Johann Wolfgang von Kempelen, más néven Jan Vlk Kempelen, azaz Kempelen Farkas.

Johann Wolfgang von Kempelen, más néven Jan Vlk Kempelen, azaz Kempelen Farkas. Minden nyelven, ahol magukénak vallják a polihisztort, szokatlanul hangzik a név. Érthető: az ősök Írországból vándoroltak be, még a 17. század közepén. Amikor a család legkisebb fia, Farkas 1734 januárjában megszületett, az apa, Kempelen Engelbert már főharmincados volt, azaz ő vezette a vámhivatalt Pozsonyban, Magyarország akkori fővárosában. Érdemei elismeréseként a vámtiszt még 1722-ben, III. Károlytól kapott nemességet. Fiát - s annak két bátyját - körültekintően iskoláztatta: előbb a győri gimnáziumba küldte (a szünidőben pedig Szakolcára, hogy megtanuljon szlovákul is), majd Bécsbe, jogi stúdiumokra. Amikor Kempelen Farkas az osztrák fővárosban felkarolta egy, faluja panaszával audienciára várakozó magyar paraszt ügyét, az ifjú sikerrel látta el a képviseletet Mária Terézia előtt, olyannyira, hogy ennek nyomán a királynő megbízta a jobbágyi jogokat rögzítő törvénykönyv, az urbárium németre fordításával. A munkát igen rövid idő alatt s főleg a megbízó megelégedésére végezte el.

Mielőtt azonban állást vállalt volna, Itáliába utazott, s festészeti-grafikai tanulmányokat folytatott. Pozsonyba hazatérve 21 évesen a magyar kamara fogalmazója lett - noha az ország ügyeit intéző testület vezetői ellenezték felvételét, az uralkodó személyes kívánságára nem mondhattak nemet. Mária Terézia csakhamar kamarai titkárnak nevezte ki (évi ezer forint fizetéssel), majd három év elteltével a magyarországi sóbányák főigazgatójának. Az volt a feladata, keresse meg az okokat, miért esett vissza a sóbevétel. Kempelen szinte hetek alatt feltárta a sócsempészetet, leváltotta a korrupt bányavezetőket - s még arra is volt energiája, hogy modernizálja a tárnák liftjeit és szellőzését.

Valósággal ingázott Pozsony és Bécs között. Feleségeit is az udvarnál ismerte meg: az első még a házasság évében - a Kempelen szülőkkel szinte egy időben - himlőben meghalt, majd a gyászév leteltével nőül vette Mária Terézia egyik lányának udvarhölgyét, Gobelius Anna Máriát (sok gyermekükből csak kettő nőtt fel). A családfő vállalkozásokba is kezdett. Először kibérelte Pozsony városának téglaégetőjét, és saját tervezésű gépekkel bevezette az itáliai vándorútján ellesett technológiát. Téglája másokénál jobb és olcsóbb volt. Hasonlóan keresetté váltak pozsonyi vászongyárának termékei is. Saját téglából, saját tervekből saját házat épített, korszerűt, nagy könyvtárral, nagy műhellyel. A pozsonyi tanácsnál pedig kijárta: oldják meg - kész terveket vitt - a város közvilágítását.

Újabb nagy megbízatását 1768-ban kapta: a temesi bánság kormányzójaként számolja fel a töröktől frissen visszaszerzett országrészben garázdálkodó haramiabandákat, és irányítsa az elnéptelenedett falvak betelepítését. Nem csupán a feladatnak tett eleget, de közben mocsarakat csapoltatott le, a selyemipar meghonosítására eperfákat ültetett, rendbe hozatta az utakat, kiépítette az iskolarendszert - nem tartományban, hanem civilizációban gondolkodott -, s még azt is elérte, hogy a Bánságot az uralkodó csatolja vissza Magyarországhoz. Akkortájt Kempelen nem tudott olyat kívánni, amit Mária Terézia ne teljesítetett volna. Igaz, sose magának kért, a neki szánt bárói címet például rendre elhárította.

A közjóért való munkálkodása közben otthon is fúr és farag, a maga örömére. Tervez és szervez. Pozsonyban csak Varázslónak hívják, Bécsben meg Zauberernek - talán erre is utalt, amikor később vígjátékának a Zauberbuch, Varázskönyv címet adta.

