Puskázni nem tilos, sőt, díjazzák. A tanárral és az osztályteremmel nem kell találkozni. A számítógép előtt lehet lógni egész nap, és senki se zavar iskolába. Mindez eddig csak a diákok vágyálmaiban szerepelt, ma már valóság, a neve: e-learning.

"Az e-learning halott" - állítja Jay Cross tekintélyes amerikai tanácsadó. "Az e-learning az oktatás jövője" - mondta Charles Clark brit oktatási államtitkár. A Magyarországon a témával kapcsolatos konferenciák és publikációk megszaporodását nézve nem tűnik indokoltnak az elektronikus tanulásmenedzselés temetése.

De mi is voltaképpen az e-learning? Szabó István, a Nemzeti Távoktatási Tanács titkára szerint mindenféle infokommunikációs eszközzel támogatott oktatás e-learningnek tekinthető. Ez lényegében megfelel az Európai Bizottság szóhasználatának. Az e-learning néven összefoglalható fejlesztések, programok, tananyagok három, jól körülírható forrásból merítenek: a számítógéppel segített tanulásból, az internetes tanulásból, valamint a távoktatásból - mutat rá Komenczi Bertalan, az egri Esterházy Károly Főiskolán működő Információs Társadalom kutatócsoport vezetője az Új Pedagógiai Szemlében megjelenés alatt álló tanulmányában (lásd ábránkat).

"Olyan, hogy e-learning, voltaképpen nem is létezik" - véli a Hálónak nyilatkozó Horváth Ádám, az Oktatási Minisztérium (OM) informatikai tanácsadója. Majd sarkos állítását azzal árnyalja, hogy annyira széles az infokommunikációs technológiával (ikt) támogatott oktatási tartalmak és módszerek köre, hogy azt nem lehet egyetlen fogalommal leírni. Az e-tanuláshoz praktikusan négy feltétel szükséges: az internet-hozzáférés, a számítógép, a tanár és a nebuló által is elsajátított ikt-készség, illetve a fejlesztett digitális oktatási tartalom.

Ábrahám Nóra az ausztrál University of Southern Qeensland (USQ) PR és kommunikáció szakos hallgatója, aki szakdolgozatát írja. Mindeközben Budapesten él, neveli lányát és a Közép-európai Egyetem (CEU) archívumában dolgozik. Ábrahám előbb kétéves alapképzésen vett részt ahhoz, hogy idén MA (Master of Arts) diplomát szerezhessen. A tandíjat, a szemeszterenkénti 2400 ausztrál dollárt, körülbelül 340 ezer forintot a CEU állta, s közben megtarthatta a teljes munkaidőben dolgozó Nórát, aki a munkakörében, a rendezvény- és kiállításkoordinációban jól kamatoztatható, itthon csak nehezen megszerezhető tudáshoz jutott. Az ő példája is igazolja, a megváltozott munkaerő-piaci igények valósággal kikényszerítik az új oktatási módszer elterjedését.

A USQ-nál száz országból hétezren tanulnak távoktatási formában (ebből hét-nyolcszázan kizárólag online). Az intézmény éves összbevételének 25-30 százalékát adja a külföldi hallgatók után befolyt összeg.

Magyarországon még közel sem terjedt el annyira a világhálón digitális tananyaggal történő tanulás, mint az angolszász világban, de a nemzetközi trendeknek megfelelően a felsőoktatásban és felnőttoktatásban - elsősorban a vállalaton belüli továbbképzésben - nálunk is megmozdult valami. Az OM kezdeményezésére a közoktatásban is kopogtat a hálózatalapú tanulás - elsősorban a hagyományos osztálytermi tanulás kiegészítőjeként.

