeke fűződhetett Mária meggyilkolásához, még akkor sem, ha "a nápolyi párti főurak megkésett bosszúja egyáltalán nem elképzelhetetlen". A koronát ugyanis nem azonmód, hanem legfeljebb Zsigmond halálával lehetett volna megkaparintani, ő viszont három évtizeddel túlélte feleségét.

A vadászbalesetnek álcázott politikai merényletek, illetve merényletkísérletek divatja - ha volt egyáltalán - a középkorral leáldozott, miközben változatlanul dívott az államügyek vadászaton történő megtárgyalása, elintézése. A nagypolitikai kérdések megvitatásának drasztikus lezárását viszont nem az ilyesfajta zártkörű összejövetelekre időzítették. Az akciók demonstratívvá lettek, elegendő itt az első világháború kirobbantására ürügyet adó Ferenc Ferdinánd trónörökös 1914-es vagy a Tisza István miniszterelnök elleni 1918-as (akkor még meghiúsult) merényletre utalni.

Szigorúan titkos minősítéssel évtizedeken keresztül levéltárak mélyén bújt meg az az adalék, mely szerint 1953-1954 telén Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára egy vadászat során rálőtt helyettesére, Gerő Ernőre. Ezt a momentumot a Szovjetunió akkori budapesti nagykövete, Jevgenyij Kiszeljov egyik jelentése tartalmazta. Ám a kiterjedt kutatás sem tudott eddig fényt deríteni arra, véletlen balesetről avagy gyilkossági kísérletről volt-e szó (HVG, 1998. január 31.).

Egy országgal odébb a Kárpátok géniusza, a román "legelső" titkár, Nicolae Ceausescu az 1970-es évek elején állítólag legalább egyszer megpróbálkozott vadászbalesetnek álcázott káderpolitikával. Bodor Pál író 2000-ben a Beszélőben adta tovább azt az egykoron Erdély-szerte suttogott szóbeszédet, hogy Ion Gheorge Maurer miniszterelnököt - aki egyebek mellett kétkedve fogadta a pártvezér azon útmutatását, hogy az ötéves tervet négy és fél év alatt kell végrehajtani - egy Kovászna megyei állami vadászat során egy gépesített vadkan, vagyis egy terepjáró ütötte el. A gázolás maga tény, mint ahogy az is, hogy a súlyosan sérült politikus életét egy sepsiszentgyörgyi sebész mentette meg. Ám Maurer négy évvel ezelőtt, 97 éves korában úgy hunyt el, hogy az ominózus afférról soha nem beszélt, az általa is ismert feltételezéseket soha nem erősítette meg, és nem is cáfolta.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Podcastot indított Mark Zuckerberg

Podcastot indított Mark Zuckerberg

Felajánlotta fizetését a Haladás kapusa a Srí Lanka-i áldozatoknak és családjaiknak

Felajánlotta fizetését a Haladás kapusa a Srí Lanka-i áldozatoknak és családjaiknak

A Honvéd és a Vidi vívja a kupadöntőt

A Honvéd és a Vidi vívja a kupadöntőt

Visszatér a rádiózáshoz Juhász Péter, az Együtt volt társelnöke

Visszatér a rádiózáshoz Juhász Péter, az Együtt volt társelnöke

Nincs felhajtás, de döntő fontosságú lehet Putyin és Kim első csúcstalálkozója

Nincs felhajtás, de döntő fontosságú lehet Putyin és Kim első csúcstalálkozója

Nagyon hasznos funkcióval bővült a Google Maps, de nem örülhet neki mindenki

Nagyon hasznos funkcióval bővült a Google Maps, de nem örülhet neki mindenki