S mellesleg, csak úgy félkézből, 1772-ben megoldotta a schönbrunni kastélypark szökőkútjainak vízellátását, s - hogy az uzsorások kenyerét elvéve olcsó hitelt biztosítson - megszervezte Pozsonyban az első magyar kézizálogházat is. Úgy vélte azonban, megérett az idő, hogy a magyar főváros ismét Buda legyen. Első menetben kijárta és megszervezte, hogy a Pázmány Péter által még a török időkben kényszerűségből Nagyszombaton alapított egyetem Budára költözhessen. A politikai feladat is - legyőzni a kamara, a klérus ellenállását - nehéz volt, de a logisztikai lecke sem könnyű: vízi úton és ökrös szekerekkel hiánytalanul Budára juttatni könyvtárt, felszerelést, embereket. S ha már Budán volt, ott is megoldotta a vízellátást, irányította a Vár átépítését, s a karmelita kolostort átalakíttatta színháznak. Nem pusztán a színjátszás érdekelte - ámbár említett vígjátéka mellett írt egy drámát is, a Perszeusz és Andromakhét, csak mert Bécsben egy fogadáson Pál nagyherceg orosz trónörökös azon élcelődött, hogy egy vérbeli ezermester nem hagyhatja ki ezt a műfajt sem -, de meggyőződése volt, hogy a polgári felemelkedés egyik eszköze a kőszínház. A másik a sajtó: bábáskodott hát az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó 1779-es alapításánál.

"Ragaszkodj Kempelenhez!" - halála előtt tíz órával Mária Terézia fontosnak tartotta, hogy papírra vesse fia, II. József számára ezt a mondatot. Intelmét az 1780-tól uralkodó kalapos király meg is fogadta, sőt ő már a bárói rang odaadományozásában sem ismert pardont - de az igazán látványos megbízatások mégis megfogyatkoztak. Az udvar nem nézte jó szemmel Kempelen szabadkőműves páholytagságát, s az is köztudott volt, hogy - bár iratokat nem találtak nála, mivel elégette őket - kapcsolatban állt a Martinovics-féle jakobinusokkal. Így az 1790-ben trónra lépett II. Lipót, de még inkább az őt 1792-től követő I. Ferenc alatt Kempelen végképp nemkívánatos személlyé vált az udvarnál. 1796-os nyugdíjazása "csak" annyi változást hozott életében, hogy megvonták javadalmazásait. Aktivitása töretlen maradt, szabadidejében pedig alkalma volt újfent elmélyedni a kor minden jelentősebb tudományos munkáját is őrző hatalmas könyvtárában. A nyolc nyelven tökéletesen beszélő polihisztor - a Varázsló - kétszáz éve, 1804 márciusában hunyt el.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Törököt fogott

Államszervezés, hídépítés, vízellátás, irodalom és képzőművészet, fonetika - a tudomány megannyi területén alkotott maradandót a 18. század végének polihisztora, Kempelen Farkas. Ámde törököt fogott: nevét az utókor jobbára csak híres - és Németországban a közelmúltban újra megépített - sakkautomatája kapcsán emlegeti.

20 millió brit választotta magának ezt a borzalmas jelszót – ugye ön nem ezt használja?

20 millió brit választotta magának ezt a borzalmas jelszót – ugye ön nem ezt használja?

Nem nyílik az autója? Lehet, hogy az Apple Pencil az oka

Nem nyílik az autója? Lehet, hogy az Apple Pencil az oka

Az Iszlám Állam vállalta magára a Srí Lanka-i merényleteket

Az Iszlám Állam vállalta magára a Srí Lanka-i merényleteket

Még több bliccelőtől féltik a BKK-t, ha jön az új mobiljegyrendszer

Még több bliccelőtől féltik a BKK-t, ha jön az új mobiljegyrendszer

Épségben előkerült a hétvégén eltűnt apa és lánya

Épségben előkerült a hétvégén eltűnt apa és lánya

Ettől felgyorsulnak a laptopok: 5 GHz-en is elzakatol az Intel új processzora

Ettől felgyorsulnak a laptopok: 5 GHz-en is elzakatol az Intel új processzora