Az egyetemek közül a legmerészebbet eddig a győri Széchenyi István Egyetem lépte, amikor úgy döntött, az alapdiplomát adó, eddigi levelezős közlekedésmérnöki képzését teljesen e-learninggé alakítja. Az idei tanévtől 370 hallgató szabadult meg a rossz hatékonyságú levelező képzés nyűgeitől, a havi három hétvégi napot tönkrevágó előadásdömpingtől, az utazási költségektől, a tanulmányi szabadság és a munkaerő kimerülése miatt aggódó munkaadók rosszallásától. A félévenként 138 ezer forintba kerülő, hároméves képzést egy évig készítették elő, ugyanennyi időbe telik majd a közgazdászhallgatóknak szánt tananyag és metodika kidolgozása is. Szekeres Tamás, az egyetem professzora bízik abban, hogy a 800 fős szak jövő évi elsőévesei már így tanulhatnak. "Bár az e-learning eleinte biztosan nem nyereséges, drága dolog, ahhoz, hogy vonzó oktatási szolgáltatást nyújthassunk, a megváltozott hallgatói igények és az egyetemek közti piaci verseny miatt váltanunk kellett" - magyarázta Szekeres.

Másutt azért ennél óvatosabbak. Legfeljebb 5 százalékra becsüli az e-tanulás arányát a hallgatóik által elsajátított tudásban Cséfalvay Miklós, a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán működő Humánfejlesztési és Módszertani Intézetének adjunktusa. Bessenyei István, a soproni egyetem docense szerint ennek eddig az is az oka volt, hogy a képzés technológiai alapját szolgáló keretrendszerek (CMS, LMS) nagyon drágák. Az Oracle, a Siemens, az IBM Lotus vagy éppen az SAP által kínált csomagok néhány milliós tétele, illetve a folyamatosan jelentkező fenntartási költségek a forráshiányos egyetemek számára sokszor megfizethetetlenek voltak. A helyzet azonban az utóbbi időben a nyílt forráskódú rendszerek (például Ilias, Claroline, Moodle) megjelenésével megváltozott, ezek éppen elsősorban az egyetemeken váltak közkedveltté.

A Quality Education Data Inc. piackutató cég szeptember végi adatai szerint az amerikai általános iskolák a következő 12 hónapban összesen több mint 7 milliárd dollárt költenek majd infokommunikációs technológiára. Ebből 5 milliárdot fordítanak hardver- és szoftverberuházásokra, a fennmaradó 2 milliárd az infrastruktúrára és a vezetékhálózatra megy el. Az idei tanévben az iskolák 41 százaléka kínál valamilyen formában internetes tanulási lehetőséget diákjai számára.

A magyar piac méreteiről nincsenek pontos adatok, a piac szereplői még becslésekre se nagyon vállalkoznak. A hálózati alapú, számítógép segítségével történő tanulásra Magyarországon költött pénzek évi kettő- és ötmilliárd között mozoghatnak - véli Honti Pál, a hazai alapítású e-learning cég, a Coedu Kft. ügyvezető igazgatója. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) adatai szerint a magyarországi e-tanulásban tavaly hárommilliárd forint forgott, ami a tankönyvpiac 40 milliárdos eredményével összehasonlítva nem tűnik túl acélosnak. Az e-tanulási piac legnagyobb szereplője még mindig az állam, tavaly az OM, az IHM és a kultusztárca összesen másfél milliárdot szánt projekttámogatásra és tartalomfejlesztésre.

Világszerte évi 70-80 millióra tehető azoknak a száma, akik webalapú oktatást vesznek igénybe, arra azonban végképp nem vállalkozik senki, hogy megbecsülje, hányan vehetnek részt magyar e-learning kurzusokon. Az öt hazai alapítású piacvezető cég közé tartozó Coedu Kft. évi harmincezerre becsüli azok számát, akik igénybe veszik termékeiket, ők többségükben olyanok, akik oktatási intézményekben tanulnak. A Miskolci Egyetem 7500 hallgatója például egy éve használja a Coedu Tudáshálót. Honti Pál szerint a magyar alapítású cégek speciális tartalmak kidolgozásával maradhatnak piacon. Aligha lehetnek ugyanis versenyképesek a multinacionális gyártókkal, amelyek integrált vállalatirányítási rendszerei a tűzvédelmi oktatástól a könyvelési rendszereken át a raktározási vagy a szállítmányozási nyilvántartásokig egyszerre mindent kínálnak, így e modulok fajlagos költsége kicsi.

A hazai e-learningnek a munkahelyi képzésben való elterjedéséről egyáltalán nincsenek összefoglaló adatok. A Training Magazine reprezentatív felméréséből kiderül, hogy Európában a vállalati továbbképzések 14 százaléka már a neten történik, az amerikai hadsereg félmillió alkalmazottja pedig évi ezer e-kurzus közül válogathat. Elsősorban a nagyvállalati szektoron belül változott meg radikálisan a képzésről való gondolkodás - írja Tót Éva az Educatio folyóiratban publikált elemzésében. Az e-learning leginkább az erősen informatizált nagyvállalati szférában dolgozó fehérgallérosok képzési igényeihez igazodik.

A prognózisok szerint 2006-ra a világ kétezer vezető vállalata közül legalább ezerhatszázban a dolgozók részt vesznek majd továbbképzésen, a tananyaghoz pedig munkaállomásuk számítógépén férnek hozzá. Ez a cégen belüli e-tanulás csak kis részét jelenti ugyan a hálózati tartalomszolgáltatás piacának, de az éves növekedés elérheti a 140 százalékot.

Az e-learning bevezetésének előnyei egyértelműek: a rugalmas, csúcstechnológiát kamatoztató rendszerek rövidebb termékciklust és fokozott költséghatékonyságot jelentenek, és révükön mérsékelhető a jól képzett szakemberek piacán állandósult hiány. Az e-tanulás legnagyobb felvevőpiaca a pénzügyi ágazat, de a gyógyszeripar, a telekommunikáció és a kiskereskedelem is kezd felzárkózni. A munkaasztal fokozatosan válik egyszerre munka- és iskolapaddá. Magyarországon tömegesen főleg a közszolgáltatásban dolgozók képzésére használják a világháló nyújtotta lehetőségeket. Az OM Sulinet Digitális Tudásbázisának (SDT) oktatói képzésében eddig tízezer pedagógus vett részt, és további negyvenezer képzését tervezik. (Az SDT a 7-12. osztályos korosztályok tananyagát jeleníti meg webes, bárki számára hozzáférhető formában. Az általa kínált tartalomelemek felhasználhatók a tanórai munkában, de azon kívül is. Eddig a földrajz és a történelem tantárgy anyaga került ki a világhálóra.)

A hazai e-learning esélyeit komolyan gyengíti, hogy a lakosságnak kevesebb mint egyötöde fér hozzá otthonában a világhálóhoz. Az e-learning színtere így még sokáig az iskola vagy munkahely, fő támogatója pedig az állam marad. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egész életen át való tanulást elősegítő intézkedéseihez 2006-ig 18,66 milliárdot rendel hozzá, emellett a felnőttképzés fejlesztésére 20,2 millió eurót (több mint ötmilliárdot) szán. A minisztériumok ígérik, e keretből jut majd e-learningre is.

ZÁDORI ZSOLT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Az e-learning biznisz

Az International Data Corporation nemzetközi piackutató cég becslései szerint világméretekben az e-learningből...

A mutációk 95%-ánál felülírható a genetikai hajlam az időskori elbutulásnál

A mutációk 95%-ánál felülírható a genetikai hajlam az időskori elbutulásnál

Nagyot újíthat a brit egészségügy, hogy csökkentsék az orvosok leterheltségét

Nagyot újíthat a brit egészségügy, hogy csökkentsék az orvosok leterheltségét

Az EU szankciókkal akarja rávenni Törökországot, hogy álljon le a gázfúrásokkal Ciprus vizein

Az EU szankciókkal akarja rávenni Törökországot, hogy álljon le a gázfúrásokkal Ciprus vizein

Trócsányinak szeptemberig várnia kell, hogy alelnök lehessen

Trócsányinak szeptemberig várnia kell, hogy alelnök lehessen

Agresszív vaddisznók helyett szeleburdi kutyák a titokzatos gomba nyomában

Agresszív vaddisznók helyett szeleburdi kutyák a titokzatos gomba nyomában

Hiába tiltakoztak, nem lesz állami támogatás a lakás-takarékpénztárak után

Hiába tiltakoztak, nem lesz állami támogatás a lakás-takarékpénztárak után